2011. február 13., vasárnap

Thaiföld - első előtti bejegyezés :-)

Holnap ilyenkor már a reptéren vagyunk, és csak egy óra lesz az indulásig. Bőröndök bepakolva, kellő izgatottság már van és az ülőhelyek is megvannak, azaz az internetes bechekkolás. Ha tudok, írok kintről is pár sort, de amúgy meg majd utólag jön a tőlem megszokott képes, részletes beszámoló. Március 3-án jövök haza. 
Utálom az éjszakai repülést, mert ülve (meg eleve idegen helyen) sosem bírtam még aludni. Az eredmény: egy végigszenvedett éjszaka és az első nap szörnyen kábán és nyűgösen. Meg jó hat órás időeltolódásra is át kell állni. Egy biztzos, az első napon csobbanni fogok az Andaman-tengerben és enni fogok valami fincsi, igazi thai kaját. A többi meg nincs megtervezve, majd adja magát. Illetve nagy vonalakban: az első két pihenős nap után, robogót akarunk bérelni 3 napra és azzal bejárni a szigetet. Majd elmenni pár hajókirándulásra és a második hétben pedig 3 napra autót bérelni, azza messzebbre elnézegetni. Közben pedig sokat pihenni, fürdeni, és sok-sok thai ételt kipróbálni. Amire feltétlenül benevznék, az valami sült bogár kipróbálása, leginkább szöcske!!! :-)

2011. február 4., péntek

Lanzarote

Végre összejött ez is. De hogyan??? Ehh, sok idegességgel. 
Előbb keresgéltünk repülőjegyeket, de ami tavaly Lufthansaval ilyenkor Madridba 98 Euro volt, az most 250, és ami Madridból Tenerifére 112 volt, az is most drágább lett. Az olcsónak nevezett társaságoknál valóban vannak olcsónak látszó jegyek, de abban nincs benne a poggyász ára, amire ugyanannyit kellene fizetni, mint amennyibe a jegyem került, azaz oda-vissza útra, már annak a dupláját. Szóval előbb lemondtunk Lanzarotéról. Aztán hoztam katalógusokat irodáktól, hátha találok valami leszállított árú ajánlatot, de ez sem jött be. Végül benéztem az expedia.de és opodo.de nevű közvetítő cégekhez, és ezeknél találtam olyan árban ajánlatot, amiért mi elképzeltük az utazást. Légitársaságokon kívül nem szívesen adjuk meg sehol sem a bankadatainkat, de hát itt muszáj volt a foglalásnál és mikor már mindent kitöltöttünk, és elküldtük, elveszett minden. Nem tudtuk, hogy most átment-e a foglalás vagy sem, de a hotline-t felhívva, kiderült, hogy nem, így aztán elment a kedvünk ez egésztől. A másik kérdés meg az, hogy hova lesznek az ilyenkor beírt személyes adatok, inkluzíve bankszámlaadatok??? 
Végül ma rávettük magunkat ugyanarra a taktikára, mint Thaiföldnél, ami a következő: 
- van egy fejben kitalált max. összeg, amit rászánunk az utazásra, mindegy, hogy miből tevődik az össze, csak a végeredmény nem lehet annál több - így
- (mint Thaiföldnél is), megvettük a kib...ott drága repülőjegyet, és kerestünk hozzá olcsó szállást, így a végösszeg benne volt a tervezett alatti árban.
Szóval, most is ez lett, hogy a repülőjegy nagyon drága lett, de a szállás olcsó, a végeredmény pedig nem is rossz: fejenként 490 Euróért leszünk tíz napot Lanzarotén!!! Ráadásul a születésnapomkor utazunk. :-) Én nagyon örülök, mert 6 éve vágytam erre a szigetre. M. kevésbé lelkes, mert ő már volt ott, még előttem, és nem tartaná szükségesnek a kétszeri utazást oda, de azért ő is örül persze. 
Az egyetlen, ami nem tetszik, hogy Iberai legitársasággal repüljük le az egész utat, akiknél tavaly botrányos dolgokat fedeztünk fel. Az még csak hadján, hogy kaját, innivalót nem adnak és venni kell marha drágán (kaját majd pakolok, piát meg venni kell sajna a bazidrága reptéri boltban), de iszonyatosan lepukkadt volta repcsi belső tere. Volt egy pasi a mellettünk lévő sorban, akinek az előtte lévő ülést nem lehetett egyenesbe állítani, mert beragadt hátradöntve, és szegény egész úton ott szenvedett emögött. A gép belül koszos volt, az üléshuzatok szakadozottak. Ha ezekből indulok ki, csak reménykedni merek, hogy amit ezen elspórolnak, azt a műszaki állapot karbantartására fordítják. 

2011. február 1., kedd

Utazni

13 nap van még a thaiföldi utazásunkig. Várom, várom, de még mindig nem fogott el az az izgalom, ami szokott, ami minden utazásom előtt hónapokig pezsget belülről. Nehezen tudom elképzelni, hogy "nyaralni" megyek és nem körutazni. De amikor ezt az utat lefoglaltuk, arra vágytunk, most pedig attól félek, hogy megöl majd az unalom 16 napig egy helyen ülve. Körutazók lettünk, pedig éppen ezt a formát utáltuk kezdteben. Simán elücsörögtünk korábban két hetet egy kis szigeten is és jól elvoltunk, aztán "divatba jöttek" ezek a saját szervezésű körutazások, és eleinte totálisan félősen kóstolgattunk bele, előbb csak Európában. Két görögországi  és egy mexikói nagy körút után mégis még mindig elképzelhetetlen számunkra, hogyan tudnánk kibírni ilyen elmaradottabb országokban, nem egy bérelt, légkondis autóban utazgatva, hanem tömött buszon, vagy nagyon durva vonaton, büdös,koszos emberekkel együtt. Még puhányok vagyunk és nagyon sokat kell edződnünk ahhoz, hogy igazi utazónak nevezhessük magunkat. De arra már régen rájöttünk, ha a kényelmünkből nem adunk alá és félelmeinket nem hajítjuk valami hátsó sarokba, akkor sosem jutunk messzebbre a katalógusok kínálta drága és kevésbé érdekes helyektől. 
Szóval Thaiföldön nagyon fog hiányozni a körutazós, felfedezős forma és nehéz elfogadnom, hogy oda most csak nyaralni, pihenni, henyélni, zabálni megyek. Igazság szerint, ha most foglalnánk ezt az utat, nem hogy bazira körutazósra foglalnánk és átmennék Angkórba és Burmába is, hanem nem is Dél-kelet Ázsiába utaznánk, hanem tök máshova. :-) 
Még mielőtt lehurrogna bárki is, ez nem nyavalygás, csak gondolatmenet, mit csinálnék máshogyan. Az ember pedig utólag mindig könnyen beszél, mit hogya kellett volna csinálni. Csak azt érzem most legbelül, hogy nincs az a kihívás, ami Mexikónál volt, egy 3,5 hetes utat komplett leszervezni, és annyi sok érdekes, izgi helyre eljutni akarni - persze, hogy nincs, és most tanultam ebből, még így is, hogy még el sem utaztunk: az ember sohase lépjen visszafelé! Azaz, ha már mertünk Mexikóban körutazni, akkor merjünk már máshol is és ne sz@rjunk be mindentől, amit mások lazán túlélnek. Szóval "nyaralni" a következő években nem akarunk már menni annyira, hanem "utazni"!!! :-)