2011. augusztus 17., szerda

Előkészületek

Úgy érzem, a nagy utazásig egyetlen napon sem fogunk unatkozni. Ma is (és ez már két hete így megy minden nap) x órán át kellett e-maileket bogarásznom, számolnom dollárból euróba, angolul válaszolni e-mailekre, pénzeket számolgatni, egyeztetni, 5 különböző helyről foglalunk különböző dolgokat, ezek iratait kinyomtatni (ki fog fogyni a nyomtatópatronunk! :D), csoportosítani, órákig nyomozgattunk utazás visszalépési biztosítások után (hogy ne egyenként kelljen mindenhol az egyedi építőkövekre megkötni, hanem egyben az egész utazás összegére - mert így olcsóbb, de így is rohadtul sok pénzbe kerül ez a nyavalyás biztosítás, de muszáj, mert ha valami közbejön, odaveszne a sok pénz), telefonálgattam a betegbiztosítóval oltások miatt, mit fizetnek, mit nem, de semmit sem tudtak...ezer dolog van és akármit intéztem is el már, mindig marad még tennivaló, minden napra, és azt hiszem az utazásig nem fogunk untkozni. :-)

Elhatároztuk, hogy minden nap mozgunk valamit egy kicsit, mert a hegymászásra fel kell készülni, és így ma este elmentünk biciklizni egy órát, jól beletapostunk, hogy csak úgy izzadtunk. Amíg lesz biciklizésre alkalmas idő, ezt szeretnénk és utána meg úszni menni, a konditerem még kérdés, mert iszonyat drága. Aztán M-nek kicsit le kellene redukálnia a napi cigiszámát...

Most egy kicsit sajnálom, hogy az idén nem leszünk Tenerifen. Két okból. Egyik, hogy ott van csak Decathlon (tudom, Magyarországon van, de Németországban csak az északnémet részeken, nálunk sehol, nem beszélve arról, hogy Tenerifén sokkal olcsóbb) és kellene még venni pár praktikus sportruházati cuccot, vagy egyéb felszerelést. Másik, hogy ott a Teide, a maga közel 4.000 méterével, amit igen csak meg kellene az idén mászni, hogy lássuk, hogy bírjuk a magasságot és a megerőltetést. 
Szeptemberben, ha jó idő lesz, le kell ugarnunk Garmischba is mindenképp, és felmenni mégegyszer vagy az Alpspitzére vagy végigmenni a Karwendel Höhenweg ferratán. 
Végül is egész jó kis feladatokat és motivációt a mozgáshoz adott ez a Meru mászás. 

Rengeteg dolgot kell vennünk, esővédő cuccokat (magunknak és a csomagoknak), vízfertőtlenítő tablettákat, speciális szúnyogűző szereket, homloklámpákat, energiaszeleteket...sorolhatnám, már akkora lista van, hogy rosszul vagyok tőle. El nem tudom képzelni, hova fogjuk ezt a sok cuccot bepakolni. Na meg kilóban hogy fog passzolni, nem lesz egy könnyű menet ezt mind kitalálni. 

Javasolt oltások
kezdeném a gyerekkoriak felfrissítésével (míg ezek nálunk kötelezőek voltak - nem tudom, még most is azok-e - addig a németeknél nem, csak 1-2 belőlük, ezért nem is egyértelmű nekik, mikről beszélek én)
- Tetanus
- Diphteria
- Polio - ez az első három mindenképp javasolt
ajánlott még:
- kanyaró
- meningococcus meningitis
- hepatitis A+B
- veszettség
- tífusz
- cholera
Ajánlott és vitatottan kötelező is (egyik hely ezt mondja, másik amazt): 
- sárgaláz

és természetesen nem árthat a malária megelőző tabletta sem (mi esetünkben Malarone) 

mára ennyit, majd jön még ehhez a témához sok dolog

2011. augusztus 16., kedd

Hogy is van ez a szafari?...meg az anyagiak

Hát először is, qrva drága! 
Aztán sok-sok oldal nézegetése közben meg-megörültem néha, hogy akad köztük olcsóbb is. Igen ám, de ha az árat megnéztem, mindig 6 főre szólt (ez a max csoport) és akkor lett volna olcsó. Mivel majdnem minden fajta szafari minden nap indul, és eredetileg két főre tervezik, ezért szinte esélytelen, hogy az ember valaki mással együtt foglalja le ugyanarra az időpontra. Az irodák azt javasolták, hogy foglaljuk le a magas árral és majd csak jön hozzánk valaki még és akkor visszadják az árkülönbözetet, mert hogy 2-4 és 6 főre is különböző árak voltak. De én erre nem alapozhatok. Mondjuk nem értem, ez hol befolyásolja igazából az árat, mert hat főt ugyanúgy egy landroverrel visznek, mint kettőt, ugyanúgy egy szakács főz rájuk és egy ember a sofőr, aki egy személyben az idegenvezető is. A szobáját pedig mindenki külön fizeti. Így tényleg nem értem, milyen elv alapján lesz 6 főre olcsóbb, mint 2 főre, de hát ők tudják. Persze mindeki próbálkozott bemagyarázni nekünk, hogy ha a magas áron foglaljuk le két főre és nem jön hozzánk plusz ember, akkor milyen jó lesz nekünk, hiszen csak mi ketten leszünk egy privát szafarin. Megmondom őszintén, ilyen uraságok mi nem vagyunk és minket egyáltalán nem zavar az, hogy ha 2 vagy 4 másik emberrel együtt szafarizunk, ha ez több száz eurós (akár 7-800!) árkülönbözetet produkálhat. 

Hát próbálkoztunk hátulról. Ők azt akarták, hogy foglaljunk és majd talán jön hozzánk valaki (erre tök kevés az esély) és persze, hogy ez nekik jó taktika, mert ha nem jön (vagy jobban mondva, nem is hirdetik, hogy hozzánk csatlakozva valaki jöhet olcsóbban), akkor a nagy pénzkülönbözet megmarad nekik, tehát nem érdekük nekik sem összecsoportosítani minket másokkal. Azzal próbálkoztunk, hogy mondják meg, ha valaki már foglalt, adják meg azokat az időpontokat és akkor mi csatlakozunk. Na de ezt sem akarták, illetve azt mondták, még senki sem foglalt. Aztán végre (az amúgy is legszimpibb iroda) hajlandó volt megmondani ezt, azaz náluk már négy januári időpontra foglalt egy-egy pár, és így ott már nekünk fejenként 500 Euróval kevesebbet kell befizetnünk. Így kiválasztottuk a legjobban passzoló időpontot és aköré terveztük meg az egész utazást. Viszont most van egy zsákbamacskánk, kikkel is leszünk majd x órát 5 napon át egy dzsipben összezárva? Azért annyira nem mindegy, mert lehet valami pökhendi, beképzelt idős pár is, vagy arrogáns fiatal, de lehet a mi fajtánk is, nyílt, barátkozó és alkalmazkodó. Hát ebben reménykedünk. 
A szafarik szállásai között 3-féle lehetőségből lehet választani: kemping, nagy státras kemping vagy lodge. Lodge-ot akartam, és amiket kínáltak, eszméletlen gyönyörűek, már-már úriasok voltak, de olyan árakkal, ami nekünk már semmiképp nem fért volna bele. Így fájó szívvel, de erről is képes voltam lemondani és ez is csak fokozza az utazás izgalmát, mert most a nagy sátras kempingben fogunk lakni, készen, berendezett sátorban és semmivel sem tartom rosszabbnak, mint a lodge-t, csak hát optikailag nem olyan szép, de ez az ok nem vezethet horribilis összegű különbségekhez. A sátrazást kizártam, mert egy percet sem tudnék aludni a félelelemtől éjjel, ha hallom az állatok hangját, meg azért bőröndökkel egy kis iglusátorban elég nehéz lenne, meg basszus sátraztunk már eleget, most már öregebbek vagyunk, azért egy stabil ágyat megkívánunk a hátunk alá. 

Az árat mindenhol le kellett faragni és ehhez nem csak eszesnek, de erőszakosnak, sőt még ravasznak is kellett lenni, mert a független irodásokat lehet manipulálni a másoktól kapott kedvezőbb árajánlat orruk előtt való lebegtetésével, mert hogy ezek láttán, egyszer csak ők is tudnak egedni. 

Le kellett vágni annyit a repülőjegyből, amennyit csak lehetett. Így lemondtam a kényelmes közvetlen járatról, a megbízható német szabványokról, de azért megerőszakolni sem akartam hagyni magam egy nagyon színvonalon aluli, vagy túl sok átszállásos repüléssel, így a középutat választva, rábíztuk magunkat az ismeretlenre. 

Hasonlóképp zajlott a többi építőkő kiválasztásánál is a dolog. 

Végül pedig a zanzibári szállásnál is, ahol előbb végignéztem az interneten talált kínálatot, azok képeit, értékeléseit. Hamar összegeztem, hogy vannak nagyon olcsó, de ennek fejében totál lepukkadt helyek és vannak nagyon színvonalas, de ennek fejében bazi drága helyek és köztük meg semmi. Ekkor ugrott be, hogy van nekem egy "barátom", a német FTI utazási iroda, akik a legolcsóbbak a távoli utazások terén, de az olcsóság nem jár színvonalvesztéssel, mert nagyon korrektek és jók az útjaik (velük voltunk Mauritiuson, tőlük volt a mexikói szállások egy része és tőlük volt a meglepően olcsó luxushotel Thaiföldön is). Gyorsan beszereztem egy katalógust és ismét nem csalódtam, színvonalas szép szállás, nagyon jó áron, mögötte a német garancia, nem kell egy vadidegen országba pénzt kiutalnom, utazási iroda áll mögöttem, ha bármiben is panaszom lenne - sokkal jobb így). 

Végül egy észrevétel levonása az egész szervezésből. Ha ilyen helyre utazol, ahol minden ilyen drága, az luxusútnak számít és akivel csak szóba állsz, luxusutazóként kezel és nem fog igyekezni, hogy a legjobb árajánlatot adja ki neked. 

Nekünk meg vannak szabva az anyagi határaink, és van minden utazásnál egy felső határ, ami még belefér, illetve amit a józan ész elfogad. Tehát, attól, mert van rá keretünk, még nem jelenti azt, hogy annyi pénzünk van, hogy zsákszámra szórjuk ki az ablakon, és mindenféle, számunkra nem is fontos luxust hozzáfoglaljunk az úthoz, mert az utazási irodások ahhoz vannak szokva, hogy aki odautazik, csöpög a pénztől. Még ha rohadtul gazdag lennék is - de nem vagyok - akkor sem látnám szükségesnek, hogy luxuskörülmények között utazzak, akkor is azt nézném, hogyan hozhatom ki az adott utat a lehető legolcsóbban és ami pénz így megmarad különbözetként, az már egy biztos alap a következő utazáshoz. De hát volt rá példa, mint ahogy előzőleg is írtam már, hogy leírtunk egy összeget, hogy ebből szeretnénk összehozni az utat és elküldtek röhögve melegebb éghajlatra, vagy a kapott ajánlatokból eme összeg sokszorosa jött ki mindig. De nem adtuk fel, sok és fáradalmas keregéléssel az ember mindig megtalálhatja, amit keres. 
A fórumokon is vannak olyan résztvevők, akik elutaznak, amikor kedvük tartja ilyen drága helyekre, kifizetik a drága luxushotelt, és aztán meg leugatnak engem a fórumon, hogy milyen ember vagyok én már, hogy ilyen menő helyre akarok utazni és büdös nekem a drága szállás. Hát igenis büdös, mert mi a frásznak adjak ki egy luxushotelért horribilis összegeket, mikor mi egy szép kis apartmannal is boldogok szoktunk lenni, sőt sokkal jobban szeretjük, mint a hotelt...

2011. augusztus 15., hétfő

Tanzánia - Útiterv

1. nap: este repülés Frankfurtba, átszállás, majd reggel érkezés Addis Abebába (Etiópia), átszállás
2. nap: délben érkezés Tanzániába, a Kilimanjaro reptérre, ott eljön értünk a szállodás, szállás Arushában
3. nap: Pihenés a szállodában Arushában
4. nap: A Mount Meru megmászásának kezdete: valaki elvisz a nemzeti park bejáratához, a Momella Gate-hez, ott kapunk vezetőt, csomaghordárt, szakácsot és puskás parkőrt és kb. 1000 m szintkülönbséget megyünk fel, szavannákon át a hegyre. Itt nagy valószínűséggel lehet zsiráffal találkozni. Éjszaka a hegyen (Miriakamba Hut) egy fakunyhóban, egy közös teremben másokkal, emeletes ágyakon 
5. nap: Újabb 1000 méter szintkülönbség őserdőn át (lehet elefánttal, bivallyal találkozni) és éjszaka egy újabb kunyhóban (Saddle Hut)
6. nap: pár óra alvás után ébresztő éjjel 1-kor és 6 órányi menetelés a csúcsig, fagyban, sötétben, sziklákon át, csúcs: 4566 m. Napfelkelte kivárása a csúcson, majd le a Saddle Hut-ig, ahol ebédet kapunk (tíz órányi menetelés után kaja nélkül - kizárt, hogy túlélem!), majd még 4 óra menetelés le a Miriakamba Hut-ig, ott alvás
7. nap: lemegyünk a hegyről és visszavisznek Arushába a szállodánkba
8. nap: pihenés a szállodában
9. nap: Jönnek értünk és elindulunk egy másik német párral (akiket még nem ismerünk, de nekik köszönhetjük, hogy kb. 500 Euróval olcsóbban mehetünk - erről majd később) egy privát szafarira, ahol csak mi négyen leszünk (rizikófaktor, vajon ők milyenek???), első nap: Lake Manyara Nemzeti Park, alvás telepített sátorban (ami szobaszerűen van megcsinálva, van benne zuhany is)
10. nap: továbbutazás a Serengeti Nemzeti Parkba, és szafari, alvás ugyanolyan sátorban
11. nap: Serengeti NP szafari
12. nap: Kirándulás a Ngorongoro Kráterhez, szafari (alvás egy lepukkadt lodge-ban)
13. nap: Kirándulás a Ngorongoro Kráterbe és szarafi annak belsejében, este visszavisznek a szállásunkra, Arushába
14. nap: elrepülünk belföldi járattal Zanzibárra
15-20. nap: pihenés, strand, kirándulások Zanzibáron
21. nap: éjjel 3-kor repülés Zanzibárról Addis Abebába
22. nap: reggel átszállás és repülés Frankfurtba, este érkezés Münchenbe

2011. augusztus 14., vasárnap

Fotókönyvek

Utazási fotókönyv minták, érdemes megnézni, gyönyörűek.

2011. augusztus 13., szombat

Tanzánia

MUC - FRA - ADD - JRO - ZNZ - ADD - FRA - MUC  :-)
csak éljem túl

A tervezés kezdete

...végül úgy döntöttem (igen, egyedül), hogy eljött az idő (köszönöm Mama!), hogy megvalósítsam életem álmát.
TANZÁNIA!

Régóta tudtam, hogy ha Afrika, csak is Tanzánia lehet, és hosszú évek óta meg volt bennem a konkrét, elképzelt terv is. Egy hetes Kilimandzsáró túra, egy hét szafari, egy hét Zanzibár... :-)
Épp most olvastam Georg Küpfler: Mesélj Afrikáról c. könyvét és ez adta a döntő lökést, hogy feladjam az álmodozást és kézbe vegyem a szervezést, valamit, hogy teljesen ésszerűen lemondjak életem ex-álmáról, a Kilimandzsáróról. Küpfler Úr sem volt sportoló előtte, de egy évig edzett rá, minden nap futott, lépcsőzőtt, konditerembe járt és előtte egy hétig hegyet mászott az Alpokban, mégis vért izzadt, amíg felszenvedte magát a Kilire, húga pedig, aki rendszeresen sportolt, nem bírta ki, vissza kellett fordulnia a hegyről. Na, én egy dekát nem sportolok és 2600 magassági méteren már elkezdenek mutatkozni rajtam a hegyi betegség első enyhébb jelei. 
Nem akarok egy álom után vakon rohanni úgy, hogy akár bele is halhatok, vagy kiadom azt a rohdt sok pénzt érte és a felénél visszafordulok. Ráadásul, amiket olvasok mindenhol, hogy micsoda tömegturisztikai hisztéria zajlik ott a Kilin, az már nem az én világom. Nem is fájt annyira, hogy elbúcsúztam egy életen át tartó álomtól, simán belenyugodtam. 
Na, de nehogy már hegy nélkül jöjjek haza Tanzániából. Akkor megmászom az 5ezres Mount Meru-t, a Kili kistesóját. Sokkal kevesebb ember megy oda, sokkal szebb túra, sokkal több természeti szépséggel és általában mindeki kibírja és nincs az a rohadt -20-40 fokos hideg sem fent, mint a Kilin, amit nem tudom, hogy bírnék ki sátorban aludva. Szóval Meru - máris belédszerettem!

Egy hét alatt átbogarásztam az összes utazási honlapot, akik Tanzániával foglalkoznak, kijegyzeteltem mindent, padlót fogtam az áraktól, végül közöltem M-mel, hogy oda akarok utazni januárban, ennyi pénzbe fog kerülni és állom a sarat, menni akarok. 

Az utazás mozaikjainak összerakása

Először is megrendeltem a neten két nagyon profi Tanzánia útikönyvet. Az egyiket nevezhetem a Tanzániautazók Bibliájának is, mert a fickó, aki írta, mindent bejárt, végigcsinált saját maga és nagyon öszintén megírja a saját véleményét, tapasztalatait és emelett iszonyatos profi módon összegyűjt minden infót, ami csak kellhet, még pakolólistákat is írt, külön a hegymászáshoz, külön szafarihoz és külön csak nyaraláshoz. Egy délután alatt kiolvasom a vastag könyvet, és közben már jegyzetelek is egy papírra, hogy miket kell majd megvennünk. Hát megmondom őszintén, ettől jobban kétségbe vagyok esve, mint az utazás bármi más részétől, mert eszméletlen sok cuccot kell beszereznünk és ezeknek az anyagi vonzata sem lesz éppen kevés. Ezenkívül, ami még utálni fogok elintézni, az a vízum és a rohadtul sok oltás lesz. Ezeknek többsége a gyerekkori oltások felfrissítése. Ezekről majd fogok írni, ha valóban ott tartunk, hogy utazunk és elkezdődik a mostani álmodozás-tervezgetés fázisból a megvalósítás fázisa.

Írtam 10 német, direkt Tanzániára szakosodott utazásszervezőnek, hogy mikre kérek árajánlatot. Az egy hét alatt kettőnek sikerült egyáltalán nem válaszolnia, kettő iszonyatosan tukmálta magát, három áltagosan kedvesen válaszolt, egy pedig iszonyat tapló volt - azt elküldtem a fenébe. Volt pofája a lekérdezésemre olyat visszaírni, hogy az általam elképzelt árból lehetetlen Tanzániába utazni és eleve már az egyes építőkövek is mind jóval ezer Euro felett lennének, értve ezt mind a Mt. Merura, mind a szafarira, mind Zanzibárra és még a repülőjegyre is. Csak annyit mondtam neki, hogy köszönöm kedves válaszát, de a szafarin kívül minden más építőkőre van már fele annyiért is ajánlatom, sőt kihozom az egész utazást a tervezett pénzből, amit szerinte lehetetlen. Tovább nem is kommentálnám a dolgot.

Egy héten át megnéztük az összes létező direkt és átszállásos repülőjáratot, írtunk tanzániai szafariszervezőknek is (na ezek meg vannak hibbanva, háromszor annyit kérnek, mint a németek! Totálisan csak a fejős tehenet látják a turistában! - vagy lehet, hogy jobban jártam volna, ha .hu-végű e-mail címről írok és nem .de végűről?? :-)

Attól mert az ember álmodozik és keresi a lehető legolcsóbb megoldást, meg mert már egy ilyen utazás gondolatával foglalkozik és próbálja a legjobb árakat begyűjteni, máris milliomosnak nézik ezek az irodák és próbálják palimadárra venni.

De hát mik a lehetőségek?
Kimehetünk és elkezdhetünk ott heyben is szervező után kajtatni, bár nem ajánlott, sokan vannak fekete listán és becsapnak, csalnak, lehúznak, a német precititásban bízunk inkább és biztosítási szelvénnyel (azaz utazási garanciával) aláírt szerződésnek jobban örülnénk. Nem beszélve arról, hogy nem szeretek vadidegen embereknek külföldre pénzeket utalni át, ezt nyugodtabb szívvel teszem meg egy belföldi, elismert cégnél. Amúgy meg jelen eset arról árulkodik, hogy nem mindig igaz, hogy a helyi választék a legolcsóbb, mert két kinti cégtől sokkal drágább ajálatot kaptunk, mint a legdrágább némettől és a német nem csak garanciát ad, hanem minden egyéb plusz dolgot is, amit az ottani nem biztos.

Aztán volt egy szerdai szabadnapunk, amikor is - még ha hihetetlenül/vagy éppen elmebetegnek is hangzik - 12 óra hosszát ültünk mindketten a számítógép előtt. Néztük együtt a repülőjáratokat, szállások képeit és értékelését, árait, excel táblázatot gyártottunk, bele tettünk keresztbe-kasul mindent, osztottunk-szoroztunk, még mindig az egekben jártunk az árakkal, de iszonyat jó nap volt. Mindketten nagyon élveztük és M. többször is mondta, hogy olyan jó már a szervezés láza, és olyan jó, hogy mindkettőnket egyformán izgat fel az egész, hogy már erről álmodunk és nappal is egész nap minden gondolatunk Tanzánia, hogy ennyire bele tudjuk élni magunkat, mikor még csak álmodozás szintjén van a dolog. Mikor még simán elbukhatjuk. Már pár nap alatt drágultak a repülőjegyárak, de addig nem tudunk venni repjegyet, míg valaki végre nem ad egy normális (kibírható összegű) szafari ajánlatot és akkor annak az időpontjához kell majd igazítani a repüléseket is.

A konkrét útvonaltervünket majd csak akkor írnám le, ha már tutira utazunk és minden le lesz foglalva.
Az árakat sikerült lenyomnunk odág, amennyiértt utazni tudunk, most az első lépés a repülőjegyvásárlás lenne. Az éjjel nem tudtunk aludni az izgatottságtól és ma reggel még a "mars" is elkapott kétszer. :-) Nem kis döntés és nem könnyű meghozni. Ma el fog dőlni. Ha ma estére repjegytulajdonosok leszünk, folytatódik ez az írás, ha nem, akkor ki tudja...


Repülőjegyvásárlás

Az egyhetes kétségbeesett repülőjegy után való kutatás eredményei:

1. Condor: az általam kedvelt közvetlen járat, 1.000 Euro oda-vissza

2. Emirates: előkelő légitársaság, és ami a legnagyobb dolog lenne és M. bármit megadna ezért, az új Airbus 380-800-assal repülnénk Dubai-ig...731 Euro - igazán barátságos ár, de a fene sem fog 10-14 órát ülni egy reptéren a két gép között

3. KLM: a legolcsóbb verzió, és nagyobb szabadcsomagsúly, mint máshol, 636 Euro, de nem vagyok hajlandó 3-4-szer átszállni, tekintve, hogy Amsterdam nagy mestere a bőröndeltüntetéseknek (München-Amsterdam-Nairobi-Kilimanjaro, vissza ugyanez Rómával Amsterdam helyett) és hogy szakadjon le a pofájuk, nincs ellátás a gépen, na de ezért a pénzért ne is várjak semmit alapon, értehtő. Amúgy sincs jó hírük, nagyon ellenkezik a belem ellene, nem akarom.

4. Ethiopian Air: 700 Euro körüli jegy...nehezen tudom elképzleni, hogy egy ország, ahol szegénység van és éheznek az emberek, hogyan tud egy ekkora légitársaságot fenntartani, még nehezebben tudom elképzelni, hogy a csontsovány elképzelésű etióp pilóta hol szerezte meg a baromi drága kiképzését, így levonom azt a következtetést, hogy valószínűleg nem tartják karban a repülőket és túl nagy a lezuhanás esélye, nem akarok velük repülni, de az utazási irodák rájuk esküsznek és M. szerint sem rosszak - márpedig ő ugyebár minden hónapban kiolvassa a repülős szaklapot a legújabb hírekkel. Plusz pont: 23 kilo szabadcsomag!

Szóval mindegyiknél van valami, ami nem igazán jó. Még mindig a Condor lenne a legjobb, csak hát bazi drága és nekünk most oda kell figyelni, hogy mindenhol annyit faragjunk le, amennyit csak lehet.
5. Egyptair: Egy átszállással, jó hírnévvel (Star Alliance Member = minőség), komforttal, és 23 kg szabadcsomag fejenként inkluzív egy esetleges bombarobbanással a reptéren?, csupán 595 Euróból....ő nyerhetett volna...csak így meg még három belföldi repülést kellene hozzávennünk, és akkor már majdnem a Condor áránál vagyok.

Végül az Ethiopian mellett döntöttünk, de amikor ellenőrizni akartuk újból az egy nappal korábbi szuper árakat, másnap már 200 euróval drágább lett a dolog. Ennél az utazásnál pedig minden Cent számít, hogy mit faraghatunk le.

Egyéb tényezők:
Mivel a Kilimanjaro reptértől indulnak a programjaink, jó lenne oda repülni, de oda csak a Condor, KLM és az Ethiopian repülnek. Az Egyptair és Emirates Dar es Salaamba, de onnan kellene akkor egy egyszeri belföli út a Kilimanjarora, majd egy egyszeri Zanzibárra, majd egy egyszeri Dar es Salaamba (két belföldi cég van, akik szerencsére jó hírnek örvendezhetnek, azaz nem esnek le a gépeik idő előtt az égből: Precision Air és Fly540). A két belföldinek jó áraik vannak, de főleg return menetre és nem pedig az egyszeri útra. Így ez nagyjából el is döntötte, hogy a Kilimanjarora kell repülnünk, mert akkor csak egy Kili-Zanzi-Kili oda-vissza jegy kelle még. Addig, míg megvolt az Ethiopian olcsó jegye. De most már nincs, most már csak az Eyptair maradt.

Amúgy meg van még nagyon olcsó jegy a Turkish Airlines-nál és a Qatar-nál is, de azoknál nagyon durva átszállási idők vannak, részben 16 óra várakozással, és mondjuk Dohában még csak a váróból sem mehetsz ki a nemzetközi területre, mert ahhoz vízum kell (ez érvényes Dubaira is).

Aztán az ember végre kitalálja, hogy mit is akar, és csak egy nyavalyás hét telt még el azóta, amióta elkezdte nézegetni, most már tudja, hogy mit akar, csak még egy pár napot várnia kell egy árajánlatra, mert utazási irodás maca lusta volt már pénteken délután 4-kor ajánlatot gyáratni, és hétvégén nincs ott, hétfőn ünnepnap van, keddig várni kell, és az ember már ég a vágytól, hogy megvehesse a repülőjegyet, hiszen onnantól már biztos az egész...és mégegyszer végig akarja zongorázni a lehetőségeket és halálos csalódottság uralkodik el rajta, amikor a tegnap még létező olcsó árak mind eltűntek egy nap alatt és ma már csak 200 Euróval drágábbakat dob ki ugyanaz a légitársaság. Az ember össze tud roppani és minden kalkulálás kezdődik előlről. 

2011. augusztus 10., szerda

Rejtvény

1+1=2
2x3=6
MUC - CAI - DAR - JRO - ZNZ - JRO - CAI - MUC = ?
:-)

2011. augusztus 1., hétfő

Utazólista = Pakolólista

Az én utazási lecsekkolós listám, ami a számítógépen el van mentve (van neki még külön egy másik sátrazós-túrázós kiegészített verziója is), így néz ki és minden utazásunk előtt ezt nyomtatom ki és pipálgatom. Van benne olyan is, ami valahova nem kell, azt egyszerűen áthúzom (a visszaútra is jó, hogy ne felejtsünk ott semmit sem). Ezek az állandó dolgok, amik (nekünk) mindig kellenek, amikre külön gondolni kellene amúgy egyenként és tuti, hogy valami mindig kifelejtődne, de így nem. Természetesen, ami egyértelmű, na meg a ruha dolgok, nincsenek benne, mert azt úgy sem lehet előre kitalálni, az mindig a napok számától, a hely jellegétől, időjárástól függ, és spontán. Meg persze a szállás jellegétől, mert az összes apartmanos dolgot lehúzhatja, aki szállodába megy stb...De ezekenek mindig ott kell lenniük és így ez a lista lehet akárkinek az alaplistája, ami neki nem kell kiszedi belőle, ami meg kell, hozzáírja, elmenti a pc-jén otthon és onnantól kezdve minden évben meg van már, nem kell agyalni, mit felejtünk el. Nekünk ez bejött. 

Alufólia (mindig jól jön, akár a napi szendvics pakolásához, akár az étteremből elhozott valami elpakolásához, de még napszemüvegszártartócsavart is lehet belőle eszkábálni, ha éppen az a kis csavarka elveszett és nem tartja már semmi sem a napszemüveget az arcunkon)
Arckrém
Authan
Bankkártyák
Baseball sapkák
Békalábak (persze csak tengerhez :D)
Bicska
Biztosítások
Blokk és tollak feljegyzéshez
Borotva (férfi, női)
Borotvahab
Búvárszemüvegek pipával
Címek (akiknek képeslapot szeretnék küldeni)
Csipeszek (6-8 db. jól jön teregetéshez, főleg szeles helyen és strandon szélben a törülközőt a napozóágyhoz csiptetni)
Édesítő tabletták (már aki ilyennel él, én csak ezzel iszom a reggeli teát)
Ernyő (kis összecsukható - trópusokon napernyőnek is tökéletes és nem röhögnek ki, mert a helyiek is járkálnak így tűző napon)
Felfújhatós tarkópárna (hosszú utazáshoz)
Fényképezőgép és minden tartozéka, kártyák, töltő, tartalék elemek…
Fésű/kefe
Fogkefe
Fogkrém
Fültisztító pálcikák
Fürdőcipő (szörfcipő köves talajhoz)
Hajcsipeszek
Hajgumik
Hátizsákok
Izzadásgátló dezodor
Jogosítvány+nemzetközi, ha van
Kábelköteleglő (pár db, sok mindenre jó lehet - "McGyver")
Kendő nyak köré (motorozáshoz vagy túrákhoz tűző napon, hogy védjen)
Kés (egy jól vágó, ami mindenhez jó lesz)
Kézfertőtlenítőszer (kis műanyagflakon Sterillium, vagy más zselé állagú kis falkon)
Kispárna
Konnektorátalakító
Konyharuha
Könyv és magazinok olvasni
Körömolló
Körömreszelő
Labello
Leégés utáni hűsítő gél
Májkrémkonzervek
Mini hajszárító
Mobil telefonok és töltőik
Mosogatószer/kis adag
Mosószer (kis tubusban)
Napozó krémek több fajta faktorszámmal
Napszemüvegek
Naptár (egy lapos kicsi zsebnaptár, tudni még melyik nap van és melyik napra milyen kirándulást tervezünk)
Nescafé
Öngyújtók (több, ha elvészne)
Papírzsepi (minden napra egy tizes csomaggal - nekünk mindig elfogy)
Parfüm/deo
Pénztárca külön egy, amit a napi kirándulásokra viszünk el kevés pénzzel, amiben semmi más nincs (kártyák stb.)
Polyfoamok a strandhoz
Pót elemek
Rágcsálnivalók (vész esetére, éhenhalás ellen)
Rágó
Raid
Sampom
Strand törülközők
Szájöblögető
Szalvéta pár
Szemeteszacsi (pár az apartmanhoz kezdetben)
Szivacs (mosogatni)
Tampon
Társasjáték (nálunk a kockás és kártya mindig)
Tea
Teagyertyák estékre az erkélyen a hangulathoz
Térképek
Testápoló
Tixo (cellux) sokszor jól jön (hazafelé becsomagolni kifolyós dolgokat, vagy szálláson pénzt, borítékban egy fiókaljra vagy kép mögé ragasztani)
Túracipő
Tusfördők
Útikönyv
Útlevelek
Zseblámpa (ha másra nem is, de éjjel az idegen szálláson, hogy ne a szekrényajtóba lépjek be, ha ki kell menni wc-re
Persze minden utazónál a saját életstílusának, igényeinek megfelelően lehet teljesen más is (nekünk pl. nincs videókameránk vagy sosem viszünk laptopot, míg másnak lehet, hogy sosem kell békaláb stb...)


Gyógyszerek
- Algopyrin
- Antibiotikum (pl. a Zinnat elég széleskörű és lehet szedni napon is, mert van, amit nem ajánlott)
- Antihistamin (allergia elleni szer, esetleg csak Ca-pezsgőtabletta)
- Aspirin
- Canesten kenőcs (fürdőszobában összeszedett lábgombára)
- Canifug (vagy más, amit otthon lehet kapni) kenőcs (összeszedett hüvelygombára)
- Cerucal (hányás ellen)
- Chlorhexamed (torkfertőtlenítő, vagy szájban lévő sebnél hatékony)
- Daedalon (hányás, hányinger megelőzésre, hajóútra)
- Diclofenac (Tabletta: sérülés okozta fájdalomra, kenőcs: zárt sérülésre /Flector/)
- Domestos (kis flakonkában, apartman elfoglalásakor pár dolgot fertőtleníteni - ehhez pár gumikesztyű)
- Fenistil Gel vagy Fenistil Roll-on
- Glicerin kúp annak, aki a nyaralás során nem tudja az idegen helyen végezni napokig a dolgát
- Grapefruitmagkivonat cseppek: erős bélfertőtlenítő hatású cseppek, érdemes távoli, a higiénia hiányában szenvedő országokba magunkkal vinni és minden nap reggel-este 20 cseppet bevenni, ezáltal megelőzni a kaják vagy más dolgok által okozott hasmenéses, gyomorgörcsös fertőzéseket
- Hydrocortizon kenőcs: elfertőzött sérülésre, sok másra
- Neomagnol tabletta fertőtlenítésre
- Nitrofurantoin: hólyaghurutra (vagy Ciprobay antibiotikum)
- Normolyt por: hasmenés, hányás után az elektrolitháztartás gyors visszaállítására
- Pantaprazol: gyomorégés ellen (otthon Zantac vagy Quamatel néven)
- Paracetamol: lázra, fájdalomra
- Reasec: a leghatékonyabb székfogó, sokkal jobb, mint az Imodium, de csak receptre kapható, mint sok más is a felsoroltak közül
- Sagrotan fertőtlenítő kendők
- Némi kötszer (egy fásli, vagy legalább sebtapaszok)
- Voltaren vagy Flector gél: izületi fájdalmakra, de nagyon jó zúzódásokra, vérömlenyekre is
- Zovirax - annak, aki gyakran kap herpeszt
- Bepanthen: hámosító kenőcs, pl. horzsolásra, leégésnél is jó
- a rendszeresen szedett gyógyszereink

A gyógyszerek nálam egy kis neszeszer táskában mindig így össze vannak pakolva, a folyadékok kicsi 50 ml-es műanyagflakonkákba töltve, így vannak eltéve a szekrénybe, nyaraláskor csak ellenőriznem kell, hogy aminek már régen lejárt a dátuma, azt kidobáljam, de amúgy meg csak be kell dobni a tasakot a bőröndbe.

Praktikus. :-)

Ja, és mindent zacskózok, mindent ami folyékony, kétszer, egyszer csomóra kötve, aztán másodjára agyoncelluxozva, állandóan attól félek, hogy valami kifolyhat. És még így is megtörtént egyszer, hazafelé Teneriféről szétnyomódott egy kókuszos napozóolaj flakonja és a két zacskó ellenére is az egész bőrönd úszott a kókuszolajban. A ruhákat kétszeri mosás után még meg lehetett menteni, de a bőröndöt már nem. Egy utazáshoz legalább 50 zacsit használok, erre a célra direkt gyűjtöm a kisebb zacsikat drogériákból stb...

...őt azért, ha lehet, a cipzár bezárása előtt vegyük ki :-)