2011. augusztus 16., kedd

Hogy is van ez a szafari?...meg az anyagiak

Hát először is, qrva drága! 
Aztán sok-sok oldal nézegetése közben meg-megörültem néha, hogy akad köztük olcsóbb is. Igen ám, de ha az árat megnéztem, mindig 6 főre szólt (ez a max csoport) és akkor lett volna olcsó. Mivel majdnem minden fajta szafari minden nap indul, és eredetileg két főre tervezik, ezért szinte esélytelen, hogy az ember valaki mással együtt foglalja le ugyanarra az időpontra. Az irodák azt javasolták, hogy foglaljuk le a magas árral és majd csak jön hozzánk valaki még és akkor visszadják az árkülönbözetet, mert hogy 2-4 és 6 főre is különböző árak voltak. De én erre nem alapozhatok. Mondjuk nem értem, ez hol befolyásolja igazából az árat, mert hat főt ugyanúgy egy landroverrel visznek, mint kettőt, ugyanúgy egy szakács főz rájuk és egy ember a sofőr, aki egy személyben az idegenvezető is. A szobáját pedig mindenki külön fizeti. Így tényleg nem értem, milyen elv alapján lesz 6 főre olcsóbb, mint 2 főre, de hát ők tudják. Persze mindeki próbálkozott bemagyarázni nekünk, hogy ha a magas áron foglaljuk le két főre és nem jön hozzánk plusz ember, akkor milyen jó lesz nekünk, hiszen csak mi ketten leszünk egy privát szafarin. Megmondom őszintén, ilyen uraságok mi nem vagyunk és minket egyáltalán nem zavar az, hogy ha 2 vagy 4 másik emberrel együtt szafarizunk, ha ez több száz eurós (akár 7-800!) árkülönbözetet produkálhat. 

Hát próbálkoztunk hátulról. Ők azt akarták, hogy foglaljunk és majd talán jön hozzánk valaki (erre tök kevés az esély) és persze, hogy ez nekik jó taktika, mert ha nem jön (vagy jobban mondva, nem is hirdetik, hogy hozzánk csatlakozva valaki jöhet olcsóbban), akkor a nagy pénzkülönbözet megmarad nekik, tehát nem érdekük nekik sem összecsoportosítani minket másokkal. Azzal próbálkoztunk, hogy mondják meg, ha valaki már foglalt, adják meg azokat az időpontokat és akkor mi csatlakozunk. Na de ezt sem akarták, illetve azt mondták, még senki sem foglalt. Aztán végre (az amúgy is legszimpibb iroda) hajlandó volt megmondani ezt, azaz náluk már négy januári időpontra foglalt egy-egy pár, és így ott már nekünk fejenként 500 Euróval kevesebbet kell befizetnünk. Így kiválasztottuk a legjobban passzoló időpontot és aköré terveztük meg az egész utazást. Viszont most van egy zsákbamacskánk, kikkel is leszünk majd x órát 5 napon át egy dzsipben összezárva? Azért annyira nem mindegy, mert lehet valami pökhendi, beképzelt idős pár is, vagy arrogáns fiatal, de lehet a mi fajtánk is, nyílt, barátkozó és alkalmazkodó. Hát ebben reménykedünk. 
A szafarik szállásai között 3-féle lehetőségből lehet választani: kemping, nagy státras kemping vagy lodge. Lodge-ot akartam, és amiket kínáltak, eszméletlen gyönyörűek, már-már úriasok voltak, de olyan árakkal, ami nekünk már semmiképp nem fért volna bele. Így fájó szívvel, de erről is képes voltam lemondani és ez is csak fokozza az utazás izgalmát, mert most a nagy sátras kempingben fogunk lakni, készen, berendezett sátorban és semmivel sem tartom rosszabbnak, mint a lodge-t, csak hát optikailag nem olyan szép, de ez az ok nem vezethet horribilis összegű különbségekhez. A sátrazást kizártam, mert egy percet sem tudnék aludni a félelelemtől éjjel, ha hallom az állatok hangját, meg azért bőröndökkel egy kis iglusátorban elég nehéz lenne, meg basszus sátraztunk már eleget, most már öregebbek vagyunk, azért egy stabil ágyat megkívánunk a hátunk alá. 

Az árat mindenhol le kellett faragni és ehhez nem csak eszesnek, de erőszakosnak, sőt még ravasznak is kellett lenni, mert a független irodásokat lehet manipulálni a másoktól kapott kedvezőbb árajánlat orruk előtt való lebegtetésével, mert hogy ezek láttán, egyszer csak ők is tudnak egedni. 

Le kellett vágni annyit a repülőjegyből, amennyit csak lehetett. Így lemondtam a kényelmes közvetlen járatról, a megbízható német szabványokról, de azért megerőszakolni sem akartam hagyni magam egy nagyon színvonalon aluli, vagy túl sok átszállásos repüléssel, így a középutat választva, rábíztuk magunkat az ismeretlenre. 

Hasonlóképp zajlott a többi építőkő kiválasztásánál is a dolog. 

Végül pedig a zanzibári szállásnál is, ahol előbb végignéztem az interneten talált kínálatot, azok képeit, értékeléseit. Hamar összegeztem, hogy vannak nagyon olcsó, de ennek fejében totál lepukkadt helyek és vannak nagyon színvonalas, de ennek fejében bazi drága helyek és köztük meg semmi. Ekkor ugrott be, hogy van nekem egy "barátom", a német FTI utazási iroda, akik a legolcsóbbak a távoli utazások terén, de az olcsóság nem jár színvonalvesztéssel, mert nagyon korrektek és jók az útjaik (velük voltunk Mauritiuson, tőlük volt a mexikói szállások egy része és tőlük volt a meglepően olcsó luxushotel Thaiföldön is). Gyorsan beszereztem egy katalógust és ismét nem csalódtam, színvonalas szép szállás, nagyon jó áron, mögötte a német garancia, nem kell egy vadidegen országba pénzt kiutalnom, utazási iroda áll mögöttem, ha bármiben is panaszom lenne - sokkal jobb így). 

Végül egy észrevétel levonása az egész szervezésből. Ha ilyen helyre utazol, ahol minden ilyen drága, az luxusútnak számít és akivel csak szóba állsz, luxusutazóként kezel és nem fog igyekezni, hogy a legjobb árajánlatot adja ki neked. 

Nekünk meg vannak szabva az anyagi határaink, és van minden utazásnál egy felső határ, ami még belefér, illetve amit a józan ész elfogad. Tehát, attól, mert van rá keretünk, még nem jelenti azt, hogy annyi pénzünk van, hogy zsákszámra szórjuk ki az ablakon, és mindenféle, számunkra nem is fontos luxust hozzáfoglaljunk az úthoz, mert az utazási irodások ahhoz vannak szokva, hogy aki odautazik, csöpög a pénztől. Még ha rohadtul gazdag lennék is - de nem vagyok - akkor sem látnám szükségesnek, hogy luxuskörülmények között utazzak, akkor is azt nézném, hogyan hozhatom ki az adott utat a lehető legolcsóbban és ami pénz így megmarad különbözetként, az már egy biztos alap a következő utazáshoz. De hát volt rá példa, mint ahogy előzőleg is írtam már, hogy leírtunk egy összeget, hogy ebből szeretnénk összehozni az utat és elküldtek röhögve melegebb éghajlatra, vagy a kapott ajánlatokból eme összeg sokszorosa jött ki mindig. De nem adtuk fel, sok és fáradalmas keregéléssel az ember mindig megtalálhatja, amit keres. 
A fórumokon is vannak olyan résztvevők, akik elutaznak, amikor kedvük tartja ilyen drága helyekre, kifizetik a drága luxushotelt, és aztán meg leugatnak engem a fórumon, hogy milyen ember vagyok én már, hogy ilyen menő helyre akarok utazni és büdös nekem a drága szállás. Hát igenis büdös, mert mi a frásznak adjak ki egy luxushotelért horribilis összegeket, mikor mi egy szép kis apartmannal is boldogok szoktunk lenni, sőt sokkal jobban szeretjük, mint a hotelt...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése