2012. december 15., szombat

Adventkor Bécsben 1. - Érkezés

A vekker 5:15-kor ráz fel az álomból. Egész éjjel esett a hó és így egy kicsit aggódunk a repülés miatt, hogy egyáltalán időben indulnak-e a gépek. M. utánanéz a teletexten és úgy tűnik, minen terv szerint működik.
Egy órával később már menetelünk a friss hóban a hosszú úton a gyorsvasút felé. Éppen, hogy le nem késsük.


A reptéren bőven van még időnk, így elkezdünk nézelődni a két terminál közötti karácsonyi piacon (igaz, még zárva), M. cigizik még egyet és úgy elmegy az idő, hogy rohannunk kell a folyósokon, hogy időben elérjünk a becheckkoló pultunkhoz. 

Müncheni reptér

Az átvilágítós ellenőrzésnél csak négy kapu van nyitva és olyan 300 ember áll ott, minimum 50 méteres sorokban kígyózva. Már csak 40 percünk van az indulásig és normálisan 30 perccel korábban (azaz 10 perc múlva) kezdődik a beszállás. Ideges vagyok, mert a sor egyáltalán nem halad, de egy reptéri alkalmazott nyugtatja a népet, hogy mindekit megvár a gépe, mert a hó miatt eltolódások vannak. Mire átjutunk az ellenőrzésen, már kevesebb, mint 20 perc van az indulásig és loholunk a kapunkhoz. A gép szinte üres, még sokkal később is szállingóznak emberek befelé. Jó fél órát ácsorgunk még ott, majd befecskendezik a gépet a jégmentesítő folyadékkal. Kb. 40 perces késéssel idulunk. 

A mindössze 45 perces repülőút alatt nagy meglepetésünkre nem csak üdítőt, hanem szendvicseket is szolgálnak fel, és még választani is lehet sonkás és sajtos közül, ami elég meglepő és a szendvicsek nagyon finomak. A biztonsági előírások bemutatásánál maga Niki Lauda személye beszél a szalagról - amit nagyon menőnek tartok. 
Bécsben nem fogad hó, amit sajnálok, mert fehéren szebb lenne az egész, mint ilyen szürkén. A bécsi reptér nem egy nagy szám, nem tesz ránk különösebb benyomást.  


Egy turista információs irodához megyünk, ahol megvesszük a busz- és bécsi közlekedési jegyeket és kapásból 55 Euróval megcsappanunk. A reptéri busz oda-vissza útra, fejenként 13 Euroba kerül, és a 72-órás jegy a városi vonalakra, fejenként 14,50 Euro

A gyorsvasút még drágább és a busz nekünk kedvezőbb helyre is megy. Minden fél órában indul egy, nekünk 20 percet várnunk kell. Hideg szél fúj. 25 percig tart az út a központba (Morzinplatz). Onnan két megállót villamossal megyünk a Schottenring megállóig és onnan még 6-7 percet gyalogolunk a szállodánkig.  

A Meininger Hotel Wien Downtown Franz nekünk abszolút az ideális megoldás volt. Egy éjszakára 55 Euro a szoba ára és fejenként 5,90 Euroért be lehetett fizetni büféreggelire konnten. A szálloda egy ifjúsági szállás modern verziója, egyszerűen, de újonnan és ízlésesen berendezve, mindenütt tisztaság. Fiatal, kedves alkalmazottak. A szobánk kicsi volt, de a célnak megfelelt, az ágy nagyon kényelmes volt, finom pihepuha paplannal. A reggeli büfében minden volt, amit csak az ember kívánhat, degeszre ehettük magunk. 

Becheckolunk, de a szobát elfoglalni még nem lehet, így leadjuk a bőröndöt egy megőrzőszobába (magunk helyezzük ott el) és kapunk egy kiváltó cetlit cserébe. Ezek után nekivágunk a városnak. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése