2013. augusztus 1., csütörtök

Szardínia - Átköltözés délre

2013. június 30.

Eltelt az első hét és olyan hihetetlen sebességgel, hogy el sem bírjuk hinni. Nincs kedvünk elmenni innen. Éppen, hogy felfedeztük, hol vannak jó strandok, imádjuk a szállást, otthon érezzük magunk, nem jó érzés elmenni máshova, ismeretlenbe. 

8:30-kor kelünk fel, összepakolunk és 10-kor kicsekkolunk. Fél 11-tól 14 óráig vagyunk úton délnek, az auotópályán Nuoro, majd Orsitano és Cagliari felé. Az autópálya mentén semmi érdekeset nem látunk, egyhangú az út és dél felé már nem olyan szép a táj. 

Még északon, Siniscola után


Lago Omodeo a sziget közepén



Nuranghe Losa, az út mellett

Közeledve Cagliarihoz teljesen ipari területek vesznek körül, gyárak, nagy raktáráruházak, olajfinomító, kifejezetten ronda minden. A Cagliarinál fekvő hatalmas beltenger is nagyon el van csúfítva. Az egész tó egy madárparadicsom, tele van kócsagokkal, flamingókkal, háttérként pedig gyárkémények szolgálnak. A tenger sötétbarna és halmokban áll az útszélén a szemét. Az északi részek tisztasága után meglepő itt ez a sok szemét. Erős ellenérzés van bennem és máris visszavágyakozom északra. 




A szállásunk Pula település mellett van a pampában, egy magán, családi szállás. Pontban 14 órakor érünk oda. Az idős házaspár: Laura és Pietro fogadnak és azonnal jön a lányuk, Stefania is, mert az idősek nem beszélnek olaszon kívül más nyelvet. Stefania megmutatja a szobánkat, elmondja, ami fontos (itt is szemételválasztás van). 
A semmi közepén álló nagy családi házban a felső szinten három apartman van, kettő nagy, négy személyes, és egy kisebb studió, mi eme utóbbit vettük ki. A hatalmas nagy erkély közös és érkezésünkkor éppen egy francia, két gyerekes család ebédel ott. Egy hatfős asztal van kint, ez így nem tetszik nekünk. 





Közös pinehős és grillező hely a kertben: 


Közös erkély





Az apartman nagyon izlésesen van berendezve és minden van benne, a legkisebb részleteket is nagy gondossággal rendezték be. 
Kipakolunk és visszamegyünk Cagliariba, ami 30 km-re fekszik tőlünk. Észak kihaltságához képest, itt nagyon nagy forgalom van az utakon, mintha egy másik szigetre csöppentünk volna. Útközben megállunk, ahol lehet, a sós tavaknál, flamingókat fotózni. 

Szinte mindenhol ilyen leandererdők vannak az utak szélein:











Cagliárival folytatom majd...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése