2013. november 30., szombat

Fuerteventura - Oasis Park 1./ Állatkert

2013. November 10.

Mára az Oasis parkot terveztük, mivel születésnapom van és ez volt a kívánságom. :-)
Ez egésznapos program és mivel messze is van (80 km tőlünk), már 7:45-kor felkelünk. Totál szürke az ég és megint lóg az eső, bizonytalan vagyok, hogy mi legyen, de itthon ülni sem akarunk. Végül 9 órakor elindulunk és jó egy órát tart az út. 10:15-kor már alig találunk parkolót a parknál, úgy tele van. A belépő felnőttnek, fejenként 28 Euro és minden egyéb extra programra külön kell befizetni (tevegelés 8 Euro, fókával úszás stb..). A belépőárat kifizetve nagyot nyelünk, de azt kell mondjam, megéri, mert a park csodálatos, sőt azt is merem állítani, hogy a legcsodálatosabb állatkert, ahol valaha életemben jártam. 

Mivel 300 fotó van csak parkból, így ebbe a beszámolóba most csak kevesebbet teszek be és az állatokról majd később jönnek még extra fotók. 






Egy yuccapálmaféle és a termése:





A Loro Park az emlékeimben semmi ehhez képest, ami itt van. Eleve a park méretei leírhatatlanok és minden út úgy van kialakítva, hogy az embert egy dzsungel öleli át és szinte olyan érzése van, mintha egy trópusi nyaraláson a valós dzsungelben járkálna. Az állatoknak hihetetlenül nagy szabad teret adtak mindenhol, a kifutójuk nem is hat sosem ketrecként, sőt sokszor olyan, mintha szabadon élnének és sok helyen az ember, a látogató megy át egy-egy (nem veszélyes) állat "lakosztályán" keresztül. Tényleg sokszor úgy érezzük, hogy egy dzsungelben mászkálunk és állatok vesznek körül. Szóval ezt az érzést még egy állatkert sem tudta elérni, mindenhol érzékeli az ember, hogy az állatok be vannak zárva. De itt a bezárt állatok is mind hatalmas szabad térrel rendelkeznek. Már optikailag is olyan szuperjól van megoldva minden, hogy csak ámulunk és bámulunk és nagyon tetszik az egész. 



Kígyóshow ás áldozatai: 


Lemúrok:



























2013. november 29., péntek

Fuerteventura - Semmittevés

2013. November 9. 

Sokáig alszunk és ma még rosszabb idő van, mint tegnap, délig ki sem dugjuk az orrunkat a szobából. Azaz néha kiszaladok és kémlelem az eget. Úgy néz ki, hogy megint csak El Cotillo felé vannak felszakadozva a felhők, így hosszas töprengés után úgy döntünk, oda megyünk szerencsét próbálni és ha ott süt a nap, akkor strandolni fogunk ma. Így is lesz. Bár a szél szokás szerint igen erős, alig tudjuk felállítani a strandsátrat is, de megbírkózunk vele, Szardínián is minden nap ugyanez volt, így már van hozzá taktikánk. Keveset fürdünk, a víz iszonyatosan hideg, sokkal hidegebb, mint tavaly Tenerifén volt. 3 órán át bírjuk csak a szél és a homokszemcsék ostromát és feladjuk a küzdelmet, hazamegyünk. 
Kíváncsiságból lemegyünk még a házunk előtti parthoz, hiszen pár napja itt vagyunk és azt sem tudjuk, az hogyan néz ki. Sziklás, fürdésre nem alkalmas. 





Gyűjtök pár lávakövet egy ismerősömnek, aki kérte, zuhanyozunk és bemegyünk a városba pár apróságot venni és éttermeket nézegetni, hogy hova is menjünk majd holnap este. Végül bevásárolunk vacsorára halakat, amiket grillezünk és bent, a tévé mellett esszük meg, mert kint meg lehet fagyni. 

2013. november 28., csütörtök

Fuerteventura - Szigetbelső 2.

Betancuria falut elhagyva, egy völgy mentén autózunk, ahol egyre több pálma követi egymást. Hamarosan elérjük a Vega de Rio Palmas falu feletti kilátót és onnan rálátni a szigetlakók sikertelen próbálkozására, egy kiszáradt víztározóra. Ennek környéke minden esetre sokkal zöldebb, mint bárhol máshol a szigeten. 



Vega de Rio Palmas








Ezek a kapuk, amik a megyehatárokon állnak - szerintem nagyon jópofa. 









Hamarosan Pajara faluba érünk, ahol egy csodálatosan szép templomkapuba botlunk. Maga a falu is igen hangulatos, de már kezde esteledni és éhesek is vagyunk, nem időzünk itt soká. 













Tuineje faluban már meg sem állunk, a nagyobb Antiguára akarjuk szánni még azt az időt, amink marad a naplemente előtt, de a nagy falu kevés látnivalóval szolgál. Viszont legalább veszünk egy boltban friss baguettet és sajtot, szalámit, amit ott hegyben a kocsinál be is kebelezünk. A friss baguettek leírhatatlanul finomak a szigeten. 

Antigua temploma




Végül fáradtan hazaindulunk és Puerto de Rosario felé tartunk a parti út felé.  A város közelében az óceán felől ez a hatalmas cápa-felhő jön a város fölé, mintha csak be akrnál falni azt: 



Az egész szigeten, de még a legeldugottabb helyeken is vannak több kilométer hosszan ilyen futó és biciklis utak a műutakkal párhuzamosan. Nagyon jó találmány és szuper, hogy egy ilyen kis sziget ilyen modern dolgokat is létrehoz.