2014. április 28., hétfő

Utazás: 11 kérdés és 11 válasz

A német utazós blogvilágban hónapok óta keringenek ilyen továbbadós kérdések. Egy valaki kap 11 kérdést, válaszol, mjd másik 11-et kell feltennie valakinek. Nekem maximum a válaszokra van energiám, ezért nem szoktam kitalálni újabb kérdéseket másoknak, hanem csak kiválasztom a kedvemre való kérdéseket, azaz, amiket jól meg is tudok válaszolni és aki pedig játszani akar és át akarja venni ugyanezeket tőlem, annak szabad a pálya. 

A német blogomban már kétszer válaszoltam meg különböző 11 kérdést, ezeket most áthozom ide is. Íme, és aki szeretné, átveheti és megválaszolhatja a saját blogjában őket: 

1. Hogyan utazol szívesebben: inkább egyedül vagy mások társaságában?
Mindenképp a párommal! Egyedül nem utaznék soha egy lépést sem! :-) Több okból is. Először is, mert gyáva nyúl vagyok, félek sok mindentől és nem vagyok képes egyedül még egy mondatot sem kinyögni angolul, az angol beszéd és utánakérdezés mindig a férjem feladata az utazások során. De a fő ok, hogy én az utazások alatt totálisan hyperaktív vagyok, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy valami Földön kívüli energiával vagyok telítve. Ezért folyton pattogok, mint egy gumilabda, vagy pörgök, mint egy búgócsiga, mindent fel akarok fedezni és minden felfedezés örömétől annyira tudok ujjongani, hogy szinte ugrabugrálok, mint egy kisgyerek és az örömöm, a felvillanyozottságom azonnal meg akarom osztani mással is. Szóval, például, ha valahol tátott szájjal rácsodálkozok valamire és csak annyit tudok motyogni, hogy "ez őrület, ilyet még sosem láttam" vagy "hihetetlen, hogy a természet mire képes", akkor nekem szükségem van arra, hogy este az erkélyen órákon át ki tudjam beszélni ezeket az élményeket, benyomásokat. Teljesen megőrülnék, ha egymagam lennék és mindezeket az élményeket magamba kellene fojtanom és nem tudnék valakinek a nyakába ugrándozva áradozni és kimutatni a boldogságomat. 
Egyébként pedig nem szívesen utazom másokkal együtt (barátok, ismerősök, akárkik), mert az utazás alatt egy pillanatig sem akarok másokhoz igazodni! 


Pico del Teide 3.718 m, Tenerife, 2012

2. Mi volt az eddigi leghosszabb utazásod?
A 3 és fél hetes Mexikó körutazás, saját szervezésben. 


Kukulkán piramisa, Chichen Itza, Yucatan, Mexikó, 2009

3. Mennyi csomaggal utazol? Hátizsákos típus vagy, vagy inkább olyan, aki egy második bőröndöt is pakol? 
Abszolút a "második koffer" típus vagyok. :-) Őrület, hogy mi mindent vagyok képes minden utazásnál bepakolni. Én a "biztosra megy" típus vagyok, legyen mindenhez egy passzoló felső, legyen mindenből egy pót, ha az eredeti tönkremegy, legyen ott egy fél gyógyszertár, ha valaki beteg lesz, legyen mindenből minden bőröndben külön-külön is pakolva, ha az egyik bőrönd elvészne...Ezer dolog erre, meg arra az eshetőségre...Sajnos eleve egy gyűjtögető típus vagyok, aki nem tud lemondani semmilyen tárgyról, és emelett még olyan is vagyok, hogy mindenen halálra aggódok, és túlzottan óvatos vagyok, engem ugyan ne érjen kellemetlen meglepetés, szóval minden eshetőségre kell legyen valami a bőröndben! :-) Hátizsák kizárva!


58 kilónyi bőrönd (hátizsák nincs bele számítva) a tanzániai utazásra való induláskor, 2012

4. Eltévedtél már úgy igazán nagyon egy utazásod során?
Igen, párszor vándortúrák során, de a legrosszabb élmény 2005-ben a Peloponnészoszon volt, amikor már kezdett sötétedni és a hegyekből egy völgybe érve egy téves útra tévedtünk és egy elhagyatott szénbánya területén landoltunk. Minden olyan barátságtalanul és horrorfilmkulisszaként hatott és mi folyton csak körbe-körbe autóztunk és nem találtuk többet a kiutat. Kóbor kutyák ugattak mérgesen az autónkra és követtek minket, már régen ki akartam szállni egy "bokorpisilésre" de a fejemben csak Stephen Kings "Cujo" - ja járt. Közben besötétedett és mi éhesek és kétségbeesettek voltunk már. Jó 150 km-re lehettünk a szállásunktól és én folyton csak arra gondoltam, hogy mindjárt jön a sorozatgyilkos és hogy vajon a hotelben a recepciósnak feltűnik-e, hogy ma este haza sem jövünk? Vajon keres-e egyáltalán valaki majd minket??? 
Így utólag nézve csak nevetek rajta. És igen, bevallom, sok krimit és horrrofilmet néztem régen.  :-) 


Peloponneszosz, 2005


5. Melyik ország volt a nyelve miatt neked eddig a legnagyobb kihívás? Volt már olyan helyzet, hogy a kommunikációval sehogyan sem boldogultál?
Gyakran volt már olyan, hogy a beszéddel sehogy sem boldogultunk, de a végén akárhogyan, kézzel-lábbal is, de megérettük magunkat. A legviccesebb sztorik Mexikóban voltak és a legemlékezetesebb számomra a mai napig is a gyógszertári jelenet Meridában. Már két napja hólyaghuruttól szenvedtem és pont a Nitrofurantoin maradt otthon...
"Mutatom körkörösen az alhasam, egész lent, ahol a hólyag van. A gyógyszertáros menstruációs görcsre akar valamit adni. Nem! Mutatom újból. Most hasmenésre gondol. Nem! Mondom neki „cistitis“ – latinul a hólyaghurut,, hiszen a spanyol is latin nyelv – de csak bambán néz. Mondom neki: „urina“ – latinul a vizelet. De csak néz. Erre mutatom neki, mintha egy csíkban vizelet folyna ki és hozzá „pssss“ hangot adok ki. V. ekkor már szakadtra röhögi magát az előadásomon. Na ezt megérti a drágám, mert felírja egy papírra kérdőjellel: „inflamación orina“. Inflammatio latinul is gyulladás, orina meg biztosan urina. Erre adni akar valami gyógyszert, aminek azonban a hatóanyagát nem ismerjük, így nem kockáztatom meg. Mondjuk neki, hogy cranberries-re lenne szükségünk (vörösáfonya), ez a legjobb, természetes gyógyszere a hólyaghurutnak. Nem érti a szót. Tovább már nem megy a rejtvény játék. Gógyszer nélkül maradunk és reménykedek, hogy a 6 szem Sumetrolim segít.


Merida, Yucatan, Mexikó, 2009

6. Az aktív vagy a henyélős nyaralást szereted jobban? Inkább “medence és strand” vagy inkább  “sport és kalandok”?
Pontosan fele-fele arányban :-) Eme kettő megfelelő arányban való keveréke számunkra a perfekt nyaralás!


Wallgau, Németország, 2005

7. Van valami, amit soha nem ennél meg?
Igen, sok minden, ha valami már kinézetre is elundorít. 


olajban sült bogárkák, Patong Beach, Phuket, Thaiföld, 2011

8. Megbántál már valaha valamit, amit egy utazáson nem tettél meg?
Igen, gyakran. Legtöbbször az idő vagy a pénz hiányán múlt, ha valamit ki kellett hagynunk, amit eredetileg elterveztünk és emiatt csalódottan és szomorúan jöttünk haza. 

9. Melyik utazási ismeretséged hagyta benned a legmélyebb nyomot? Vannak olyan barátaid, akiket egy utazás során ismertél meg? 
Szinte minden utazásunkon megismerkedünk emberekkel. A legtöbb esetben e-mail címet is cserélünk. Én az az ember vagyok, aki az utazás után mindig azonnal ír és lelkes. A reakciók nagyon különbözőek. A leginkább csalódott az afrikai utazásunk során voltam, ahol legalább 10 emberrel megismerkedtünk, beszélgettünk, lelkesek voltunk, hogy majd írunk és egy kivételével soha, egyik sem válaszolt több rákérdezésemre sem. 
Más esetekben tipikus, hogy a levelezés addig áll fenn, amíg fotókat cserélünk, megbeszéljük a legfontosabb élményeket, azután nincs már más téma és elhal a dolog. 
Néhány ilyen ismeretség eltartott akár egy évig is, azaz irogattunk egymásnak, de aztán mégis eltűntek.  
De olyan barátság is kialakult, ami már 7 éve áll. Mauritiuson ismerkedtünk meg, azóta többször is utaztun ismételten együtt, rendszeresen tartjuk a kapcsolatot, sőt a lány az esküvői tanúm is volt.  
És a legrégibb utazási barátságunk már 11 éve áll fenn, egy korzikai nyaralásból. Ők magyarook voltak, a srác jól beszélt angolul és németül is, a párommal azonnal megértették egymást és kialakult valami nagy barátság közöttük. Azóta is ő M. legjobb magyar barátj! 


Rio Lagartos, Yucatan, Mexikó, 2009, a Mauritiuson megismert barátainkkal

10. Mi az ami lelkesít a blogírásban?
Mindig szívesen írtam. Már az iskolában fogalmazást is. Mindig jól tudtam elbeszélni és a történeteim mindig megtalálták az emebereket. Mindig vártam az iskolában, hogy írni kelljen a nyári szüneti élményeinkről és mindig a legjobb jegyet kasszíroztam a fogalmazásaimmal. :-) 
Szeretek mesélni, szeretem egyrészt saját magamnak is megőrizni az utazási benyomásaimat, történeteimet és élményeimet, másrészt pedig megosztani másokkal, akiket érdekel és örömet okoz az olvasásuk, vagy sok infót merítenek belülük. A pozitív visszajelzések pedig mindig jót tesznek a léleknek. 


Gialova, Peloponnészosz, 2010

11. Melyik volt a legmélyebben és legmagasabban fekvő hely, ahol valaha jártál?
A legmagasabban fekvő hely a Mount Meru volt, Tanzániában 4.566 méterrel a tengerszint felett. Legmélyebben fekvő hely? Nem is tudom. Valúszínűleg valamilyen barlangban vagy snorkelingezéskor a tengrszint alatt? 


Mount Meru, Tanzánia, 2012

És itt következik még pár kérdés, amiket másik blogokból vettem át az utazási játék során, amikre szívesen válaszoltam: 

Kivel utaznál egyszer szívesen együtt?
Mindig és újból a férjemmel és senki mással, leginkább csak mi kettesben. 

Mennyi ideig lennél az ideális esetben évente úton ?
Ha továbbra is munka mellett utazhatok csak, akkor évi két hónap szabadság lenne reális. Viszont, ha nyernék a lottón, akkor legalább 8-10 hónapot utaznék és csak 2-4-et dolgoznék!!! :-)  

Miért lett a blogod neve, az ami?
Meglehetősen béna vagyok névadásban. A cím nyilvánvalóan az lett volna, hogy "valakinek az utazásai". A kérdés az volt, hogy hívják ezt a valakit, valódi nevet adjak-e meg vagy kitaláltat? Amiket adtam volna, sok közűlük már foglalt is volt. Miért pont Flögi? Nem is akarok úgy teljes egészében elárulni, honnan jött ez a fura név. Becézgetésből  "Dög", "Dögi, Mögi, Flögi..." Ennyit erről. 
És miért utazásbolond? Mert bele vagyok bolondulva az utazásba. :-)

Melyik országban élted át az életed legérdekesebb élményeit?
Egyértelműen Mexikóban!!! 

8 megjegyzés:

  1. Érdekes kérdések és érdekes válaszok. Ahogy látom a képen, nagyon körmölsz valamit. :) Akartam már kérdezni, hogy hogy írod az utazásos posztokat? Már az utazás alatt megírod kézzel, vagy jegyzetelsz? Mert mindig nagyon pontos képet adsz a történtekről. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Évi! Az utazás alatt jegyzetelek. Általában egy aprócska füzet van mindig nálam és abba autózás alatt is írok, de az utóbbi években többnyire már csak este körmölöm össze nagyjából a napot. Így már fele annyi részlet sincs, mint régebben, amikor egész nap menet közben is írtam. Ez adja az alapot a beszámolóimhoz, különben már a felére sem emlékeznék.

      Törlés
  2. “Nem szabad egyedül utazni. . Az ember csak társaságban tudja látni, érzékelni a világot. A társaság ad az út komor varázslatának, a változásnak, emberi értelmet. A vándorévek idejében sokat utaztam egyedül, kevés poggyásszal, mindig lázasan, nyugtalanul, hajszolva valamit. Hiányzott egy okos társ, aki a világ veszélyes és nyugtalanító élményében mellettem áll, akit figyelmeztetek, s aki figyelmeztet, aki megosztja a fogadók zord magányát, a vasutak gonosz idegbaját. Megfelelő ember társaságában a Földet is körülutazhatod, s úgy tűnik majd, pillanat volt az egész. Egyedül csak vánszorogsz a világon át, expresszvonaton és repülőgépen is.” (Márai: Az utazásról)

    Gratulálok az érdekes írásaidhoz, a gyönyörű fotókhoz, és további lelkes készülődést kívánok Reunionra.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Zsuzsa, de jó, hogy írtál. Köszönöm a szép és tartalmas idézetet, nagyon tetszik. A készülődés most pihen, mert minden le van szervezve, mindent elolvastam, kijegyzeteltem már, így már nem tudok vele mit foglalkozni. Minden utazásnál így van ez, a kezdetkor ezerrel pörgök a témára, aztán a hónapok múlása alatt mindent elfelejtek és mire odaérünk, kezdhetem előlről olvasni a könyveket, jegyzeteimet. :-) üdv

      Törlés
  3. Nagy élvezettel olvastam (megint) ezt a kis összefoglalót, lehet, hogy én is viszem magammal a kérdéseket... :-) Annak ellenére, hogy nem nagyon kommentelek nálad, folyamatosan követlek, mióta az index szlovéniás fórumán segítettél. Csak így tovább, remélem még jó sok utazásodról olvashatok :-) Marka

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Marka, nyugodtan viheted a kérdéseket, én is megnézem a blogod. Köszi, hogy írtál. üdv

      Törlés
  4. Minél többet olvasok tőled, annál jobban látom, hogy mennyire hasonlítunk egymásra ;-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Ez tök jó, ennek örülök, talán rokon lelkek vagyunk.

      Törlés