2015. január 6., kedd

La Réunion - pihenős nap

December 1.

Ma ki akarjuk aludni magunkat és nem állítjuk be a vekkert. Így sikerül 8:15-ig aludni. 
Rettenetesen jól esik a semmit tevés, illetve annak a szabadságnak az érzése, hogy nem hajt senki, van időnk, és azt csinálunk, ami jól esik. Ennek eszméjében jó sokáig elücsörgünk az erkélyen a reggelink mellett és élvezzük a kilátást. 


Ismét el kell mondanom, hogy nekünk nagyon fontos a szállás milyensége és nem tudok egyetérteni azokkal, akik azt mondják, hogy „a szállás mindegy, mert oda úgyis csak aludni megyünk”. Ezek az órák, amiket az erkélyen megélünk, örök és mély nyomot hagynak bennük. Ezek a pillanatok azok, ahogyan élni szeretnék, amilyennek az egész életünket kívánjuk és amikből csak évi pár óra jut és ezek gyönyörű órák. Egy abszolút gondtalan lelki állapot, ami otthon nem létezik.

St. Pierre-be indulunk bevásárolni. Hétfőn az üzletek csak délben vagy 14 órakor nyitnak, de a Decathlon nyitva van délelőtt is. 


Abszolút rajongói vagyunk eme láncolat termékeinek és mivel Németország déli részén nincs ilyen üzlet (legközelebb hozzánk majdnem 300 km-re van az első), így mindig Tenerifén szoktunk bevásárolni. Most ezt itt tesszük meg, de sok mindenről le kell mondanunk, mert a bőrönd a Condornál nem lehet túlsúlyos és már idefelé is 19-20 kilóval jöttünk. 

Ezután a Parc Exoticát keressük, ami egy nagy botanikus kert, de nincs jelzőtábla sehol, sem a GPS nem találja. Több helyen kérdezünk az utca emberénél a park után, mindenki elirányítgat, de senki sem teszi hozzá, hogy a park már nem létezik. A bejáratnál egy hotel van, illetve cégek épületei. A falak mögött látni a sok pálmát és egyéb növényeket. Egy étteremben mondja egy nő, hogy a park megszűnt, többet nem tudunk meg.  

görögdinnye méretű ismeretlen valami a fán



Utána még beugrunk St. Luisnál az Auchanba. Kár, hogy nem jöttünk hamarabb, mert hihetetlen nagy a választék, ehhez képest a Super U és a Score kicsik és valahogy kaotikusabbak. Az árak is jobbak az Auchanban. 

A tegnapi vacsora maradékát esszük ebédre, majd megyünk L’Hermitage-ba strandolni. Jól elvacakoljuk az időt, mert fél 4-re érünk csak a partra. Ma pár száz méterrel odébb megyünk, mint azelőtt, hogy különböző szakaszokat is lássunk és itt egészen más a part, itt nincs olyan sok korall és hal és sokkal sekélyebb, laposabb a víz, mint kb. 200 méterrel odébb. 








18 óráig maradunk, és utána még nézelődünk a településen és a Score mögött is kimegyünk a partra, azt megnézni és itt megvárjuk a naplementét. 


















Fél 8-ra érünk haza, általunk alaposan feltunningolt, agyonpakolt, isteni finom pizzát eszünk salátával és készülődünk a holnapi nagy túrára. 

saját keverésű radlerrel

4 megjegyzés:

  1. Szépséges kavicsok, hoztál belőlük?

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Kavics, egyben váaszolok itt az összes írásodra, hogy ne kelljen keresgélned. Örülök, hogy utolérted magad az olvasásában és tetszik. A videókra nemvoltmég időm, sajnos minde nap ha egy órám van a bloggal foglalkozni, akokr sokat mondok, naponta kutyafuttában kell egy-egy beírást megírni. A videók sok munka,mert meg kell vagdosni őket és nálam órákat tart, míg feltöltődnek a youtube-ra. Így majd a végén fogok velük foglalkozni és egy bejegyzésben külön csak a videókat feltenni.
      Ez itt a bejegyzésben mind egytől egyik korall. Nagy öklömnyi, futtball-labdányi darabok. Ilyesmiket nem hoztam el, már nem is merek, mert a németek 800-1.000 Euro körül büntetnek, ha a vámos felnyittatja a bőröndöt és fajvédelem alatt álló darabok kerülnek elő.
      üdv

      Törlés
    2. Értem, akkor majd várom a videókat. :-)
      Természetesen csak kis kavicsokra gondoltam... :-)

      Törlés
  2. Park Exotica-t ne sajnáld, már 2011-ben is nagyon lepusztult volt.(Nem csodálkozom, hogy bezárták) Egzotikus jellegét elrontotta a sok mű dekoráció, betonból készül fa utánzatú állatszobrok, sellő a furcsán zöld színű tó mellett, ,,félelmetes" sárkány a gyerekek ijesztésére egy sötét barlangban. Bár járkált egy-két munkásnak, kertésznek tűnő alkalmazott, de az egész park elhanyagoltnak, gazdátlannak tűnt. Pedig voltak hatalmas pálmák, orchidea-ház, lepkekiállítás, bonsai-fák, embernagyságú kaktuszok, mégis művi volt összességében és felejthető. A nagy gyümölcsöt nem ismertem fel, ez is az a kategória, amit csak a helyiek tudnak. Talán a nagy maracuja, Barbadine, erre hasonlít legjobban. üdv:Zs

    VálaszTörlés