2015. december 19., szombat

Gran Canaria - Puerto Rico és delfinleső hajókázás


Puerto Rico csupán pár percnyi autóútra feküdt tőlünk, így ha egy kicsit több életre, néznivalóra vágytunk, beültünk a kocsiba és oda autóztunk, leparkoltunk a nagy parkolóben, ami a strand mögötti park mellett van, és fizetős és onnan sétálgattunk. A kikötő felé volt pár butik és a molónál pedig egy stand, ahol a hajókirándulásokra lehetett befizetni. A moló felett az öböl jobb oldalában (ha a tenger felé nézünk) volt fent a sziklákon egy bár, ahol nagyon finom gyümölcs smoothie-kat lehetett inni és ingyen wifi is volt (de olyan vacak volt a vétel, hogy szinte be sem jött). Innen indul egy betonozott út a sziklák tetején, amin el lehet gyalogolni Amadores strandjáig. 






A nagy zöld fákkal benőtt park mögött (kép közepe) két körforgalommal feljebb visz felfelé egy főutca, ezen kb. 5 perces séta után egy egészen más világba csöppenünk. Itt egy hatalmas bevásárlónegyed van, egy tömegekkel telt, házak közé beszorított, mély folyósó, aminek mindkét oldalán termékdenyi üzlet és étterem sorakozik. A nyugalom után, szinte felfoghatatlan az itteni nyüzsgés.









Egyik napon innen mentünk delfin- és bálnalesre. Borús volt az ég és sajnos nagyon hullámzott az óceán. Mivél kintebb mentnünk, annál elviselhetetlenebb volt. A kirándulásra spontán, közvetlenül előtte fizettük be a kikötőben, 30 Euro volt fejenként és az egyik jegyárusító lány magyar volt. 
Egy elég kis hajóval mentünk, a hatalmas hullámok úgy dobálták, hogy csak lélekvesztőnek tűnt közöttük és néha aggódtunk, hogy fel fogunk borulni. Mondanom sem kell, hogy semmit sem láttunk. 
A hajókázás 3 órát tartott, így 3,5 órára vettünk parkolójegyet. Már visszafelé szágudottunk és mindeki paff volt, sokan hánytak is. Igazság szerint már alig bírtam kivárni, hogy vége legyen, én is rosszul voltam. Fél óra volt még a parkolás lejártáig és egyre közelebb voltunk a partokhoz. 
Egyszer csak, hirtelen megfordult a hajó és teljes gázzal száguldott a nyílt tenger felé kifelé ismét. Minden műszer vészjeleket sípolt és senki sem tudta, hogy mi van, a kapitány a fejünk feletti szinten volt, ahova alig lehetett felkapaszkodni, mert tényleg iszonyatosan dábálták a hullámok a hajót. Végül, sok-sok aggodalmas perc után, lekiabáltak fentről, hogy mindeki menjen fel. Ekkor közölték, hogy delfineket fogunk látni. A távolban láttunk egy másik hajót, nyilván ez adta le a drótot, hogy ott delfinek vannak. 
Ahogy közeledtünk a helyhez, alig hittünk a szemünknek. Delfinek hada, halál komolyan, olyan 30-50 delfin ugrándozott minden irányban vízben. Néhányan a hajó mellett úsztak csoportban, de sok másik, egyedül ugrándozott, nem csak úgy félkörívben az orrával előre, ahogy szoktak, hanem függülegesen, az orrával az ég felé nézve, pörögve a levegőben. Valami hihetetlen volt a show, amit előadtak és azt sem tudtuk, hova kapkodjuk a fejünket. Viszont a hajó borzalmasan dobált, néha azt hittem, azonnal átrepülök a kis korlát felett és kamerástól pottyanok a delfinek közé a vízbe. Fényképezni alig tudtam, csak nyomkodtam a gépet, minden beállítás nélkül a szerencsére bízva minednt.











A 60 eurós bírság után rettentően féltem, hogy most mi lesz, hiszen akkor nézegettük a delfineket, amikor pont lejárt a parkolóóra, és végül 50 peccel annak lejárata után érkeztünk vissza, amit nem is annyira értettem, mert a hajónknak fél 3-kor kellett volna ismét indulnia a délutáni utasokkal és ehhez képest majdnem egy órával később jöttünk be a kikötőbe és a tömeg ott várt. 
Persze, nagyon örültünk, hogy láttunk delfineket és ilyen sokat és ilyen parádézósokat, de valahol nem valami megbízható egy ilyen társaság, ha ennyit késik, ráadásul, biztosak voltunk benne, hogy ismét nagyon meredek büntetést kaptunka parkolóban, amiről most nem tehettünk. Egy ilyen forgalmas helyen, biztosan gyakran jár a felíró. 
Szinte rohanva mentünk vissza a parkolóba, ami még egy tíz perces út volt a kikötőből. Sok autón ott volt a büntetőcédula és biztos voltam a sorscsapásban én is. De a miénken nem volt, ami iszonyú nagy megkönnyebülés volt. Megnéztem a mellettünk álló kocsin, mikor járt itt a felíró és a mi cetlink 14:23-kor játr le (most egy órával kéásőbb volt már) és a cetlin 14:15 volt, így baromi nagy szerencsénk volt, hogy még a cetlink lejárata előtt járt ott és azóta még nem volt itt ismét.
Plusz pont a cégnek, hogy mindenáron be akarta tartani az ígéretét és visszafordult, mínusz pont, hogy ha bírságot kaptunk volna, vajon vállalták volna érte a felelősséhget és kifizeték volna nekünk?  

3 megjegyzés:

  1. Ezért a delfin-showért én is visszamentem volna, nagy szerencsétek volt!

    VálaszTörlés
  2. Majd ha ismét Tenerife-n jártok, érdemes bérelni egy kajakot a cristianos-i strandon. Kieveztek a kikötőből (végig bóják mutatják az utat), és Palm Mar felé veszitek az irányt a sziklák mentén. A haletetőknél rendszeresen felbukkannak a delfinek, nekünk is volt hozzájuk szerencsénk, körbeúszták a kajakokat, akár hozzájuk is érhettünk volna, olyan közel voltak :) Nagyon nagy élmény, egész más, mint a hajóról látni őket!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Szia Andi, köszönöm a tippet. El tudom képzelni, hogy milyen szuper lehet. Én még soha sem eveztem semmilyen csónakban sem, nem tudom, tudnám-e irányítani, vagy nem veszélyes-e, hogy kihúz valami áramlat. Szóval, én azt hiszem, csak úgy ketten, magunkban, nem mernék. Talán jövőre leszünk ismét a szigeten, minden évben ezt mondjuk, de aztán más cél lesz, de egy Tenerife-La Gomera kettős még várat magára. üdv, Andi

      Törlés