2016. június 5., vasárnap

Portugália - Algarvé: nyugati part és hazautazás

Az utolsó napunk itt és jobb idő ígérkezik, egész sok kék folt van az égben, talán ma szerencsénk lesz. Vila do Bispoba megyünk és onnan ki, a nyugati, azaz az Atlanti-óceán felé néző patok felé. Csodálatos tájak, mély, zöld völgyek, virágos rétek és sziklás partok váltogatják itt egymást. Különböző minőségű utakon lehet kijutni a különböző öblökhöz. Mindenütt virágzik rózsaszínben és sárgában ez a tengerparti virág, aminek neve "hottentottafüge".








Hol napos az idő, hol pedig hirtelen, váratlanul, hatalmas záporeső jön és 5 perc múlva megy is és ez egész nap így váltakozik.





















itt millió csodás kerámiaedényt lehet venni







Megérkezünk a Cabo de São Vicente ponthoz, ami a nyugati part legdélibb csücske:








Pásztorgém

Sagres erődítménye az európai kontinens legdélnyugatibb pontja. A belépő fejenként 3 Euro. Látnivaló nem sok van itt és egy hatalmas nagy belső területet lehet bejárni, ami igen időrabló tevékenység, mi úgy érezzük, hogy a semmiért, szóval nekünk nem igazán érte meg ide bejönni. A végén rohannunk kell kifelé, mert szakadni kezd az eső.



















Egy helyen, Figueira közelében túrázunk egy ösvényen 15 percet a tengerpartig, mert egy csodás partot ír le itt a könyvünk, de a partot nem lehet megközelíteni csak sziklamászással és itt sorban fordulnak vissza a csalódott emberek, mint mi is. Utána Salemában állunk meg:






Majd elautózunk Lagosig és ott a Ponta da Piedade-hoz megyünk, ahol csodás sziklaformációk vannak és a leghíresebb sziklakapuk is, amiknek az egyike az, ami rajta van a fényképalbumom elején, amit 18 évesen vettem és a korfui nyaralásom képei kerültek bele. Azóta szuggerált az a kép, hogy erre a helyre el kell jönnöm. Ha megnéztek a neten képeket erről a helyről, akkor kristálytiszta, smaradgzöld vizet láttok a sárga sziklákkal. Ilyen viharos időben persze ebből a vízminőségből semmi sem látható.











Ezután Lagosban maradunk vacsorázni. Nehéz dönteni, de valami tipikus helyit szeretnénk enni és ha lehet hallal. Sok éttermet nézegetünk, míg végül egy jót válsztunk. Én valami egytálételt eszem, ami riszes oktopusz névre hallhat, tehát polip van benne, mennyiségre kegyetlen sok (egy fazékban hozzák ki) és finom is. M. szárított halat rendel, amiről többet nem lehet tudni. Végül a szárított hal apró darabokban van egy hagymás tojásrántottában, szintén egy fazékban és isteni finom. Mivel 5-6 embernek is elég lennének ezek az adagok, így az első tányér után ételt cserélünk és másodjára a másikéból szedünk. 8 és 11 Euró a két étel, de a végén hozzászámolnak mindenért 2 eurót, amit még előételként tettek az asztalra: kenyér, helyi sajt szeletek, kis kerek májkrém...mi meg ezeket mind megesszük, csak az olívához nem nyúlunk. A végén 32,40 a számla (két kólával). Kicsit sok lett, de nem baj, mert nagyon jól laktunk és nagyon finom is volt.







Ismét késő este érünk haza és pakolni kell, holnap reggel indulunk haza. Mivel az autópálya olyan drága és a hotel recepciósa is mondta, hogy Lissabonig 50 Euro az egész szakasz, ezt semmiképpen nem akarjuk bevállalni és inkább korábban, egy párhuzamos főuton indulunk el, ahol szintén nulla a forgalom, így jól lehet haladni. Csak egy baj van, hogy folyton látunk valamit, gólyákat, egyéb madarakat, szép tájat és folyton letérünk fotózni és úgy elmegy az idő, hogy 150 km-mel Lissabon előtt bizony bepánikolunk, hogy nem érünk időben a repülőtérre, mert már igen szűkös az idő, így itt rámegyünk az autópályára és behozzuk sok pénzért a lemaradást.












A reptér előtti utolsó körfogalomban van egy benzinkút, sajnos mi is ide megyünk. Azért sajnos, mert mindeki idemegy, aki a bérautót hozza vissza. Totális tömeg van és nem lehet tankolni, csak ha előre kifizeted, akkor nyitják meg a csapot. De mivel mi nem tudjuk, mennyi lesz a tankolás, hogy teli tankkal adjuk vissza a kocsit, ki kell könyörögni, hogy nyissák meg a csapot és utána fizetünk, amit meg is tesznek. 
Az Avis-Budget-nél valami katasztrófa a kocsi visszaadása. Hosszú sorban állnak az autók, vagy tíz alkalmazott ugrál körülöttük, de nem halad sokat előre és a sor nő és eldugaszolja a parkolóházba bevezető utata, így a többi kölcsönzőhöz nem tudnak odajutni, akik mögöttünk vannak. De mégis negyed óra alatt lezajlik az egész tortúra. Ott helyben ellenőriznek mindent és rendezik el a fiztést, papírokat, így nem kell már bemenni az épületben lévő irodához. Az autópályadíjat, majd levonják a kreditkártyáról, ha majd ki lesz számolva, erről sajnos semmit sem tudunk meg. (egy hónap múlva jön egy kreditkártyalevonás az Avistól, 48 Euro, nem lehet beazonosítani, hogy mi is lehet ez, nincs hozzá számla, de ezt tippeljük az autópályadíjnak, mert más nem igenlehet.)
A becsekkolásnál csak annyi macera van még, hogy ha nincs beszállókártya, akkor ezt egy automatából ki kell nyomtatni, ahol szintén sorok állnak. 
Végül pedig minden simán megy, a gépünk jócskán késik is, így nem maradtunk le semmiről sem. 


Összességében az egész Portugál utazás nagyon tetszett, és bármikor szívesen újra mennénk. Porto és az északi környék kimaradt, így az biztos, hogy az lesz legközelebb.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése