2017. június 6., kedd

Seychelle-szigetek - 3. rész (Anse Georgette, Praslin)

3. nap

A mai naptól béreltünk autót, előre az interneten, 4 napra. Úgy foglaltuk, hogy reggel 9-re idehozzák a szállásunkhoz. Előre érzem, hogy valami gond lesz vele. Mikor 9:15-kor még nem hozzák, megkérjük az egyik takarítónőt, hogy hívja fel a céget. Ott azt állítják, nem tudnak a bérlésről, de félóra múlva hoznak egy autót. Mikor már 10 órakor sem hozzák, igen ideges vagyok, mert nincs kedvem egy napból ilyen sok időt elpocsékolni, mikor már régen úton lehetnénk. 10 órakor megkérjük ismét, hogy telefonáljon és most azt mondja, 20 perc múlva itt lesz. Utána kicsivel megérkezik az apartmanok tulajdonosa, Nora asszony - róla külön kell itt most írnom, de előbb befejezem ezt a történetet - és felhívja ismét a céget és kiveri a balhét. 10 perc múlva jön is egy autó. Mi egy pici Hyundai I10-et rendeltünk, ez meg egy ősrégi nagy hodály, egy Kia Rio. A céges embernek fogalma sincs, mennyi pénzt kell az autóért fizetnünk és mondja, hogy már nem volt autója, de hogy hogyan odotta meg, azt nem árulja el, nekünk nagyon úgy tűnik, hogy éppen a saját autóját adja nekünk. Hozom a vouchert, arról leolvassa az árat és kéri, hogy készpénzben fizessünk, ami miatt mérgesek vagyunk, mert kiszámoltuk, hogy mennyi kp kell nekünk a nyaralásra és ilyen dolgokat a kreditkártyával akartunk fizetni, mert igazából kp-t már nem szeretnénk kivenni itt bankból. Kifizetjük a 204 Eurót kp-ben, ír hivatalos blokkra szerződést és már megy is el, semmiféle kaucióról szó sem esik, az előre megmondott ezer Euros letét így itt el is esik szerencsére - ennek persze csak örülünk.
Nagyon fura az egész dolog. 
 
Összepakolunk és elindulunk az Anse Georgette-hez, mert Nora 12 órára foglalt oda nekünk belépést. Na erről akarok még írni. Azt tudtuk, hogy a Georgette-re elmegyünk valahogyan. Aki nem tudja, miről van szó, annak röviden: az Anse Goergette strand, a sziget legszebbnek mondott partja, egy hatalmas golfhotel komplexum területén van és két lehetőség van odajutni. Az egyik, hogy az embert a szállásadója beajánlja és ezzel az ejánlással beengedik, a másik, hogy a dzsungelen keresztül odatúrázik, már ha megtalálja az utat. Mi az utóbbit terveztük eredetileg, de érkezésünk napján, Nora egy fél perces bemutatkozás után a telefonhoz nyúlt, fogalmunk sem volt róla, kit hív fel és miért, főleg, hogy a Georgette-ről még egy szó sem esett. Utána bejelentette, hogy beajánlott minket csütörtökön 12 órára a Hotel Constance Lemuriába, így pontosan ott kell lennünk. Nagyon kedves, de mi magunk szerettünk volna kiválasztani egy időpontot, ha már beajánlj, de most már elfogadjuk ezt így, ahogy van, ha már neki ez természetes, hogy minden vendégének biztosít időpontot. 

Szóval már 11 óra is elmúlt, mire elindulunk a sziget szemközti, legtávolabbi csücskébe (max. 16-20 km). Útközben látjuk az autóbérbeadó pasit a buszmegállóban Anse Kerlánon, ahol autós cég telephelye van. Hamarabb visszaért busszal, mint mi autóval. :-)

A Lemuria őrházában a bejáratnál egy csodaszép kreol férfi ül, annyira szép arca van, hogy filmszínésznek is simán elmehetne és milyen kedves, udvarias. Aláírjuk a papírt, hogy nem randalírozunk, rendesen viselkedünk stb...és pár szót váltunk, már bent is vagyunk a hatalmas luxushotel területén, ahol azonnal golfpályák között kacskaringozó ösvényeken menetelünk fél órát a tűző napon a strand felé. 


És a Georgette valóban gyönyörűséges. Sok utazó azért írta le annak, mert hogy itt lennének a legszebb sziklák a part szélén, de én nem találom őket különösnek. Nekem nem ezért szép, hanem mert széles, fehér homokos partja van és kristálytiszta áttetsző víze, ami lassan mélyül és bár erős a hullámzás, nem annyira, hogy ne lehetne bemenni úszni, lebegni, ugrálni a hullámokban. Álomszép színe van a víznek!










Árnyék is van bőven, le is telepszünk egy nagy fa alá és felváltva megyünk be a vízbe, mint mindig, mert soha nem hagyjuk a holminkat őrizetlenül. Jópár órát maradunk itt és kifelé menet mondjuk, a kedves őrnek, hogy írjon fel mégegyszer a listára, de mondja, hogy nem lehet, megint kell telefonáljon a mi szállásadónk és akkor oké. 











Hazafelé megállunk a reptérnél ingyen internetet lenyúlni, ez Nora tippje volt, mert a szálláson nincs net. Végre tudok írni haza mindekinek. Hazafelé vásárolunk még pár dolgot. Sok üzlet nem árul semmiféle alkoholt, így sört sem, azért több helyen is meg kell állnunk. Elkanyarodunk a partok mentén másfelé, mint amerre jöttünk, de már sötétedik. Rengeteg óriás repülőkutyát látunk, én csak batman-nek nevezem őket. :-) Nagyon tetszenek, szeretjük nézni őket. 






Otthon zuhanyzás, ismét paradicsomos tészta főzés és erkélyen ücsörgés a programm. Az első napokban még korán lefekszünk, de minden nappal tovább fent tudunk maradni. 

Még pár szó Noráról: egy vérbeli igazi üzletasszony és olyan mindenki mamája is, ha Nora intézkedik, reszkessetek, aki nem tartja be, amit mond, azt a sárgaföldig letolja és minden problémás ügyet megold. Egyszerűen nagyszerű egy nő! Napjában egyszer végigjár minden vendéget és megkérdezi, minden rendben van-e, tud-e segíteni bármiben is és amiben ő segít, az egész biztosan el is lesz intézve.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése