Itt jön egy kis folytatás, mert az előző bejegyzésem a német blogomba is beírtam, hiszen pont egy német blogtársam indította el ezt a lavinát a kérdésével...
Egy másik német blogoló ismerősöm pedig vette a fáradtságot és kutatott a neten és belinkelt nekem egy német cikket, amit nagyon hasznosnak tartok. Németül nem tudóknak kiragadnék belőle pár fő elvet.
Tehát a cikk szerint, a Ramblán vannak a zsebtolvajok, illetve a metróban. Az író 16 viselkedési szabályt írt le, ami segíthet nekünk az értékeink megóvásában, ezekből én csak azt idézem most itt, ami nekem új vagy meglepő volt, amit mi eddig nem vettünk figyelembe.
1. fő szabály: ne látszódjunk turistának, öltözzünk úgy, ahogy a helybéliek (erre majd visszatérek) és ne nézegessünk térképet a Ramblán vagy a metrómegállókban (na ez, a térképnézelődősdi nekem elképzelhetetlen, mert Bécsben is szinte a kezembe volt nőve a tékép és kell is gyakran, főleg metrós átszállásoknál, nem tudom előre bemagolni az útvonalat).
2. Ne legyen rajtunk feltűnő ékszer és ne akasszuk sosem a kamerát a nyakunkba. - Na ez utóbbi is rohadt nehéz lesz, hiszen a kamera nekem minden percben kell szinte. Bécsben is folyton a visszadugdostam a táskámba, addig, míg be nem csípte a táska a kesztyűm és szét nem ment a ciprátja, utána már mindig a nyakamban volt, bár mindig fogva is tartottam a kezemmel. A cikk írója szerint kell egy táska, amit a vállunkon, nyakunk körül vetni tudunk, úgyhogy ne a hónunk alatt, hanem mindig a előttünk legyen, mindig legyen rajta a kezünk (ez nálam már automatikusan így működik) és abban legyen a kamera (a ruházkodási cikk viszont ennek pont az ellenkezőjét írja, mindjárt visszatérek rá).
Bécsben is így tettem, de ki-be ráncigáltam a kamerát és sokszor izgalmamban nyitva felejtettem a táska cipzárját, ami aztán még sokáig nyitva is volt.
A 16 szabályból még ami fontos, sok a szervezett banda, páran elkezdenek valamit kérdezgetni, vagy kérnek, hogy adakozz pénzt, a társaik közben elkötik a táskát...Étteremben, kávézóban sose akasszuk a táskát a szék támlájára és a földre se tegyünk, hanem az ölünkbe. Civil rendőröknek ne dőljünkbe, sok mindenhez nincs joguk, mint a rendes rendőrnek van.
Ami kicsit meglepett, hogy a barcelonaiak állítólag nagyon érzékenyek az öltözködésre. A miniszoknya és a short nadrág állítólag íratlan szabály szerint "tilos". A helybéliek elegánsan öltözködnek és elvárják a turistáktól is. Nem kedvelt a spagettipántos top. Aki nem turistaként öltözik, nem tűnik fel hamar a zsebtolvajoknak (mert ezeket főleg a bizonytalanul bolyongó turisták érdeklik). Eme cikk az öltözködési szabályokról ír (szintén németül) és azt írja, hogy a nők körében nem divatosak a pántos, lelógó, féloldalas táskák, hanem inkább a kicsi, divatos, bőrhátizsákok (ezeket féloldalasan a hónuk alatt hordják). - Ilyenem van nekem is, talán ez lenne a jó megoldás a kamerának?
Na, nagyon ragozni nem akarom, meg nagyon nem is törjük ezen a fejünket, ne higgye senki sem, hogy én most parázok, vagy éppen beleidegelem magam a témába, egyszerűen csak, mint téma érdekelt, de ugyanúgy fogok ott is turistáskodni, mint bárhol máshol és nem fogom magam nagyon idegesíteni, csak azért írtam még le ezeket az infókat, mert érdekesnek tartom, hogy a német blogtársaim közül sokan így belevetik magukat a témába.