Az
utolsó nap reggelén 8:30-kor kelünk és reggelizni megyünk. Sonja, a
tulaj előző este megkérdezte, mit kérünk inni és meg kell mondanom,
hogy hosszú évek utazásai közül ez az egyik legszebben odakészített,
legkiadósabb és legfinomabb szállodai reggelink. Az asztalok a kertben
vannak pálmafák és napernyők alatt. Kis kannában kapom az előre megrendelt fekete teám,
benne úszó citrommal, M. pedig a kávéját. Egy egész, fehér
porcelánkészlet van hozzá, cukortartó, tejes kanna stb...A reggeli egy
tálon érkezik elénk: egy főtt tojás, több féle sajt, két féle sonka,
medve sajt, lekvár, plusz egy kosárban egy egész, frissen kisütött
baguette kenyér. Mindezek csodálatosan harmónikusan, szeretettel
elrendezve. Le a kalappal az ilyen vendégszeretetért!
Jól
lakottan csekkolunk ki és autózunk fel Paleo Pantelemonas faluba, ami
egyszerűen csodálatos. Ha lenne időnk, még felautóznánk itt több faluba
is, meg beülnénk frappézni, de az idő rohan és indulnunk kell Szaloniki
reptere felé.
Platamonas vára |
Csodálatos ez a környék és erősen kedvet csinál egy későbbi utazáshoz ezen a vidéken.
Paralia Katerini határában megállunk még egy utolsó
gíroszt enni és itt vesszük észre, hogy baromira elment az idő és már
túl késő van. Innentől kezdve borzalmasan száguldanunk kell. Csak
reménykedni tudok, hogy nem fotóztak le sehol sem. A repülésig még
rengeteg időnk van, de a kocsi leadási határidejéig nem, mert azt
14:30-kor kel leadni. Miután az utolsó külső körgyűrün Szaloniki körül
90 helyett 130-cal száguldunk, sikerül 14:31-kor megérkezni a
Europecarhoz. Szerencsére nem számol fel plusz egy napot. Szerencsére
egy másik, fiatalabb, jobb kedvű embert fogunk ki, aki nagyon hamar
lerendez mindent, nem is nagyon nézegeti a kocsit és sztornózza a
kauciót is. Nagy kő esik le a szívünkről. Utána még 3 óránk van a
repülésig. A visszaúton is meleg ételt szolgálnak fel. Sajnos kis malőr
is van, mert nem szállhatunk le Münchenben vihar miatt, hanem Nürnbergben kell
leszállnunk és ott másfél órát ülünk a gépben, majd visszarepítenek
Münchenbe. (A mai autópályaszakaszért 3,40 Eurót fizettünk.)
Csodálatosan
szép nyaralás volt, szinte teljesen tökéletes. Nagyon jól éreztük
magunkat, jókat ettünk, csodaszép strandokon fürödtünk, kellemes
szállásaink voltak...Amiket leírtam benne negatív dolgokat, az annak
köszönhető többnyire, hogy én maximalista vagyok és mindenben a
tökéleteset keresem, mindenhez nagyon magasak az elvárásaim, az
elképzeléseim és ha valami nem úgy lesz, csalódok. De ezek az apró
dolgok, hogy az étterem barátságtalan volt, vagy a hajókirándulás
rosszul szervezett stb., ezek mind napok lefolyása alatt elhalványuló
dolgok, amikre később nem is emlékszem és csak a szépet látom. Eme
rosszak leírását igen fontosnak tartom, hogy más okulhasson belőle, de
ez nem azt jelenti, hogy nem tetszett volna az utazás vagy a hely.
A szárazföldi rész teljesen lenyűgözött. Főleg tájilag, és ott még érződött valami a vidéki érintetlenségből is, az önzetlen és nem számító vendégszeretetből. Ezért a szárazföldi rész jobban megfogott érzelmileg, mint Lefkada, amit már inkább valamelyest turistagyárnak éreztem. Sok helyen elhangzott a látogatásunk végén a mondat, hogy "kérlek adj jó pontokat a tripadvisoron vagy a booking.com-on". Néztem is nagyokat. A peramai (Ioannina) szállásadó néni nem ezzel köszönt el, hanem a kezünkbe nyomta a házi készítésű, kis anyaggal és masnival körbeköztött lekvárt. Ilyennek ismertem Görögországot, ami persze a korral változik. Lefkada valóban egy nagyon szép sziget, de nem különlegesebb, másabb számomra, mint ahol eddig jártam. Természeti szépsége meghatott, de vendégszerete nem érintett különösebben meg. Minden szigetben van valami sajátosság, itt a nyugati partok adják ezt, de ennyi. Ahogyan valaki a hellasz.hu fórumában is írta, egyétértek azzal, hogy a mesebeli nyugati partok főleg csak a szemet gyönyörködtetik, de ha nem nyugodt, hanem hullámos a tenger, nem alkalmasak strandolásra, sőt veszélyesek is, így igazából ott vannak, de valahogy mégis elérhetetlenek. A keleti parton lévő strandok pedig annyira hanyagolhatóak, hogy azok miatt nem érdemes ide utazni. Ha felvetődne a kérdés, hova vágyom jobban vissza, akkor a szárazföldi részt választanám. Mindeképpen megérte látni Lefkadat, de mivel mi eleve csak nagyon ritkán térünk vissza kétszer ugyanarra a helyre, így ez is egy olyan hely volt, amit egyszer látni kellett, és ennyi.