2013. június 14., péntek

Közeleg Szardínia

Egy teljesen idegen hely. Nem úgy, mint Görögország, ahol 12-szer jártam, mindig máshol, ahol tudom, mi vár rám. Idegen az olasz mentalitás, hát még a szárd, hiszen Szardíniát nem mondhatjuk csak úgy olasznak. Közeledik és nagyon várjuk az új felfedezését és a pihenést is egyben!

Az eredeti repülőjáratunkat, amit még téli menetrend szerint foglaltunk, átteték a nyári menetrend szerint estéről hajnalra, rettentően örvendek, mert reggel 5:50-kor repülünk, ami azt jelenti, hogy éjjel 2-kor fel kell kelni, ami nálam azt jelenti, hogy az idegességtől úgysem alszom semmit sem. Aztán jön a következő probléma, az első S-Bahn csak 4:05-kor indul (de van, hogy kimarad, majd utána a következő 5:05-kor), szóval kijutni sem tudunk sehogyan a reptérre és ez itt tényleg nagy gond lenne, mert nincs ilyen kisbusz, mint otthon, csak taxi, ami viszont elkér 100 Eurót, amit mi nem adunk ki, oltári nagy szerencsénkre, eme hétvégén nem megy el M. bátyja a barátnőjéhez Frankországba, hanem itt marad, mert dolgoznia kell, és így kivisz minket, de szinte szégyellem kérni, mert azért kitől várhatja el az ember, hogy éjjel vigye ki a reptérre...Aztán már reggel 7-kor ott leszünk, az autókölcsönző is csak 8-kor nyit, a szállásra meg csak 17 órától lehet becsekkolni, így az egész nagyon rossz lesz, totál kialvatlanul az egész napon csak valahol a szállás medencéjénél várakozni. Én nem tudok annak örülni, hogy ezáltal nyertünk plusz egy napot, inkább kényelmesen érek oda és nem kezdek semmit sem a nappal, minthogy félhullán szenvedjem végig az egészet. 

De ha ez a nap mögöttünk lesz, élvezni fogjuk a nyaralást!! Mivel (mint mindig) utazás során nem tudok netezni (mi nem viszünk sosem saját gépet), így majd csak jó 3 hét múlva hallotok felőlem. 
Most kezdődik a visszaszámlálás, még egy jó hét és utazunk!!! 

2013. június 3., hétfő

Barcelona - Állatkert

2013. Május 15.

Az utolsó napunk.
Már az első napon eldöntöttünk, amikor a Ciutadella Parknál voltunk, hogy az utolsó fél napot az álletkertben fogjuk eltölteni. Ez kb. csak 200 m-re van a szállásunktól, úgyhogy minden más értelmetlen lenne, hogy ha elmennénk valahova a szállástól messzebbre, majd vissza oda a bőröndökért és ismét el a   Placa de Espanya-hoz, ahonnan a reptéri busz indul. 

Kicsekkolunk a szálláson és otthagyjuk megőrzésre a két kis húzós bőröndöt a recepción. Pontosan 10 órakor, nyitáskor ott állunk az állatkert bejháratánál. A belépő fejenként (felnőtteknek) 19,60 Euro. Éppen, hogy bemegyünk, elkezd esni az eső, de szerencsénkre 5 perc múlva el is áll. 

Mindent jó alaposan és sokáig nézünk meg, különösen tetszik a sok színes madár. A delfinshow-t is megnézzük - bár az zárt állattartással szemben mindig vannak negatív gondolatink is -  de egyszerűen hihetetlenül jól van itt minden megcsinálva. Teljesen természetes minden és a legtöbb állatnak nagy, szabad élettere van.


A kb. 4 cm-es négyzetrácsos kerítésen keresztül nagyon nehéz a jó 6 cm-es objektívemmel odaférni úgy, hogy a kerítés ne legyen benne a fotóban.




Az afrikai állatoknál megszakad a szívünk, hogy most így, fogva kell látnunk őket, nem természetes érzés ez azután, hogy a természetes életterükben is láthattuk már őket. Itt ismét megerősödik bennünk a gondolat, hogy mindenképpen kell még Afrikába utaznunk!













Pávákból rengeteg van az állatkertben, mindenütt szabadon mászkálnak és egytől egyig ilyen szétnyitott tollazattal rohangálnak. Vagy idegesek, a sok embertől, aki fotózni akarja őket vagy párzási tácot járnak talán?





















Jó 4 órát töltünk el az állatkertben, de ennél sokkal többet is tudnánk. Végül már fényképezni sem tudok, mert kifogy az akkum és nyúlok a másik után, kicserélem, de az is üres, amit nem értek, mert este mindig az az első, hogy töltőre teszem a másikat, de most biztosan elfelejtettem. Minden esetre nem találok magyarázatot rá, miért üres a második akku is, nem tudok emlékezni. Így nem sikerül lefotózni a leopárdot, aki szépen összegömbülyödve alszik és nem sikerült Afrikában sem látnunk.

Aztán szépen, kényelmesen elmegyünk a repülőtérre, ami nagyon szép és modern, sokkal jobban tetszik, mint a madridi. Itthon sokkal melegebb fogad, mint amilyen idő Barcelonában volt.
Szép város volt, szép kis utazás és nem éreztünk soha, semmilyen veszélyt sem, még késő este sem, a városban.

Ezzel véget ért a beszámolóm, legközelebb Szardíniáról hallotok olvashattok tőlem. 

2013. június 2., vasárnap

Barcelona - Csavargás

Ahogy feljövünk a metróból, szerencsére már nem esik az eső, így elindulunk a környező utcácskákban bonyongani, csak úgy össze-vissza. 








Amikor olyan eldugott részekre jutunk, ahol már turista meg sem fordul, és néhány gyanús kinézetű alakot látunk, rossz érzésünk lesz és inkább visszamegyünk a turistásabbra részekre.
Be akrunk menni a Mercat Santa Caterina, modern vásárcsarnokába, de ez már mára zárva van sajnos. Ismét pechünk van. :-( 

Ezután leülünk a Katedrális terén, a hosszú kőpadsorra és sokáig ücsörgünk ott. Majd elkezd megint szemerkélni az eső. 





Az estét a szobánkban töltjük, unalmasan, de az esőben és hidegben nincs már kedvünk sokat mászkálni. Igen lehangoló, ha értékes utazásos órák, néha napok vesznek el így, de azzal vígasztaljuk magunkat, hogy minden jobb, mint dolgozni, tehát egy szürke barcelonai egérlyukban unatkozni is jobb annál. :-) 

2013. június 1., szombat

Barcelona - Az eső hízlal!!!

Még otthon szétnéztem az interneten, hogy ha rossz idő lenne, vannak-e amolyan pláza féleségek és ki is írtam magamnak négyet. De a cetli most nincs nálam és csak a Glories név ugrik be.
Lemegyünk a hegyről busszal a Placa de Espanya-ig és onnan pedig metróval a Glories térig. Itt azonnal meglátjuk a sok képeslapról már ismert "?"-alakú épületet, amiről azt hisszük, az a bevásárlóközpont, de ez egy hotel. 


A mi  bevásárlóközpontunk (szintén Glories néven) kb. 100 méterre van innen és reméljük, hogy jó sok büfé lesz benne, hogy ott menedéket találunk az eső elől és jót ebédelhetünk is.  

Így is lesz. Találunk egy "all you can eat" ázsiai éttermet, ahol 8,75 Euro-ért annyiszor és annyit lehet hozni a büfékből, amennyit csak akarunk (az italért külön kell fizetni).
Elképesztően nagy az étterem kínálata, fel sem tudom itt sosorlni a sok kaját...
Eszünk előételt, majd kétszer hozunk különböző főételeket, ezután (mivel még mindg esik) kedvet kapunk a nyers büféből is süttetni valamit (halat és zöldségeket), majd eszünk még deszertet is, én gyümölcsüket, M. mégegyszer sushit, ami amúgy előétel, de úgy ízlett neki. Szóval összesen fejenként négy teli tányér kaját eszünk, ami négy napi ebédünk is lehetett volna. Nem csoda, hogy ezután szinte rosszul vagyunk. Minden esetre nehezünkre esik megmozdulni is.







Közben szakad az eső és igazán nincs kedvünk elmenni innen, sikerül is majdnem 3 óra hoszzán át szabályosan zabálnunk :-) de a végtelenségig nem ehetünk, még ha az eső is a hibás. :-)

Valamikor elindulunk vissza a városba.