Pottendorf

Nemrégiben haza tudtunk utazni egy hétre (Magyarországra). Útközben (ahogy tavaly is), meglátogattuk az odaúton osztrák barátainkat. "Rostrose"-t szintén a bloggerből ismerem és két év alatt most sikerült negyedszer találkoznunk Schwechat közelében. Mivel délben érkeztünk meg, előbb ebédelni mentünk egy szüreti étterembe. Ezekben általában főleg borkostolók és borfesztiválok vannak, és csak szezonálisan van állandó konyha, kevés fajta főtt étellel. Mind a négyen gombás vaddisznóragut ettünk, ami igen nagy adag és finom volt. Az egész osztrák úton nagy köd volt és csak lassan, koradélután kezdett feloszlani. A közeli Pottendorfban egy régi, eredetileg Esterházy Miklós által építtetett, romos kastély található, melynek hatalmas szép parkjában sok kis patak, romantikus híd és ösvény található. Abszolút idilli hely lenne egy eskövői fotózáshoz. A parkot körbejártuk, és nagyon tetszett. Utána még jó 2-3 órát elcsevegünk kávé mellett barátainkkal a házukban, majd este 7 órakor indulunk tovább Budapestre.

Eseménytelen nyár és apró kirándulások

Rendesen eltűntem a blogger világ színéről, tudom. Szünet van. Legalábbis utazásban, kirándulásban. Az idei nyáron sehol! Szószerint SEHOL sem voltunk. Csak dolgoztunk, túlórahegyeket izzadtunk a hőségben és ha szabadnapunk volt, döglöttünk a fáradtságtól és nem kívánkoztunk ki a hőségbe. Így az idén nyáron, szószerint, komolyan, nem voltunk egyszer sem biciklizni, úszni a tónál, vagy kirándulni bárhol egy hegyen, mezőn vagy városban. 😨😦

Csak most, augusztus végén tudtunk picit kimozdulni, ezek is csak mini kirándulások voltak. Ezekről pár kép: 

Az Isarstausee Echingnél (Moosbrug és Landshut között)

Itt már többször is voltam fotózni, mert madárvédelmi terület és egy kis szerencsével sok vizimadarat lehet látni. 

Vilsbiburg:

Egy 14 km-es túrát tettünk meg egy másik napon a Murnauer Moos-ban (vagy Moor), azaz lápterületen. Az egyeten szabadnapunk volt, így nem néztük előre, ilyen idő lesz, mentünk. A lapály sík és árnyéknélküli terület, 32 fokban nagyon rossz volt, de amúgy gyönyörű. Innen egy kicsivel több képet hoztam haza. Hechendorf közelében, a Ramsach templomkától indul az út: 

 

Kastélypark télen

Kicsit csalás ez a bejegyzés, mert a képek egy évvel ezelőttről származnak a kastélyparkból, ami 2 km-re fekszik csak a házunktól. Ezért vannak a képfeliratok még a másik blogomból.

Az elmúlt napokban rengeteg hó esett. Jobban mondva egy hete minden nap esik hozzá valamennyi és már lassan elviselhetetlen lesz számomra az autóval való munka, állandóan parkolni, majd beszállni a kocsiba egy csomó hóval a cipőmön. Hiába verem le, mégis sok kiolvad az autóban és a napi 20-30 ki-beszállás eredménye, hogy a lábtörlő tucsog, éjjel belefagy a víz, és reggel a saját kocsim belsejében elcsúszik a lában a pedálról...de mindegy, ez nem napló blog a mindennapjaimról, így a tavalyi téli képes sétát a kastélyparkból most egy aprócsak kirándulásként adom itt el. 😃

Lehet, hogy én egy fura madár vagyok, de én szeretem a hideget! Az igazi mínusz fokos zimankót! Jól felöltözni és élvezni azt a leírhatatlan és csodás friss levegőt, a fagyáltal keletkezett szépségeket.  Nem a telet szeretem, és a havat sem annyira, de az igazi mínusz 15 fokos jeges hidegben én mindig ki akarok menni sétálni...

A kastélyparkban ha befagynak a csatornák, akkor ott jégkuglit játszanak és korcsolyáznak, hokiznak az emberek. Ez nagyon tetszik nekem, hogy ezt szabadon megtehetik egy kastély kertjében.

Ezen a tavalyi napon csak - 3 fok volt, de erős, jeges szél fújt, ami az ember arcát egy idő után már bántotta. Ha ma lett volna időm kimenni fotózni, akkor ennél sokkal nagyobb havat láthattatok volna és a fákat is vastagon belepi. Talán még sikerül a napokban fotóznom...

... csak, hogy mégse álljon a blog bejegyzés nélkül Costa Ricáig. 😉