Allgäu - 2. rész

Szombaton teljesen felhős volt az ég és hideg volt, de nem esett az eső. A túrakönyvből (Rother Wanderführer) kerestünk ki egy olyan túrát, ami közepes hosszúságú és nehézségű, de szép kilátásokat kínál. Így esett a választás az Imbergerhornra (1.656 m). 

Kb. 30 km-et autóztunk  Bad Hindelangba (820 m), ahol a kabinos felvonóval mentünk fel a hegy feléig (fel és le, fejenként 13,50 Euro). A felvonó egész hossza alatt egy őrült vad biciklis rally pálya van, ami csak nagyon extrém bringásoknak ajánlott.

A hegyi túrázás közben én folyton a körülöttem lévő növényeket pásztázom a szemeimmel, mert a hegyekben lehet mindig nagyon szép rovarokat, virágokat felfedezni, abszolút alkamas hely makro fotózáshoz, de én nem cipeltem magammal a két kilós makroobjektívet. Rengeteg csodás virággal találkoztunk, köztük olyanokkal is, amikkel korábban még soha sem.

Európai zergeboglár:

Vincellérbogár:

Kényelmesen meneteltünk felfelé, a hol síkabb, hol igen meredek ösvényeken. A sok esőzésnek köszönhetően a meredek részek eléggé nehezek voltak és örültünk, hogy a vándorbotok velünk voltak, mert különben nem is tudom hányszor csúsztunk volna meg, ezek segítsége nélkül. Míg a könyv e túrát 2,45 órásnak írta le, nekünk összesen majdnem hat óránkba tellett, de persze sokat nézelődtünk, fotóztam és a hegyi kunyhónál is vagy egy órát üldögéltünk.

Széleslevelű ujjaskosbor:

sárga ibolya:

Gentiana Clusii - tárnics (encián):

Tribus Globularieae: Globularia nudicaulis - gubóvirág

Miután elártük a csúcsot, szétszakadozott a felhőzet és egyre naposabb, melegebb lett az idő. Meredek ösvényeken és keskeny hegygerinceken át haladtunk lassan lefelé.

Leereszkedéskor az előző képek között fentről fotózott "Alpe Straußberg" kunyhó felé mentünk, és itt megpihentünk hosszabb ideig, ettünk finom allgäutali sajtos kenyeret és ittunk bodza szörpöt.
Mire innen ismét elindultunk a felvonó 100 méterrel magasabban fekvő hegyi állomásához, kezdett megint befelhősödni. Majd az utolsó 200 méteren utol is ért minket az eső, de még nem vészesen erősen. Amikor viszont már a felvonóban ültünk lefelé menet, akkor nagyon szakadt. 

Ezután ragyogó napsütésben ültünk kint a sonthofeni Mc Donald's teraszán és gigantikus méretű cappuccinokat ittunk.

Ezután a Großer Alpsee-hez mentünk, ahol ismét kezdetek valótlanul fekete felhők gyülekezni a tó felett, és a távolban villámlott, dörgött megint. Csak egy keveset sétáltunk a tónál és jobbnak láttuk visszafordulni, amit jól is tettünk, mert megint, mire a kocsihoz értünk borzasztóan erősen ömlött az eső, annyira, hogy az ablaktörlő nem is bírta és az utcákon is pllanatok alatt folyók keletkeztek.Nagy szerencsénk volt, hogy a hegyen nem kapott el egy ilyen minket.

Ettől kezdve már nem is állt el, egész éjjel és egész vasárnap is szakadt. Így vasárnap nem sok programlehetőségünk volt, ezért a Wonnemar nevű fürdőbe mentünk, Sonthofenben. Ez mindenféle kedvezményekkel együtt is 50 Euro volt kettőnknek egész napra, ami iszonyatosan drága, főleg ha ár és szolgáltatás arányában összehasonlítom az eddig meglátogatott termálfürdőkkel Berchtesgadenben, vagy a Titiseenél vagy Erdingben, akkor ez nagyon gáz volt ennyi pénzért, mert kicsi volt, alig voltak medencék, alig voltak szaunák (és baromira forróak, 85-95 fokosak, csak egy 65 fokos), kevés volt a nyugágy és összességében nem tetszett az egésznek a béna felépítése, elosztása sem. De ettől eltekintve azért egy kellemes lazsálós napot töltöttünk el itt.