Készülődés Costa Ricara

Ahogy az el hierroi beszámolóm előtt egy összefoglalóban elmeséltem, az utazási iroda, akiknél Costa Ricát foglaltuk bezárt és mi pedig az egész utazást újra foglaltuk, az el hierroi utazás előtti éjszakán. 

Visszatérve elkezdtem ellenőrizni mindent, hogy nem csúsztam-e el valami szállással a dátumban, és volt olyan szállás, amit már megbántam, nem tetszett vagy inkább egy nappal többet szerettünk volna ott lenni, mint az előzőben. Így pár szállást még módosítottam, átfoglalóztam. Végül összeállt az egész program. Elkezdetm kiszámítani a napi távokat és hogy abba az adott napba mi fér még bele. Utánakutakodtam hosszú napokon keresztül, órákon át a gép előtt ülve (ezt élvezem legjobban az utazásszervezésben) hogy melyik heyen, milyen látnivalók, milyen aktív programok vannak, hányféle cégnél lehet ezeket leszervezni, melyiknél mennyibe kerül, mindent kijegyzeteltem egy hatalmas word dokumentumba és excel táblázatba, árakkal, időkkel stb. Azután leültünk együtt a géphez és megbeszéltük, melyik programokat szeretnénk mindeképpen és melyikeket hagyjuk kiesni, mert nem fér bele. Összeállt minden és minden programról rakás you tube videót néztem meg, amiktől annyira nagyon megjött a kedvem ott lenni és mindent átélni, hogy azóta minden nap szinte többször is lejátszom a fejembe, hogy miket fogunk látni, miket fogunk átélni és szinte olyan kínzóan vágyakozom, hogy már most rögtön átélhessek mindent, hogy ez csak valami drogfüggőséggel lehet összehasonlítani.

Programjaink az eredeti tervhez annyiban változtak az újrafoglalás követlezményeképp, hogy lehetőségünk volt arra, hogy az időközben kiderített ottani programlehetőségekhez mérve, egy-egy helyen elvegyünk napokat és ezeket egy másik helyen hozzátegyük. Így van ahol a két napból egy nap lett, illetve a kettőből három. Egyetlen hely lett, ahova a változás miatt nem jutunkel és ezt nagyon sajnáljuk: a Tortuguero nemzeti park. Ennek megközelítése nehéz, és nem ajánlatos a csónakok kiindulópontjánál hagyni több napra leálltva az autót, ezt már csak pénzveszteségi okból sem akartuk. Eredetileg ide az utazási iroda hozott volna el egyenesen a fővárosból busszal és mikor két nappal később visszacsónakáztunk volna ide, akkor itt vártak volna az autóval, ami innentől kezdve az utazás végéig velünk lett volna. Így most, utazási iroda nélkül nem találtunk ilyen gyorsan erre megoldást, tehát fel kell vennünk a bérautónkat a reptéren, érkezéskor és a végén ott visszaadni, ebben az esetben két napig a csónakkikötőben kellett volna hagynunk azt és egy másik olyan szállást találni, amelyik a két napos komplett programcsomagot étkezésekkel és az összes kirándulással együtt leszervezve kínálja. De abban az időpontban, amikor sztornózták az utazásunkat, már egyetlen ilyen szabad szálláshelyet sem találtunk Tortugueroban. Ezt azért sajnáljuk nagyon, mert ez lett volna az egyetlen olyan programunk, ahol folyókon, mocsarakban csónakáztunk volna, ahol teljesen más állatvilág van, mint a szárazföd őserdeiben, ahol olyan állatokat is láthattunk volna, amiket máshol így esélyünk sem lesz.
De még egy egynapos kiránduláson gondolkozunk ide, a Cahuita nemzeti parktól, ami lehetséges, de igen drága, és persze egy egész napot elvesz más, ottani programoktól.

A megszállottságom határtalan! Senkit sem ismerek, aki képes napi 8 órákat a számítógép előtt ülni és táblázatokban órákra lebontva a napi programját megtervezni, minden program anyagi kalkulációjával kiszámítva, aki minden egyes célpontról mindent kiderít, rengeteg you tube videót megnéz, térképeken és úttervező programokkal kiszámít minden kilométert, aki annyit foglalkozik az egész utazással, hogy szinte már abban a pillanatban úgy érzi, hogy mindent ismer és képekben már ott is van.
Annyira élvezem ezt és soha nem unom meg és imádom, hogy az utazásainkat szinte milliméterre ismerem előre. Van egy ismerős házaspár barátunk, akik mindig úgy utaznak, hogy hallanak valami helyről, van kedvük odautazni, általában előtte két héttel foglalnak utazást last minuteban, még útikönyvet sem vesznek, amikor ott vannak, csinálnak valamit amihez éppen kedvük van, és amikor hazajönnek, nagyjából azt sem tudják, mik lettek volna ott még szuper dolgok, amiket kihagytak. Én így képtelen lennék utazni, meg nem is értem, mire jó ez. Totál cél nélkül, és tudás nélkül nem éli meg az ember olyan intenzíven a helyet.

Mivel minden továbbutazásnál, reggel elindulunk egy minimum 2, de máskor akár 5 órásra is elnyúló útra, amiknél gyakran előfordul, hogy aszfaltozott út nem is létezik és csigatempóban kell zötykölődni a négykerékmeghajtású autóval, így átlagban déli vagy koradélutáni érkezéssel számolva, azon a napon már csak egy délutáni programra marad idő, amit nem szívesen kötünk előre időponthoz, így ezekre a napokra nem foglalunk előre. A második napra lefixáljuk időponttal és előre megvett jegyekkel a programot, mert könnyen megeshet, hogy helyben már nem lesz szabad hely rájuk, így viszont benne van a rizikó, hogy ha esik az eső, vagy más probléma lép fel, pl. kitör a vulkán vagy akármi, akkor mi lesz a befizetett pénzzel? 

A programjaink nagy részét a nemzeti parkokban való túrázás (midegyik nemzeti park fejenként 15 USD belépő!), vízesések, vulkánok felkeresése, csónakos kirándulás folyón, éjjeli állatlesős kirándulás a dzsungelben, a dzsungel fái felett kifeszített függőhidakon való séta, és acéldrótkötélpályán való száguldozás fogja kitenni.

A következő videó segített pl. azt eldönteni, hogy az Arenal vulkan térségében, melyik zip line parkba menjünk, melyik helyet és céget válasszuk, mert ezekben a videókban látja az ember, hogy milyen a kilátás, a környezet és hát azért ilyen vulkánrálátással, ez nem akármi.
video

Most az utazásig nem lesz sok, vagy egyáltalán semmi bejegyzés, mert előtte más utazást nem tervezünk, hacsak valami havas kirándulás nem lesz spontán vagy wellness.