Barcelona - Gótikus negyed

Igazából be kell vallanom, csak úgy céltalanul vetjük bele magunkat a gótikus negyed (Barri Gótic) utcáiba és bolyongung egyet. Egy nagy kört írunk le a negyed körül, így egyszercsak hátulról lyukadunk ki a Casa dels Canonges épületénél. Ezután ismerem csak fel, hol is vagyunk és indulunk tudatosan megnézni a látnivalókat, így elsőként átmegyünk a boltíves átjáró alatt, ami a Kormányzósági Palotát köti össze a Kanoniker Házzal (passz magyarul, előbb németül ítram meg és  fordítom vissza magyarra). A Placa de Sant Jaume-re érünk ki, ahol szembe találjuk magunk Katalán Kormányzói Palota impozáns homlokzatával.

A környék utcáiban az erkélyek alulról is csempézve vannak. 

Szinte minden sarkon bekanyarodva újabb és újabb utcai zenészekbe botlunk. Némelyikük valóban nagyon szépen játszik a gitátján és a spnyol dallamok hallatán, leülünk egy kőre és nézegetjük a csodaszép homlokzatokat...órákig el tudnánk ezt így viselni. 

Ezután a Katedrális kerengőjébe megyünk be. Erről nagyon erős emlékeim vannak még régről. Csodálatos építmény, teljesen lenyűgöz ismét. 

Ezután arra a térre bolyungunk el, ahol a Történelmi Múzeum áll, és ennek környékén még látni lehet középkori falmaradványokat, amiket a rómaiak építettek az óváros védelmére. A valamikori fal 1270 m hosszú, 9 m magas volt és 78 toronnyal ill. bástyával bírt.  

Majd a Katedrális terére érkezünk, ahol ezen a napon valami ünnep lehet, mert tömegek táncolna körkörösen. Ahogy megtudtuk, korábbi utazótól, a Katedrális 13 Óra előtt és 17:15-től ingyenesen látogatható, közte 6 Euro a belépő. Jó, hogy ezt megtudtuk, mert a neten sehol sem találtam ilyen infót, mindenhol 1 Eurós belépőt és egészen más nyitvavartást emlegetnek.
Átvergődjük magunk a tömegeken és belépünk a templomba, ahol éppen mise folyik és ezért csak a hátsó részében lehet álldogálni. 

Barcelona - Ramblák

Ramlba Santa Mónica-nak hívják a ramblák első szakaszát a Kolombusz szobor felől. Ennek közepe gyalogos korzó és a két szélén fut keskeny autóút. Hatalmas platánfák adnak árnyékot a gyalogos zónában sétálóknak. Eme délelőtti időpontban (10:30 körül) még meglehetősen kihalt a rambla ezen szakasza. Csecsebecseárusok éppen most pakolnak ki és az utcai mereven álló (vagy fene sem tudja, minek hívják őket) művészek is most állnak be első pózukba. 

De nagyon gyorsan megtelik a rambla és hamarosan olyan tömegnyomor alakul ki, hogy az ember csak a menekülésre gondol. Meglátunk egy pékség szerűséget, amit Baguetina-nak hívnak és rengeteg helyen megtalálható a városban. Itt két féle dolgot lehet kapni, az egyik egy félbevágott baguett, pizza feltétekkel, a másik pedig hatalmas baguette szendvicsek spanyol sonkával és sajttal. Mindkettőt megmelegítik, de elég drágák. A pizzás 5 Euro, a kenyeres verzió 4 Euro. Isteni finomak és jól lehet lakni velük. Itt bepótoljuk a szegényes reggelinket és menet közben esszük a finom pizzaszendvicset. 

Azután benézünk a Placa Reial térre. Imádom ezt a mediterrán stílusú tértípust, gótikus ívekkel ellátott árkádsorok, kovácsoltvas (itt Gaudi munkája) lámpások, magas pálmák, vijjogó fecskék. Korfu város nagy hasonló terére emlékeztet. El tudnék órákat is időzni itt, de most tömeg van, mert bolhapiac van itt. 

A térről nem indulunk még el a gótikus negyed felé, mert én előbb a Mercat de la Boqueria vásárcsarnokba szeretnék menni, de egyáltalán nem is gondolok arra, hogy vasárnap van és esetleg nem lehet nyitva. Na mindegy, majd visszajövünk. Közben egy ilyen épületbe botlunk:

Még el kell mesélnem, hogy a rambla elején elkezdett megbolondulni a fényképezőgépem és az idegrohamot hozta rám. Előbb pittyegett és kiírta, hogy "tárhelykártya hiba" és csak azután működött újra, ha ki- és újra bekapcsoltam. De az utolsó fotó mindig eltűnt. Sőt olyan is volt, hogy fotóztam, kikapcsoltam és sok utcával odább kapcsoltam be és akkor pityegett ugyanígy és akkor is elveszett az utolsó kép, de oda már nem lehetett vissza menni újra fényképezni. A guta majd megütött, de igazán kétségbeesni akkor kezdem, amikor ki volt eresztve a zoom teljesen és megint pittyogott és utána semmi sem működött, nem lehetett visszavenni a zoomot és még a kikapcsoló gombra sem reagált semmit, mint amikor a PC teljesen lefagy. Ekkor kivettem az akkut és visszatettem, utána normálisan működött, de egész nap ezzel szórakozott és nagyon az agyamra ment, meg féltem is, hogy elromlik teljesen és itt maradok fényképezőgép nélkül. 

Fogalmam sincs, mi lehetett az okozó, a kártya hibás, az akku vagy maga a gép, de utána a többi napon minden baj nélkül működött. 

Barcelona - Kikötő

2013. Május 12. 

Szörnyen kialvatlanul kelünk fel, és úgy érezzük jártányi erőnk sincs. A reggelimet úgy oldottam meg az összes napra, hogy hoztunk otthonról kekszkenyeret és lapkasajtot hozzá, ebből csinálok reggelire szendvicset és dobozos teát iszom hozzá. M-nek pedig hozok minden reggel az automatából egy mini kávét. Így ennyi elég is ahhoz, hogy ne égő, korgó gyomorral induljak el és mindketten erőre kapjunk.  

Avenida Marqués de la Argentera

Süt a nap, de fúj a szél és 20 foknél nincs melegebb. De talán jobb is így, mintha 30 fokos hőségben kellene egész nap a várost járnunk. Zöld papagájok repkednek időnként, rikácsolva, kis csoportokban a fejünk felett. Nekem ez annyira exotikus, anniyra odavagyok értük, hogy folyton őket keresgélem mindenütt. De a levegőben túl gyorsan repülnek, a fákon pedig nem látni őket, mert ugyanolyan zöldek, mint a levelek.  

Harmadszor sétálok végig a pálmafás kikötői sétányon életemben és mégsincs olyan érzésem, mintha valaha is jártam volna már itt.  

E napon (vagy időpontban??) nem lehet felmenni a Kolombusz szoborba, de mindegy is, nem is akrtunk. Elindulunk a Ramblákon sétálni. 

Barcelona - Érkezés és szállás

2013. Május 11.

A repülőjegyeket már tavaly augusztusban megvettük, mert akkor volt akciósan a Lufthansánál, fejenként 100 Euróért oda-vissza. Eredetileg 20:30-kor repültünk volna, de most kivételesen jó irányban változtattak ezen, mert 19:30-kor repülhettünk.  

Az Airbus A321-es alig volt flig tele. Egy szuper csodaszép naplementét látunk, ahogy a nap belesüllyed a habos fehér felhőkbe, de a fényképezőgépem gondosan el van csomagolva a kézipoggyászba, amihez lehetetlenség hozzáférni ekkor így gyorsan. 

A repülőtéren pillanatok alatt kijövünk és meg is találjuk a buszmegállókat. Éppen 1-2 perc múlva jön is már az első éjjeli városi járat (N17). (Napközben a 46-os busz vagy az Aerobus közlekednek a reptér és a város között, de utóbbi sokkal drágább, mint a menetrendszerinti városi járat.). Fejenként 2 Eurot fizetünk a sofőrnél és kb. 45 percet tart az út, mire beérünk a  Placa de Catalunya-ra. 

Előzőleg nyomoztam a neten a buszmenetrendek iránt, de mindig csak azt a PDF-t találtam meg, amiben az egész város busztérképe volt, úgy hatszáz színes kusza vonallal benne, max. A4-es méretre kinyomtatva, lehetetlenség volt belőle bármit is kisilibizálni, ezért csak körülbelülre tudtam két buszt, amik a mi hotelünk irányába mennek. Az egyiknek nem találtuk meg a megállóját, így a másikkal mentünk, amiről pár utcával a miénk előtt kellett volna leszállni, de elszalasztottuk és két megűllóval tovább mentünk. Mivel nem mertünk éjjel 11-kor bőröndökkel és egyebekkel a sötét és ismeretlen utcákon gyalogolva a szállásunkat keresni, buta módon inkább taxiba szálltunk, aki 2 perc alatt ott is volt velünk, akb. 1500 méterre odébb lévő szállásunkon és jól átvert, mert csak 4,64-et írt ki a kijelzője, de 8 Eurót kért tőlünk, amit oda is adtunk, ert M-nek nem volt kedve vitázni vele, én meg nem tudok ilyenekbe angolul belemenni. Ez még most is nagyon bosszant. 

A szállásunk, a Hostal Orleans egy nagy lakóház két emeletén rendelkezik szobákkal. Mintha egy budapesti régi bérházba mentünk volna. Ezt a szállást a booking.com-on foglaltam, több száz közül ez volt a legelfogadhatóbb árban és minőségben, sajnos reggeli nélkül 60 Euro/éj áron.  A fekvése perfekt, pont szemben az Estatio de Franca vonatállomással, a La Ribera negyedben, egészen közel a kikötőhöz és a gótikus negyedhez, valamint direkt a Citadella Park és az Állatkert mellett.

Ez egy egyszerű szűllás, kicsi szobákkal, amik kissé lepukkadtan néznek ki, de tiszták, minden nap van takarítás, törülközőcsere, és egy kicsi fürdőszobával és belkonnal bírnak. Van egy közös nagy előszobaszerűség, ott van kávé- és üdítőautomata, mikró és két PC internethasználatra (fél óra 1 Euro), ingyen Wifi, 24-órás recepció, ingyen széf a szobában...Úgy összességében egészen rendben van és kedves a  személyzet is. 

Az első éjjelen mindketten egy szemhunyásnyit sem alszunk. Iszonyú zajos az utca, és a szobánk a hangos recepció mellett van, ahova éjjel is érkeznek új vendégek, csengetnek, hangosak...a szobában hideg van és minden olyan idegen. Nagyon vacak az első éjszaka. 

Megjöttünk Barcelonából

Egy miniösszefoglaló jön most. 

A szállásunk rendben volt. Még sosem voltunk valahol reggeli nélkül, de ezt is megoldottam.

Az időjárás a mediterrán helyhez viszonyítva nekem nem volt teljesen normális. Végig, nappal csak 22 fokunk, estefelé már csak 17 fokunk volt. M. kifejezetten örült ennek, mert nehezen viseli a hőséget, de én nem, mert sokszor fáztam, egész nap kardigánban, és széldzsekiben kellett mászkálni, nem bírtam felvenni a nyári cuccaimat, amit vittem és este kiülni sem nagyon lehetett. Egy nap végig esett az eső, ezt a napot a szó szoros értelmében zabálással töltöttük el. Konzekvencia: nyaraláson esős nap hízlal!!!! :-) 

A város szép volt, mint ahogy emlékeimben élt. Hemzsegtek a turisták. Mindenhova gyalog mentünk, néha picit metróztunk. Sehol sem érzetünk semmit a korábban említett vezsélyességből, sosem éreztük, hogy valaki figyelne, ki akarna rabolni. :-) Nagyon jól éreztük magunk. Sok mindent megnéztünk, másokat pedig nem, sok helyen meglepetés várt, mert éppen nem lehetett aznap azt a dolgot megnézni...

4 nap, 997 fotó...most szortírozom őket. Lassan jön majd a részletes beszámolóm is, addig pedig egy montázs nektek: