Szardínia - Első délután

2013. június 23.

A kellemes pihenés után a medencénél, elindulunk Olbia felé. Előtte azonban meg akarjuk keresni a lejáratot a pínea erdő között a helyi strandhoz, de nem találjuk, így elmegyünk egészen a közeli Posada faluba, aminek az őrtornya vonzza a tekintetünket. 

Mindenütt rengeteg és hatalmas nagyra nőtt leanderbokrok vannak az utak mentén, néha hosszú kilométereken keresztül, szüntelenül. Ilyet még csak a Peloponnészoszon láttam és összességében az egész táj nagyon emlékeztet itt a Peloponnészoszra. 

Lenézünk a falu strandjához. Itt egy folyó tekereg össze-vissza és annak holtágas, deltás, torkolatán átvezető hidakon érjük el a hosszan elnyúló San Giovanni strandot. A parton látjuk, hogy a strand északi vége lehet az, amihez mi a szállásunknál nem találtuk a lejáratot. 

Posada

Most már valóban északnak fordulunk és a parti úton (SS125) több helyen is letérünk oda, ahol "Spiaggia" (strand) tábla jelez egy partot. Rögtön az első helyen (Tanaunella) nem jutunk tovább, mint az út végében lévő parkolónál, mert ott napi díjat kell fizetni a parkolásért és mivel mi csak egy fényképért szeretnénk kimenni a partra, ez nem megoldható. 

Rögtön a következő öbölnél is próbálkozunk. Ez a Cala Budoni nagy strandja, a Baia Santa Anna, ahol szintén egy fizetős parkoló fogad. Behajtunk. Parkolóautomata van itt és egy őr. 1 órára 30 Eurocent helybéli lakosoknak, turistáknak 60 Cent a parkolás. Megkérdezzük az őrt, hogy mi tévők legyünk, ha csak pár percet akarunk itt lenni fotózni, erre nagyon kedvesen int, hogy menjünk csak be 10 percre a strandra, nem kell fizetnünk. 

Ez az első álomstrand itt, amivel találkozunk, de sajnos éppen felhők jönnek és így nem minden fotó adja vissza a karibi színeket. Pínea erdőn kéklik át a nagy öböl hihetetlenül kék vize és itt is egy kis folyó torkollik a tengerbe. 

árnyékot vet egy felhő a strandra

A távolban a Tavolara sziklasziget.

Azután próbálkozunk San Teodorónál is lemenni a partokhoz, de ott mindenhol pénzt akarnak a parkolásért, ezért annyiban hagyjuk. 

A további út során bekukucskálok egy helyi temetőbe, 

majd kicsivel ezután kimegyünk egy földnyelvre, a Capo Coda Cavalliora, aminek csücskében mesebeli strand húzódik, amihez azonnal kedvet is kapunk, hogy megmártózzunk, de nem találjuk meg a földutat, ami oda levezet. Összességében elég tipikus a szigeten, hogy mindent csak az elején tábláznak ki, de minél közelebb ér az ember a célhoz, annál kevesebb a tábla és a végén csak találgatni lehet. 

Ezutén még lenézünk Porto San Paolo kikötője felé, de nem tudunk parkolni sehol. Majd egy következő öbölhöz is lemegyünk, de ott sem találunk parkolót és csak én szállok ki fotózni. Itt is egy kis folyó torkollik a tengerbe, hogy lassan már hozzá is szokunk, hogy ez itt szinte minden strandon tipikus látkép. Szemközt a hatalmas sziklasziget, az Isola Tavolara látszik és Húsvét-szigeteki kőfejeket idéző sziklaforma áll a vízben. 

Ezután már Olbiába érünk, ahol az SS125-ös út egy körforgalomba érkezik és mellettünk áll az Auchan. Itt bevásároljuk az első hétre szükséges alap dolgokat, mint sajtok, olaj, ecet, innivalók, zöldség és gyümölcs, vakamint három napi vacsorára való. Nem mondhatni olcsónak az üzlet, sőt német árakhoz képest drágább. Igyekszünk minden termékből az üzlet saját, verébfejjel elátott márkatermékét venni, mert ez jelentősen olcsóbb a többinél, az olaj, a sajt, a sör, szinte csak fele árban van, mint más márkák. (Árakról majd külön írok egy részletes listát.) 

Elég későre keveredünk haza, és kardhalfilét sütünk vacsorára. 

Este feltámad a szél és meglepően hűvös lesz kint, hogy csak tréningruhában tudunk a teraszon ücsörögni. 

Szardínia - Az érkezés

2013. június 23.

Amint azt már írtam, az eredetileg késő délutáni időpontot áttette az Air Berlin reggel 5:50-re. 

2:50-kor kelünk. Szerencsére M. bátyja eljön értünk hajnalban. A reptéren olyan őrület fogad, hogy az Air Berlinnek három chartere is 5:50-es indulással van kiírva, így vagy ezer ember tolong kb. 6 pultnál, megy a tolakodás, lökdösődés és vagy jó fél órát állunk mi is sorba csak az átvilágításhoz. Csupán másfél órás repülés után, reggel fél 8-kor már meg is érkezünk Olbia repterére. 

A mi bőröndjeink jönnek ki utolsónak. A reptér épülete mellett van egy külön épület, csak az autóbérbeadó cégeknek, rengeteg cég van benne és a sok most érkezett utas, szerencsére szétosztódik itt. Mi a Maggiore nevű cégtől béreltünk autót, azaz jobban mondva a német FTI utazási irodától és azok közvetítettek a Maggioréhoz. Lassan halad az ügyünk, már állnak páran előttünk. 

Minden simán megy, egy új (alig 4ezer km van benne) Lancia Ypsilont kapunk (Fiat Punto vagy hasonló volt foglalva). A kocsi ára 18 napra 518 Euro és 1.500 Eurót vesznek le kauciónak a kreditkártyáról. Az előzetesben már írtam, hogy önrész nélküli full cascónk van, így nem értjük, minek ez, de mindegy, ez van. 

Hamar megtaláljuk az autópályát, ami dél felé, Nuoro felé vezet és ezen olyan 30 km-t megyünk Budoniig. 

A szállásunk Budoni falu után, egy földnyelven van, a pampa közepén, egy domboldalban. Szerencsére megtaláljuk könnyen (navit sosem használunk). A szállást a booking.com-on foglaltam, egy hétre 427 Euro volt. A Residence Sa Raiga csodaszép kis villái elszórtan állnak a domboldalban. 

Behajtunk a nagy kertbe, szép, fedett parkolók vannak a szabadban (kocsimosási lehetőség is van). A recepciónk a nagyon kedves hölgy fogad, akivel már e-mailben lebeszéltem, hogy reggel is megkaphatjuk már a házunkat. Lerendezzük a papírokat. A törülközőkért és ágyneműért külön fizetni kellene 30 Eurót, de valami miatt a hölgy azt hiszi, mi ezt már kifizettük, és mi pedig nem ellenkezünk. 

Gyönyörű az egész szállás és a környéke, nagyon tetszik minden, egyedül a konyha egy kicsit bénán felszerelt, pár alapdolog hiányzik, így egy vízforraló is. A széf elektromos és sajnos nem működik (nem szólunk, mert nem akarjuk felhívni a figyelmet magunkra, hogy van értékünk - végül is az egész hét alatt nem jön senki sem a szobába, mert takarítás nincs, így mindenünk a kis lakattal lezárt nagy bűröndben tartjuk). Negatívum még, hogy az ágyat magunknak kell felhúzni, ami nem lenne gond, csak így látjuk, hogy mennyire undorítóan foltos a matrac és tele van hajakkal, meg fanszűrökkel. Ha a wc-t lehúzzuk, akkor a mosdóban víz bugyog fel, nem szeretnék belegondolni, hogy ez a wc tartalma...de ezek apró dolgok, amik csak kicsit zavaróak és ezzel szemben annyi sok minden pozitív van, hogy azok mind elnyomják ezeket a rosszakat. 

A bungaló stílusa, a kert hangulata csodálatos. Rengeteg bougainvillea, leander, hangosan csörgő kabócák, bégető birkanyáj, mindegyiknek a nyakában csengettyűvel. Annyira édeni, falusias a hangulat és a teraszunkról ellátni messze a tenger felé. Első percek után beleszeretek a helybe. 

Kipakolunk mindent, elrendezkedünk és a medencéhez megyünk egy kis felüdülésre. A feszített víztükrű medencénél sosincs egy ember sem, biztos mind kirándulnak, így mindig élvezni lehet ott az egyedüllétet. Egy jó óra lazítás után úgy döntünk, hogy mielőtt elfog itt a kevés alvás miatt az álom, inkább elmegyünk egy kcisit nézelődni, felmérni a környéket és a végén pedig vissza Olbiába, az Auchanba, hogy bevásároljunk élelmiszereket az első hétre. 

Megjöttünk Szardíniáról

Tegnap éjjel hazaértünk.
Az idő gyorsan elrepült, és jól kipihentük magunk.

Szardínia hatalmas nagy sziget is mi mindig telhetetlenek vagyunk, mindent meg akarunk nézni, de az első hét után rájöttünk, hogy ezt lehetetlen. Csak mentünk-mentünk kanyargós utakon 4-5 órákat A-tól B-ig és így egy nap ha két várost vagy helyet sikerült megnézni és egész nap az autóban ültünk és elegünk volt nagyon, hogy sosem érünk oda sehova. Első hét után elegünk lett és azután a maradék 10 napban csak strandoltunk szinte. Így is 3300 km-et tettünk meg és 450 Euro ment el benzinre. 

Az első héten északon voltunk, utána egy hetet délen, utána megint északon. Észak nekem egyértelműen jobban tetszett, de párom ezzel nem értett egyet, szerinte dél is szép volt. Cagliari környékén az ipari telepk iszonyat elrondítják a tájat. Valóban nagyon drága minden, és ezt az önellátós szállásainkon keresztül jól érzékeltük, hiszen mindent magunk vásároltunk be. Legolcsóbb volt az EuroSpin nevű üzlet, hatalmas választák pedig az Auchanban van, de az is piszok drága, amúgy minden iszonyat drága, a benzin is 1.83 literje...

Nagyon élveztük az egészet, a strandok gyönyörűek, de még nagyon hideg volt nekünk a víz. Szép sziget, az ottaniak kedvesek voltak, de életveszélyesen idiótán vezetnek, komolyan nem normálisak. Egyszer jó volt ott, de nem az a hely, amibe beleszerettünk, vissza nem akarunk már menni.

A Maggiore autóbérlőtől volt egy Lancia Ypsilonunk, 518 Euróért 18 napra, és bizony lekötötték az 1.500 Eurós!!! kauciót is a kártyánkról, amit nem igazán értünk, minek a fedezetére szolgál, mert a teljes biztosításon felül, nekünk még üvegkárra is szólt a biztosításunk, szóval mindent fedezett, nem tudom, mit fizethettünk volna ezzel az 1500-zal, de mindegy, a végén azonnal stornózták.

Az első két szállásunk teljesen magánszállás volt, annyira önellátással, hogy még wc papírt is magunknak kellett vennünk, de mi ezt szeretjük, totál nyugalom, nem kell a reggelinél a sok tolakodó vendég képét bámulni a büfénél...este nyugalom, csend, csak a békák brekegtek és a tücskök ciripeltek. Este sokáig, többnyire éjfélig kint ücsörgünk, sörözünk az erkélyen, nézzük a csillagos eget, néha hullócsillagot is látunk, ettől szép a nyaralás, hogy teljesen elszakadunk az itthoni dolgoktól...

Szóval a szállások rendben voltak, kivéve az utolsó tömegnyomorszállás hotelt, ahol 3 napot voltunk, mert napra nem kaptam magánszállást. Itt a reggelinél koszosak voltak a tányérok és szabályosan ellökdösték egymást az emberek a kajáktól, hogy megkaparinthassák az utolsó csokis croissant, animátorok beszéltek egész nap mikrofonba a medencénél, minket az ilyen ideesít, felhergel, nem a mi stílusunk, így a vége nem volt olyan szép.

Az árak pokoliak valóban, bár étteremben egyszer sem voltunk, de a német árakhoz hassonlítva is duplája, háromszorosa az élelmiszer. A két S-betűvel kezdődő üzletlánc boltjai tűrhetőek árban, választék mindenhol nagy. Az Eurospin volt a legolcsóbb, és minden volt benne, még friss halak is. Sajnos ez az üzlet csak az első lakóhelyünk közelében volt, utána már nem találtunk. Itt a gyümölcs, zöldség és az üdítök ngyon olcsók voltak és a sör is itt volt a legolcsóbb, amiből mi esténként 2-3 dobozzal megiszunk, így jó volt itt nagyobb tételben megvenni.

A strandok valóban gyönöyrűségesen szépek, de iszonyatos embertömeg volt mindenhol és ami minket nagyon felháborított, az az, hogy a strandok 98 %-ánál olayn parkolóban végződik az út, ahol vagy óránkénti 1,20 eurót vagy napi 6-8-12 Eurót kell fizetni a parkolásért. Tehát a strand ingyen van, de a parkolás sehol nem megoldható, rá vagy kényszerítve ezt az összeget kifizteni. A napágyakat egy helyen napi 25 euroért láttuk!!!! Kegyetlen!!! Nekünk ilyen nem kell, mert van strandsátrunk, azt állítottuk fel mindenhol, bár sokszor olyan durva szél volt, hogy képtelenség volt egy helyben tartani (amúgy végig nagyon erős szél volt!). Ha egy egész napot egy strandon vagyok, még úgy ahogy valahogy belátom, hogy fizetek ekkora nagy öszeget a parkolásért, de amikor mi sok strandon csak megállni akrunk, kiszaladni a partra egy fotóért és továbbautózni, ekkor már nagy gond ez, mert nem engednek be, vagy kívől kell a másiknak a kocsiban várni, és így sok strandra még csak egy pillantást sem tudtunk vetni, mert az útunkban állt a parkolóőr.

Valóban egyediek a strandok, a táj nagyon hasonló a Peloponnészoszhoz, csaodaszép a rengetek színes leander mindenütt. Megéltem már hasonló tájat, és strandokat is Görögországban, de ott más a hangulat. Itt nem volt hangulat, semmilyen sem, ami megfogott volna, és ezért mondom azt, hogy nem kell feltétlenül visszamennem, de ebben semmi negatív nincs most. Remekül éreztük magunk, szép volt, jó volt, ed egyszer elég volt. 

A benzinkútaknál ki van írva, hogy 1,73 Euro a benzin, de ha a benzinkutas tankol, akkor a kiszolgálás miatt 1,81 lesz hipp hopp a benzin ára. Kétszer becsaptak, mert mondtuk, hogy 50 euroért és a felénél befejezte a tankolást és mondta, hogy sorry, kifogyott a benzin, a másik csapból folytatja, és itt szépen kispórolt a kettő között annyi benzint, hogy 5-10 euro a saját zsebébe ment. Rengeteg kútnál nincs sosem kiszolgálás, sőt nyitva sincs, hanem automatába kell bedugni a pénzt, aki nem tud olaszul, (mi sem), annak nem olyan egyszerű ez.

Rengeteg helyen jártam már, távoli exotikus utakat is beleértve. Európai viszonylatban vannak ilyen szépségű strandok Görögországban is (12 görög utazás különböző szigeteken). Ami itt egy extrát tesz rá, hogy nagyon tiszta a víz, gyönyörű a víz színe, szinte karibiak a világos (nem fehér!) homokos strandok!! És hogy mindegyik olyya szép és hogy olyan sok van belőlük. Ami érdekes volt, hogy szinte minden nagyobb strand mégött egy folyó kanyargott, a partot elérve a homokdűnék mögött beltengert képzett, majd a dűnék mögött ott volt a tenger, szóval ez nagyon érdekes volt és egészen sok helyen ismétlődött ugyanez. De iszonyatos tömegnyomor volt a strandokon, néemlyiken szinte egy letelepedésnyi helyet is alig lehetett találni!!! És ez előszezon volt, milyen lehet ez akkor főszezonban, kérdem én????

Most rohannom kell mindennel, mert csak a mai napom szabd még és megy a sok mosás, bevásárlás, egyéb dolgok intézése. Ma nincs időm a fotókkal foglalkozni egyelőre, az előbbi szöveg is azért kicsit kusza, mert ezek a tegnap éjszakai hosszászólásaim az index.hu fórumon és onnan másoltam be most ide. Majd a napokban kezdem elírni a rendes, összeszedett beszámolóm és fotók is csak később jönnek.