Madárvédelmi terület az Altmühlsee szigetén

Véletlenül fedeztük fel a gólyainfós házban, hogy az Altmühl tavon van egy sziget, amely egy madárvédelmi rezerátumot foglal magába. Pont erre vágytam, vizimadarakat fotózni. Csak éppen az ég nagyon szürke volt hozzá és a szél is majd levitte a fejünket, de nekivágtunk.

Először az "LBV"  (Landesbund für Vogelschutz in Bayern) információs házához kell menni. Itt van a parkoló is, ahol óránkénti 50 Centet kell fizetni a parkolásért. Pár száz méterrel odébb egy hosszú fa stég vezet be a szigetre, íme: 

A vizimadarakon kívül itt élnek még denevérek, egy halászsas pár és hódok is. Ezekkel sajnos nem volt szerencsénk találkozni.  

Egy nagy kilátótornyot is építettek ide, amiben mindeféle információs leírás van kiakasztva, és távcsövek is vannak kitéve, hogy a látogató jobban élvezhesse a látványt.

Ez a kis madárka az ösvény kellős közepén kuksolt és meg sem moccant a közelítésünkre. Beteg lehetett szegénykém. :-(

Ezekből a vadlúdakból rengeteg volt mindenfelé, de sajnos különlegességeket, amikre vágytam, mint szürkegémet vagy hasonlókat, nem láttunk. 

Végig erős szél kezdett ki velünk és szürkeség volt, csak amikor már a szigetről kifelé jöttünk, akkor keztek kék foltok feltűnni az égen. 

Ti is úgy vagytok vele, hogy nem igazán akarjátok elhinni, hogy ebből a csúf és gonosz szörny kinézetű rondaságból, szépséges és kedves katicabogár lesz? Hát, én sem akartam. Azaz nem tudtam eddig, hogy a katicabogárnak ilyen a lárvája.
Az elmúlt hetekben, újabb alanyokat keresve a makrofotós mániámhoz, gyakran láttam ilyen rusnyaságot és egyik barátnőmnek mutattam a fényképet, hogy mi lehet ez és ő rögtön tudta, hogy ez a katicabogár lárvája. Ráhagytam, nem ellenkeztem, de szkeptikus voltam. Itthon utánanéztem a neten és valóban ez az igazság. Hmmm....

Ezeket a fákat szintén az Altmühlsee szigetén láttuk és sokkolólag hatottak ránk.

Rögtön, ahogyan beléptünk a szigetre, az első fák ezzel a látvánnyal fogadtak. Hátborzongató volt, mintha csak egy horrorfilm díszletei lettek volna, és az ember első gondolata akrva-akaratlanul is az volt, hogy miféle hatamas pók élhet itt, aki ezt műveli. 

De a háló, vagy inkább nevezném bevonatnak, nem pókháló szerű volt. M. szerint (engem nem vitt rá a lélek, hogy hozzányúljak) olyan volt az anyaga, mint egy női harisnyának. Helyenként hatalmas, fészek szerű tasakokban több ezer lárvahüvely lógott, kiszáradva, kiürülve. 

Undorító egy látvány. És igazából el nem tudom képzelni, miféle állat képes arra, hogy egy egész fát komplett bevonjon ezzel a "fóliával" és két futballlabda méretű tasakokba rakja ezt a termérdek petét. Jobban mondva, mekkora méretekkel bír ez az állat vagy akármi? Egyáltalán, hogyan lehetséges egy egész fatörzset, beleértve az ágakat a levelekig csücskéig "befóliázni"? Nem tudom elképzelni a technikát, amivel az "illető" dolgozott. 

De ki mi lehet ez, aki ilyenre képes? Próbáltam kideríteni a neten nyomozva, de nem találtam még csak hasonlóra sem. Milyen állat képes egy fát pontosan úgy becsomagolni, mint a reptéri kofferfóliázógép? Hátborzongató gondolatok és látvány. 

A kártevő minden esetre a fákat, amiket fészkének választott ki, elfolytotta, megölte, tönkre tette. A tettes számomra továbbra is ismeretlen. 

de ezeken a horrofákon kívül ilyen gyönyörűségeket is láttunk: