La Palma - Playa Los Guirres, Cubo de Galga

Reggel igen borús az ég és ismét nincs sok kedvünk bármerre is menni. Délig ücsürgünk a kertünkben és azután strandholmikat pakolunk össze és átmegyünk a sziget túlsó oldalára, a strandhoz, amit pár napja megnéztünk, a banánültetvények mögött. (Playa Los Guirres)

Ma nem annyira nyugodt a tenger, jobban hullámzik a víz, mint azon a napon, amikor először itt voltunk és nincs olyan meleg sem, de ahhoz elég, hogy pár kellemes órát eltöltsünk itt és csadálkozásunkra az óceán vize is nagyon kellemes langyos.

Utána iszunk egy kávét a strand éttermében, ott nem néznek jó szemmel, mert nem eszünk, és elfoglalunk egy árnyékos helyen egy négy fős asztalt. Ilyen barástágtalan kiszolgálással ritkán találkoztam még. Az egy dolog, hogy nem beszélnek nyelvet és ezért nem beszélnek egyáltalán, de még csak egy üdvözletet sem préselnek ki magukból, de annyira unott, fanyar pofával szolgálnak ki, hogy az embernek nem sok kedve marad itt maradni. 

Ezután még Puerto Naosba megyünk, hogy végre vegyünk képeslapokat, mert eddig szinte sehol sem találtunk. A Kanári-szigeteken pár éve két posta van, egyik a spanyol Correos, a másiknak meg Swisspost a neve és minden szuvenírásusnál van ilyen postaláda. Nem javaslom, mert Fuerteventurán egy ilyenben adtuk fel a képeslapokat és fél év múlva érkeztek meg, máltai pecséttel (ki érti?). Így ha az ember bélyeget vesz, Correos bélyeget kell kérni és az utcán a hivatalos, sárga Correos postaládlba bedobni.

Puerto Naosban megvárjuk a naplementét, így ma is jó későn érünk haza. Grillezünk, mint mindig. A fürdőszoba ablakból kukucskálok ki és haláli, ahogy a macsek folyton ott telepszik le, ahol mi vagyunk és M-mel ott ülve együtt őrzik a tüzet. Meg amikor M. időnként egy kutyavédő őrjáratot tesz a kertben a kis kőfal tetején, a cica megy mellette, mintha együtt őrjáratoznának. Olyan cukorfalatok.

Másnap 10-ig alszunk és totál felhős az ég. Ma nincs itt a cica és nem is jön, nagyon aggódom miatta, eddig éjjel-nappal itt volt és mindig alig várta, hogy kinyissuk az ajtót és azonnal bent volt, kunyerálta a kaját. 

Délben elmegyünk a tűlünk csak 3-4 km-re fekvő La Galgába, ahol a Cubo de Galga nevű kis túrára megyünk, ami két órát tart, fel egy páfrányokkal teli erdőn át egy kilátóhoz és ismét le.

Rengeteg szelíd gesztenye fa is van az erőben és sok helyen kilószámra is lehetne szedni a gesztenyét, szedek is a nagyobbakból, amik még így is csak fele akkorák, mint azok, amiket itthon lehet kapni.

Visszaérve a parkolóba, a Charco Azulhoz autózunk, azt terveztük, hogy itt fürdőzünk délután, de most kifejezetten hideg van, azaz 19 fok, kinek van kedve így belemenni ebbe a jeges medencébe? De párom belemegy, ha már ide jöttünk. A hegyre felfelé alaposan tucskosra leizzadt, odefent meg nagyon hideg volt, a csutakos vizes pólóban, most meg belemegy ebbe a jeges medencébe és estére máris lebetegszik, így most már ketten vagyunk megfázva.

Itt iszunk az étteremben egy kávét. A legjobbat a szigeten eddig, mert ezeknek fogalmuk sincs mi a cappuccino, ami általában egy híg kávét takar, dobozból rányomott mű tejszínhabbal a tetején. Itt rendes, erős, zamatos kávét készítenek gépi tejhabbal, ahogyan az jár. Az összes felszolgáló nagyon kedves, több nyelven is beszélnek és látjuk az ételeket a szomszéd asztalon, és nagyon jól néznek ki, 6-8 Euro körül vannak. A helyet nagyon tudom javasolni és ha még jövünk a szigetre, garantáltan eszünk itt.

A visszaúton megállunk Los Saucesben. Amúgy ma akartunk a Cumbre vuklánjainál túrázni, de ahogy említettem már, azt lefújtuk a kutyák miatti félelmünkből.

Ma doradát és polipot grillezünk és a gesztenyéket is bevagdosom, majd egy alufóliabatyuban a grillre tesszük, azok is jól megsülnek és ehetőek, finomak. Ezennel a polip is nagyon jól sikerült, eddig mindig gumi lett, de mondta egyik ismerősöm, hogy egy óra hosszát kell főzni a grillezés előtt vízben, így most így tettünk és jó puha lett.

Estére előkerül a cica is, és már nem is akarom többet egy percre sem elengedni, így ma este bent maradhat a házban, míg le nem fekszünk.