Négy napig vendégeink voltak otthonról és megpróbáltam teljesen vegyes, különböző dolgokat a programba tenni. Szerencsére ők is szeretik a természetet és nem annyira a város érdekelte őket, mert hogy Münchenbe én már nem olyan szívesen megyek be. Vidéki emberré váltam és egyre kevésbé vonz a város, és a tömeg, a zaj, a forgatag.
Napjainkat három bejegyzésre osztom fel...
Péntek délután érkeztek és azonnal elbicikliztünk a 2 km-re lévő kastélysörkertbe. Aki még nem hallott róla, sok bajor sörtkertben él még az a hagyomány, hogy az ételt lehet vinni magunkkal, csak a sört kell ott venni (jó drága is). Ennek nagyon jó hangulata van, "Piroska"- kosárral érkezni, kipakolni a sok finomságot, sok család visz bajor kék-fehér mintás terítőt, szélmécseseket is, saját tányért, evőeszközt. Miután meséltük ezt otthon Bélusnak és Vikinek, mindenképpen ki akartak egy ilyet próbálni.
Péntek délután érkeztek és azonnal elbicikliztünk a 2 km-re lévő kastélysörkertbe. Aki még nem hallott róla, sok bajor sörtkertben él még az a hagyomány, hogy az ételt lehet vinni magunkkal, csak a sört kell ott venni (jó drága is). Ennek nagyon jó hangulata van, "Piroska"- kosárral érkezni, kipakolni a sok finomságot, sok család visz bajor kék-fehér mintás terítőt, szélmécseseket is, saját tányért, evőeszközt. Miután meséltük ezt otthon Bélusnak és Vikinek, mindenképpen ki akartak egy ilyet próbálni.
Degeszre ettük magunkat és utána még tekertünk egy nagyobb kört a lakóhelyünk körüli erdők, mezők mentén.
Következő napon barátaink Münchenbe szerettek volna menni. Páromnak egész nap dolgoznia kellett, így hármasban mentünk be a város magjába és az óváros részben kezdtük kirándulásunkat.
Utána a Viktualien-piacon ténferegtünk és az ottani, hatalmas nagy Nordsee étteremben ettünk egy kis kóstolót. Mind nagy halevők vagyunk.
Felmentünk a Öreg Péter templom tornyába (3 Euro), de hiba volt. Szombati nap, tursitatömegek...Odafent annyira tele volt a körterasz, és annyit fényképezkedtek a népek, hogy beállt a sor és a torony belsejéből lehetetlen volt kijutni a teraszra, majd mikor kijutottunk, beragadtunk és egy cm-t sem haladtunk semerre. Vikinek ez elég is volt, lemenekült, így Bélus is ment utána, én meg körbe akartam menni, így maradtam, de csak a túloldali ajtóig, a fél kört bírtam ki, mert ez is majdnem 20 percbe tellett és hideg szélvihar volt, és agyonra nyomorgás. Sajnáltam, de régebbről egy csomó fényképem van már innen. Mikor lementem és felnéztünk, alig volt már fent ember.
Utána a Viktualien-piacon ténferegtünk és az ottani, hatalmas nagy Nordsee étteremben ettünk egy kis kóstolót. Mind nagy halevők vagyunk.
Ezután sétáltunk még a városban és az Isar partján, majd elmentünk az új, ingyenes BMW múzeumba (szemközt a régi múzeum 10 Euro).
Lépten-nyomon utcai fesztiválokba botlottunk, itt éppen (Odeonsplatz) valami marokkói buli volt.
Az Olympiaoarkban pedig nyári Tollwood fesztivál volt és éppen egy koncertre is készültek.
Hömpölygő tömegekben jött a népviseletes fiatal tömeg. Hihetetlen hangulata volt, mintha csak Oktoberfest lett volna.
Napunk pedig görög étteremben végződött, nálunk, ahova mindig menni szoktunk. Barátaink sem csalódtak benne.
Az Olympiapark szépsége engem is mindig visszahív.
VálaszTörlésMég sohasem voltam Münchenben, Max. átutazóban.
VálaszTörlésHogyhogy az új múzeum ingyenes, a régi meg fizetős? Ezt leszámítva melyikbe érdemesebb menni, ha csak az egyiket nézné meg az ember?
Az új múzeum tulajdonképpen nem is múzeum, hanem a gyár bemutató része, ahol új modellek vannak, eleinte ingyenes volt, végül magam is csodálkoztam, hogy az is maradt. Itt főleg csoda B?W-k vannak, a régi múzeumban pedig a mindenkori öszes BMW fajából a régi koroktól számítva egy-egy, egy kerek épületben, amiben az út csigavonalban megy felfelé és emellett vannak csigavonalban az autók kiállítva. Ott még nem voltam bent, az mindig belépős volt, így nem is változott.
TörlésEngem egyik sem érdekel, abszolút hidegen hagynak azek az autók, csak a barátaink kedvéért mentem oda.
Értem, köszi! :-)
Törlés