Barátainkkal Münchenben - 1. rész

Igaz, most nem mi utaztunk, hanem hozzánk jöttek otthonról, két baráti pár, de mivel rengeteg helyen jártunk Münchenben, szeretném ezeket a helyeket itt bemutatni az élménybeszámolómmal. 

avagy Anya réééészeg, és Apának van edzs új nő 

Április 8-án egész nap nagy izgalomban és készülődésben vártam barátaimat, akik este 11-kor értek ide hozzánk. 

Éva és Sanyi nálunk alszanak, Verka és T. hotelben foglaltak szállást, ők akarták így, de utólag belátom, hogy hatan kicsit sokan lettünk volna egy kupacon (egy fürdőszobával). Egy kis kupaktanács után M. elviszi őket a szállodájukba, ahova kocsival 20 perces az út oda és vissza is. 

Végül hajnali 2-kor sikerül lefeküdnünk és következő napon 7-kor kell kelni. 

Április 9. Szombat

M. elhozza Verkáékat a szállodájukból és közösen reggelizünk. A csapat lány tagjai valamiért nem bírtak aludni, míg a fiúk mind jót horkoltak. :-)

"Svédasztalos reggli, félpanzió" - nálunk :-)

Bőséges reggeli után elmegyünk autóval a város határába, ahol megvesszük a belvárosra szóló 3 napos jegyeket. Gyorsvasúttal megyünk be a Karlsplatz-ra és itt kezdjük hosszú sétánkat. 

Károlykapu

Tavaszi dekoráció egy üzleten

Szerencsénkre igazán kellemes, szinte nyárias idő van, és hirtelen kipattogtak a fák rügyei, 2-3 nap alatt változott át a város kopárból üde zölddé és minden virágzik is egyidejűleg. Nagyon szép az összkép. A Marienplatz felé betérünk minden egyes templomba, ezeket Verkáék szeretnék látni.

Michaelskirche

 Színes ablaküveg a Frauenkirchen-ben

A főtéren pont elkapjuk még a városháza tornyában lejátszódó 11-órai harangjátékot, melyet hatalmas tömeg bámul és hallgat a városháza előtt. Itt vigyáznunk kell egymásra, el ne kallódjon valamelyikünk, de a csapat tagjai nagyon türelmesek és odafigyelők egymással szemben, így aztán mindig együtt maradunk.

Új Városháza

A harangjáték után benézünk az Új Városháza belső udvarába is, ami nagyon szép, és sokáig fényképezzük ezt. Ezután felcaplatunk a Szent Péter templom (úgy rémlik) 91 méter magas harangtornyába, ahonnan csodálatos panoráma tárulkozik elénk. Ott hever München a lábaink alatt és mi alig tudunk betelni vele. Én kétszer voltam itt fent, 8 évvel korábban és télvíz idején, most vakító kék éggel nagyon szép a látvány odafentről.

Útban a Szent Péter templom harangtornyába

Panoráma a Szent Péter harangtornyából, a sárga templom a Theotinusok temploma

 Frauenkirche és az Új Városháza

Utána még két templomba benézünk, majd a Viktualienmarkt-on lévő Nordsee étteremben eszünk ebédet. Van aki csak szendvicset, míg más rendes, meleg ebédet. Mindenkié nagyon finom és mindenki elégedett mindennel. Sokat nevetünk és jól érezzük magunk. Valami olyasmi érzés bujkál bennünk, hogy nagyon jó lesz ez a csapat, itt igazi barátságok születnek, amit előre persze nem lehetett tudni, mert ha az ember még kevésbé ismeri egymást és össze van zárva, akkor előjöhetnek eddig nem ismert tulajdonságok, amik mindent tönkretehetnek. Barátaink és mi is átéltünk más hasonlót a múltban, de most csak azt érezzük, hogy minden nagyon jó.

A Régi Városháza

  Sok-sok nyuszi a Viktualienmarkton

 Maibaum a Viktualienmarkton

 T. ebédja a Nordseeben

Az ebéd után lesétálunk a Sendlinger Tor-hoz, jobban mondva, a mellette lévő Asam templom miatt megyünk oda, amit Verka szeretett volna látni és mi sem bántuk meg a sétát, mert éppen játszanak az orgonán ebben a nagyon különleges templomban és sokáig elücsörgünk a hátsó padsorban, nyakunkat vadul felfelé tekergetve, bámészkodva. Nagyon különleges ez a templom.

Asamkirche

 Sendlinger Tor

A Sendlingi Kaputól – mely ugyanúgy a középkori városfal része és bejárata az óvárosnak, mint a Károly- és az Isar- kapuk – metróval megyünk vissza a Marienplatz-ra, ahonnan aztán az ellenkező irányban gyalogolunk tovább.

Alter Hof

 Hofbräuhaus

Előbb érintve a Hofbräukeller-t, majd kisétálva a Max-Joseph Platz-ra, megnézzük a Nemzeti Színházat és a Királyi Rezidencia épületeit – ezeket idő hiányában csak kívülről, illetve a belső udvaraikat is. Aztán az Odeonsplatz-ra érkezünk, ahol megnézzük a Theotinusok templomát, a Hadvezérek Csarnokát és a Hofgarten-t. Sok ember van úton, hemzsegnek a turisták is errefelé.

Max-Joseph Platz és a Nemzeti Színház

 Theatinerkirche

 Residenz

 Hadvezérek Csarnoka

 Hofgarten

Végezetül elsétálunk a Ludwistraße-n a Lajos templomig, amit szintén belülről is megnézünk és mielőtt ismét metróra szállnánk, még pár fotót készítünk a Győzedelmi Kapuról, ami egy diadalív. 

Ludwigstraße

 St. Ludwig Kirche

 Siegestor

A metróval visszajövünk az autóinkhoz, a város határába. Itthon frappét készítek, mindenkinek az egyedi kívánsága szerint. Majd vacsorára a tegnap elkészített hatalmas nagy adag fincsi muszakát és utána a meggyes tiramisut esszük.

Az én muszakám

 Meggyes tiramisu

Iszonyúan belakunk, a tiramisu fele meg is marad. Kb. éjfélig beszélgetünk, a fiúk söröznek, a lányok boroznak, csak Évi nem, aki elvállalta Verkáék hazafuvarozását, de vele megyek én is, hogy mutassam az utat. 

Összesen 7 óra hosszát meneteltünk a városban, így ma mindenki félholtan zuhan be az ágyba és nagyon jót alszik.

(A bejegyzést szétszedtem utólag két részbe, mert nem bírta megnyitni egyszerre a rengeteg képet. Második rész)