Görögország 2016- Rövid összefoglaló

A szokásos összefoglalómmal kezdem.
Görögországot úgy szerettem, ahogyan 20 évvel ezelőtt megismertem. Azóta sokat változott, ellepték a turistahadak, megdrágult, veszített a szívélyességéből. A 2014-es krétai nyaralás elrettentett, ott már semmit sem éreztem abból a görög érzésből, ami miatt az az ország megfogott annak idején.
De most visszatért ez az érzés. Az északnyugati, epiruszi rész természetileg lenyűgőző, de találni még hangulatos kis falvakat, eldugott, napozóágy nélküli öblöket, finom ételeket, kedves, szívélyes embereket. Többször is kiült arcomra az elégedett mosoly: „ Ez az én Görögországom, visszakaptam.”  - mormogással az orrom alatt.

Az autókölcsönzésről írnék párt sort külön.
Az Autoescape közvetítőn keresztül kerültünk a Europecar-hoz. A reptéren kisbusszal vártak és egy úttal odébb volt a telephelyük. Kis autót foglaltunk, Hyundai Getz vagy hasonló. Az önrészt kiváltó biztosítást a közvevtítő cégnél kötöttük, ami azt jelenti, hogy ha kárt okoznánk és önrészt kellene fizetni, akkor azt ki kell fizetnünk az Europecar-nak, majd ezt visszakapjuk az Autoescape-től.
Mikor elkezdtük a bérlési folyamatot, az volt az első, hogy a pasi köttetni akart velünk önrészbiztosítást. Erre megmutattuk az Autoescape-től erre extra görög nyelven küldött és kinyomtatott papírt, így ezzel nem volt probléma, de akkor mással próbálkozott. Mégpedig azzal, hogy kötnünk kell karcolás biztosítást. Elmondása szerint, ha újabb karcolást okozunk mi vagy más az autón, akkor karosszéria részenként 250 Eurót kell majd fizetnünk ezért, ha ezt kiváltjuk egy erre szóló biztosítással, akkor most fizetünk 220 Eurót és karicstolhatjuk a kocsit, ahogy akarjuk.
Hallottatok már ilyenről? Az egésznek semmi értelme, mert ezek a kocsik mind tele vannak karicstolva és ezeket a kis hibákat soha sem javítják ki, ezek maradnak, tehát nem értettük, minek is kellene nekik a pénz, ha azt nem fordítják javításra. Ekkora badarsággal nem fognak minket bepalizni. Hosszú vita után igen rossz kedvvel váltunk el egymástól és nem kötöttük meg ezt a biztosítást. Egy nagyon régi Nissan Micrat kaptunk – szerintünk bosszúból – amint millió karicstolás volt. Egyesével bejelöltettük mindet a papíron és végig is fotóztam őket. A kocsiban alig működött a rádió, nem volt benne központi zár, és ha becsuktam az ajtót, mindig leesett a belső műanyag borítás, valamint a váltó bot körüli műbőr és azt azt tartó műanyag is kiesett a helyéről. Ilyen rossz kocsit még az életben nem kaptunk sehol, míg körülöttünk egy csomó vadi új autó állt. Mindezt 516 Euróért 16 napra és az önrészt takaró 500 Eurót kellett letenni kauciónak, plussz állítólagos 60 Euro kaucióadót is rászámoltak.
Lehetett volna itt tovább vitázni és másik autót követelni, de igazából nem vagyunk azok az emberek, akik nagyon merik vagy szeretik kinyitni a szájukat és ebben külföldön mindig nagy visszafogó dolog, hogy nem beszélünk annyira mély szinten angolul, hogy egy ilyen vitában ki tudnánk kelllőképpen fejezni magunkat.
Így kint álltunk a perzselő napon farmerben, gyorsan lecseréltük shortnadrágra és nekiindultunk hosszú útunknak. A csomagtartóba nem fért bele a két nagy bőrönd, csak úgy, ha a hátsó ülást kioldottuk és előre döntöttük, aminek az lett az eredménye, hogy minden kanyarban vagy erősebb fékezéskor a felső bőrönd előre repült. Utáltuk azt az autót. 

Visszaadáskor majdnem kis malőr történt, ugyanis majdnem nem értünk vissza az adott időre és akkor még egy napot rá kellett volna fizetnünk. Eg perc késéssel estünk be a kölcsönzőhöz és szerencsére egy másik, nagyon kedves, jókedvű fiatalember fogadott, aki pillanatook alatt lerendezett mindent, aláírta, hogy nincs sérülés, minden rendben, ami nagy megkönnyebbülés volt számunkra.

A szállásainkról az utazás előtti összefoglalóban írtam részletesen, mind nagyon jók voltak, nagyon elégedettek voltunk, továbbra is a booking.com a legjobb barátom a szállásfoglalásban, ezt nyugodt lélekkel kijelenthetem. A szállásokról a beszámolóban írok még az adott résznél.

Összességében nagyon jól éreztük magunkat, nagyon kevés negatív élményünk vagy tapasztalatunk volt. Ami feltűnt, hogy ezt az északi részt ellepik a saját autóval érkezett szerbek, albánok, bulgárok, makedónok és románok, valamint oroszok. Németeket alig láttunk, magyarokat is igen sokat, de nem annyira, ahogyan arra számítottunk.
Az árak borzalmasan felmentek, szégyentelen éttermi árak vannak, bolti árak is egy két hetes nyaralásra nézve katasztrófálisak. Ellenben, ami meglepett, hogy a hajókirándulások sokkal olcsóbbak voltak, mint bárhol máshol eddig és a strandokon a napozó ágyak ára is 4-6 Euró között mozgott egy szett, míg ezeket évek óta nem llátttuk már sehol sem 10 Euro alatt.

A repülés az Aegean Airlines-szal volt München-Thessaloniki vonalon. Mindkét úton meleg ételt szolgáltak fel és 23 kg lehet a bőrönd. Igen elégedettek voltunk a színvonallal. A visszaúton volt egy kis malőr, amiről ők nem tehettek, hogy nem landolhattunk Münchenben egy helyi vihar miatt, így Nürnbergben landoltunk és ott először nem tudtuk, hogy vonattal kell-e visszajönnünk. Majd másfél órát ültünk a reptéren a repülőbe zárva, mire visszarepítettek mégis csak Münchenbe.

Hát ennyi lenne most csak az összefoglalóm és kezdeném is inkább a részletes utazási beszámolóval.