2020. augusztus 2., vasárnap

Milos - Északkeleti csücsök


2020. Július 4.

Sziasztematikusan járjuk be a szigetet, ahol tegnap abbahagytuk, onnan folytatjuk ma tovább. Minden reggelünk szertartásszerűen zajlik, fél 9 körül kelünk fel, egy órán át ülünk az erkélyen, majd elindulva aznapi utunkra, előbb a Mouratos péksében vesszük meg az egész napra való elemózsiát. Ma kivételesen nem, mert Polloniában akarunk ebédelni.

Az északi part mentén haladunk Pollonia felé és minden lehetséges lejártanál kimegyünk a tenger felé. Visszalátni Sarakino prtjaira. Első Syrma. Az egész partszakaszt mini, U-alakú öblőcskék szabdalják és szinte mindegyik mentén építettek szirmatákat. Syrma mellett van a Mytakas beach, eszméletlen gyönyörű a víz színe, kristálytiszta és a parton árnyékos hely is van, nagyon esélyes ez a part egy későbbi strandolós napra.






Kicsivel odébb a hasonló elhelyezkedésű Agios Konstantinos következik és a mellette lévő Paralia Alogomandra. A hőség leírhatatlan. Minden pillanatban, amikor kiszállunk az autóból, égünk és tucskos vizesre izzadjuk magunkat. Legszívesebben mindegyik öbölbe belecsobbannék, de nem szeretünk csak úgy röviden bemenni a tengerbe, majd utána a sós, ragacsos bűrünkre felöltözve továbbmenni.




Pachena Beach jön, ez is szép, eddig bárhol, amit láttunk, szívesen eltöltenénk az egész napot, de nekünk az is fontos érv egy strand mellett, hogy legyen természetes árnyék, másképpen még rövid ideig sem bírjuk ott ki. Most felmérjük a partokat és majd ebéd után valamelyikre visszatérünk strandolni.

Pachena után vannak a Papafragas sziklaöblök. Több helyen egymás után, magas sziklafalak között, mélyen a partig benyúlú, keskeny öblök szabdalják ezt a partszakaszt. Némelyiknél egy rejtély, hogyan mentek oda le az emberek, akik éppen a vízben fürdenek.





Utána már pillanatok alatt odaérünk Polloniába, talán 10 km sem volt az út, de a fél délelőtt elment a sok nézelődéssel. Előbb körbenézünk Polloniában, az éttermek még zárva vannak. Megnézzük a kompkikötőt is, hogy hogyan jár a komp Kimolosra, ahova szintén jó lenne átmenni. Végül beülünk déli 12-kor az egyik étterembe, és ott ebédelünk. A kalamarit (tintahalat) itt nem úgy szolgálják fel, mint ahogy megszoktuk, karikákra vágva, panírozva és kisütve, hanem az egész szepia egyben van, be van csak vagdosva, grillen sütötték meg és nincs hozzá semmi köret. Itt Miloson ez tipikus, hogy csak a húsételekhez van egy nagy adag sültkrumpli, de a többi ételhez általában nincs köret. Egy csomó pénzt el lehet költeni, ha az ember még külön rendel grillezett zöldségeket vagy egy nagy tál görög salátát hozzá (8,50-9,50 Euro). M. kotletet eszik. Mindkettő étel nagyon finom és bőven elég.








Sokáig elücsörgünk itt az étteremben, nem kívánkozik a déli hőségben továbbmenni és előttünk egy öreg halász pucolja a csónakjában a frissen fogott halakat és tintahalakat, ez jó kis mozi.

Végül úgy döntünk, hogy nem visszafelé, az eddig felfedezett strandok egyikéhez megyünk, hanem tovább nézelődünk. Előbb körbeautózzuk Pollonia kis sziklacsücskét, ahol csodás sziklás öblök vannak és szemközt Kimilos csak egy karnyújtásnyira látszik.






Itt már szívünk szerint bárhol bemennénk a vízbe, de sehol sincs árnyék. Tovább megyünk Pollonia mögött. Itt az egész tájat szétbányászták, eszméletlen ronda kráterek, bányák vannak midenhol és száguldoznak a dömperek. Totál életveszélyes! A sziget csücskébe érve egy nagy bánya nyúlik le egészen a tengerig, már messziről hihetetlenül kéklik a tenger. Itt megállunk lenézni és a víz gyönyörű világoskék, kristálytiszta. A Voudia beach nagy köves, nem az amit kedvelünk, de én már annyira vágyom lehűlni, a vízbe csobbanni, hogy rábeszélem M-et, hgy maradjunk itt. Egy picike kis sziklakiszögellés alatt árnyékot is találunk, de nem éppen kellemes a hatalmas köveken feküdni. És az ember mindig nézze meg, hova merészkedik sziklák alá, mert az egész szigeten folyamatosan omlik a part mindenhol, nagoyn veszélyes is lehet!







Végtelen sokáig bent vagyunk a mesés színű vízben. A hosszan elnyúló sziklás part is gyönyörű szép. Míg végül ráununk. 20 perc alatt otthon is vagyunk. Estefelé bemegyünk Adamasba, ideje már felfedezni. Nagyon emlékeztet tavalyról Skiathos városra, csak sokkal kisebb, de nagyon hasonlóan helyezkedik el. Hamar bejárjuk az egészet. A szuvenírárusok többsége még zárva van, és az éttermek is üresen konganak. M. meglátja az egyiknél, hogy több féle hús forog a nyárson, mint Skiathoson, ahol a legjobb grillezett husokat ettük, így ide ülünk be. Egy vegyes grilltálat rendelünk két személyre, de az négynek is elég lett volna, nagyon tele van, meg sem tudjuk enni.




Este mindig kint ülünk sokáig a hátsó, szélvédett erkélyen.

2 megjegyzés:

Fontos adatvédelmi információ!!! Kérlek olvasd el!!!

Kedves Követő! Minden hozzászólásnak örülök és megpróbálok, amennyire időm engedi, válaszolni is mindegyikre. Gyűlölködő, politikai tartalmú vagy reklámcélt szolgáló hozzásólások, vagy amelyek egyáltalán nem tartoznak a témához vagy a blogba, automatikusan törlésre kerülnek.

Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) szerint fel kell hívjam a figyelmét a megjegyzést hátrahagyó személyeknek, hogy aki itt megjegyzést hagy hátra, az annak nyilvánosságra tételével elismeri, hogy tudomásul vette, és egyetért vele, hogy adatai ezen a weboldalon (a Google és Blogger által) tárolásra és feldolgozásra kerülnek. Lásd: főcím: Felvilágosítás adatvédelmi irányelvekről