Már mindent megnéztünk, ami érdeklt. A Güell Park után fel akrtunk még mászni a Tibidabo nevű hegyre, mely 512 m magasan fekszik Barcelona felett. Itt egy nagy templom és egy vidámpark található és biztosan szép a kilátás a városra is. De nekünk már nem volt sem kedvünk, sem erőnk a Güell Parkhoz való hegymenet után mégeyszer felfelé mászni.
A vásárcsarnok után ismételten a Ciutadella Parkben keresünk pihenést és most egy kellemes egy órát töltünk el egy padon, miközben megeszem a csarnokból hozott gyümölcsmixet. Ezután indulunk a várva várt találkozóra, Nicole-lal, akit a blogján át ismerek.
A szállásunk kb. 200 méterre van csak a parktól és felugrunk lepakolni a hátizsákot. Váltok Nicole-lal pár sms-t, aki már ott vár ránk a megbeszélt tapas bár előtt, de az zárva van. Nem késtünk, ő volt ott sokkal hamarabb, így mi is odamegyünk, csak 3-4 percre van a szállásunktól.
Nicolt hamar felismerem a látott képei alapján és máris egy másik tapas bár után keresgélünk, amiből itt ebben a negyedben dögivel van.
M. és én négy különböző előételt rendelünk (előétel = tapa), amik csak egy táblára vannak kiírva és csak katalánul, így Nicole nélkül rendelni sem tudnánk, és utólag derül ki, milyen pokoli ára van mindennek:
1. kenyér olívaolajjal és paradicsommal (két mini szelet): 1,50 Euro
2. Kalamari: 7,25 Euro (7 karika)
3. Szardellák: 4,75 Euro
4. sajt (5 kis szelet): 6,00 Euro
és a kis pohár (3 dl) sörök: 3,20 Euro.
(33,47 Eurot fizetünk majd később)
1. kenyér olívaolajjal és paradicsommal (két mini szelet): 1,50 Euro
2. Kalamari: 7,25 Euro (7 karika)
3. Szardellák: 4,75 Euro
4. sajt (5 kis szelet): 6,00 Euro
és a kis pohár (3 dl) sörök: 3,20 Euro.
(33,47 Eurot fizetünk majd később)
Nicole egy német nő, akinek félig német-félig katalán a férje és még Németországban ismerkedtek meg, majd együtt jöttek el Katalóniába. Megkapom a "világutazó rumot", amit Mauritiusról hozott nekem a kérésemre és most már csak nekünk kell megoldanunk, hogy sérülés nélkül hazajusson Németországba.
Amióta ez a hülye folyadékszabály van a repülőkön, azóta nem tudjuk a piákat a hátizsákban hazahozni, így nem is hozunk sosem, mert a bőröndben minden bugyolálás ellenére is összetörhet. Ráadásul most a rum miatt kell feladnom így az egyik kis kézipoggyászunk, amit nagyon féltek, mert új és nem örülnék neki, ha a rum kifolyna belé. De más megoldás nincs.
Amióta ez a hülye folyadékszabály van a repülőkön, azóta nem tudjuk a piákat a hátizsákban hazahozni, így nem is hozunk sosem, mert a bőröndben minden bugyolálás ellenére is összetörhet. Ráadásul most a rum miatt kell feladnom így az egyik kis kézipoggyászunk, amit nagyon féltek, mert új és nem örülnék neki, ha a rum kifolyna belé. De más megoldás nincs.
Egyszer csak helikopterek köröznek alacsonyan a fejünk felett, majd sok színes papírfecni repül az égből az asztalunkra. Nicole-tól tudjuk meg, hogy éppen az FC Barcelona bajnoki felvonulása van a serleggel. M. el is rohan a fényképezőgéppel és később ehhez hasonló képekkel jön vissza és izgatottan mesél.
Kb. két óra beszélgetés után el kell válnunk, mert Nicole-t várja otthon a családja, mi pedig még a városba szeretnénk menni. Kellemes találkozó volt. Nagyon szeretjük ezeket az utazós blogokból kialakult ismeretségeket a világ részein szerte-szét.
A Tibidabo-ra busszal lehet feljutni, nem kell kutyagolni ám :-) Még le is írtam azt hiszem.
VálaszTörlésItt az 5-ös tapas-tálat sok helyen 8-10 EUR-ért adják, igaz, ők választanak mi van rajta. Sör is megvan 2 EUR alatt. Úgy látszik, BCN drágább (én nem vettem semmit, ezért nem tudom).
Tudom, csak a probléma az volt, hogy sehol, de sehol sem kaptunk busztérképet, csak ezen nap késő estéjén pl. Espanya alatti metrónál és az szuper volt. Egy bazi nagy várostérkép, amin az összes busz rajta volt és jól ki lehetett venni, de előtte semmi eszközünk nem volt, amivel megállapíthattuk volna, hogy ahol éppen vagyunk, annak közelében milyen buszok járnak.
Törlés