2015. február 3., kedd

Mauritius - Utolsó nap, Le Morne és hazautazás

December 13.

Az utolsó napunk ez és a Le Morne strandon akarjuk eltölteni. Reggeli után el is indulunk oda, de borult az ég, útközben egy hatalmas esőn megyünk át és a strandon is csepereg az eső. Szombat van. Erre nem gondoltunk, ez mivel járhat. Sorban jönnek buszok és szállnak ki helybéliek, főleg muszlimok és hinduk, elkendőzve és hozzák a fél lakásukat is magukkal, szőnyegeket terítenek le, asztalokat, sátrakat építenek fel, hatalmas üstöket és még hatalmasabb gázpalackokat pakolnak ki. Hindu asszonyok mennek le a vízhez, imádkoznak a tengerhez, majd hibiszkuszvirágokat dobnak a vízbe, ezután pedig egy aprócska szentélyt építenek kövekből, erre egy nagy zöld levél kerül és egy füstölő, amit meggyújtanak. Fura, hogy mi abból a vízből lubickolva nézzük mindezt, ami nekik talán valami szent vizet jelent. A partot teljesen ellepik a népek. A gyerekek szép ruhákban fürdenek, még a gyerekeik sem vetkőznek le. A felnőtt nők is abban a szép ruhában mennek a tengerbe, ami rajtuk van és azután a csurom vizes ruhában ücsörögnek a parton. Nem öltöznek át szárazba. Hát én úgy megfáznék, mint csihajj, meg a szép anyagoknak sem hiszem, hogy jót tesz a sós víz. Odajön hozzánk egy helybéli taxis, reméli, hogy élünk a szolgáltatásaival, de miután hamar kiderült, hogy van autónk és nem szándékozunk innen eltaxizni sehova sem, mégis egy óra hosszát ül mellettünk és beszélgetünk. Mindenről, az itteni életről, a kórházi ellátásról, a turisták fajtáiról, Rodrigues szigetről, a taxizásról és a keresetekről…Végül ő mondja el nekünk, hogy miért nincs itt korall: mert kiszedték őket az egész Le Morne lagúnából, hogy a turisták, akik itt nyaralnak a luxushotelekben, ne sérüljenek meg, ne zavarja őket az úszásban és a vizi sportokban. Ettől enyhén ledöbbenünk, mert a korallok védettek és turistaként is igen megbüntethetnek, ha csak egy kisebb darabot is letör és elvisz az ember, erre itt meg ők maguk kiirtják őket?? Hihetetlen. Mondjuk, a mi partunkon, ahol a szállásunk van, ez nem elképzelhető, mert ott nincsenek luxusszállodák, csak kis magánvillák, ott még mindig nincs magyarázat arra, hogy hova lettek a korallok.  
A végén már nem érezzük jól magunkat a sok embertől, mert szabályosan ránk telepszenek, a gyerekeik a mi türülközőinkön ugrálnak, mellettünk ricsajoznak és végül elmenekülünk. (Fényképezőgép nincs ma nálam.)
Salátát és szendvicset vacsorázunk, sétálunk a parton, ücsörgünk az erkélyen. 





December 14.

4:45-kor kelünk, 6-kor elindulunk a repülőtérre. Annyira nincs forgalom, hogy rettenetesen korán oda is érünk. Fél 8-ra beszéltük meg kölcsönzőssel, de mivel ott nincs az autókölcsönzőnek irodája, a beszállási rész előtt kell parkolnunk és várnunk, hogy jöjjön az autóért. Jön is pontosan, gond nélkül visszaadjuk az autót és elindulunk a hazafelé, a télbe vezető úton…

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Fontos adatvédelmi információ!!! Kérlek olvasd el!!!

Kedves Követő! Minden hozzászólásnak örülök és megpróbálok, amennyire időm engedi, válaszolni is mindegyikre. Gyűlölködő, politikai tartalmú vagy reklámcélt szolgáló hozzásólások, vagy amelyek egyáltalán nem tartoznak a témához vagy a blogba, automatikusan törlésre kerülnek.

Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) szerint fel kell hívjam a figyelmét a megjegyzést hátrahagyó személyeknek, hogy aki itt megjegyzést hagy hátra, az annak nyilvánosságra tételével elismeri, hogy tudomásul vette, és egyetért vele, hogy adatai ezen a weboldalon (a Google és Blogger által) tárolásra és feldolgozásra kerülnek. Lásd: főcím: Felvilágosítás adatvédelmi irányelvekről