Sexteni Dolomitok - 2. nap

Június 10.

A "Naturerlebnis Gsieser Almweg 2000" nevű túrát választottuk. Ez 8 alpesi legelőt érint, melyek majdnem mind 2.000 m felett fekszenek. A szállásunkról indulunk gyalog, le a völgybe, majd fel a túloldalon egy mellévölgyön át a hegyre. 730 m magasságkülönbséget kell leküzdenünk és ebből egy szakasz annyira meredek, hogy majd belepusztulunk.

A szállásunktól nézve ott a szemközti kis völgyben indulunk ela hegyekre felfelé.

A túra valóban gyönyörű szép. Az alpesi legelők színes virágmezők még, de már sokat lekaszáltak és éppen gyűjtik be a szénát. A legtöbb alpesi kunyhó privát ház, de át lehet menni a birtokán, ami mindig el van kerítve árammal töltött kerítéssel az állatok miatt.

A tehenektől nagyon félek. A túra kezdeténél egy helyen tehenek álltak a túrajelző tábláknál és oda akartam menni, hogy tudjam, hogyan tovább. Az egyik tehén elkezdett bámulni, majd megindult előbb lassan, majd egyre gyorsabban, leszegezett fejjel felém. Én ott abban a pillanatban kb. szívrohamot kaptam és mozdulni sem bírtam, láttam a végemet, ahogyan a tehén ledönt és agyontapos és esélyem sincs védekezni. Szó szerint párom lélekjelenléte mentett meg, ő trappolt párat jó hangosan a lábával és a vándotbottal hessegetett a tehén felé, az meg megállt. Annyira elárasztotta a testem az adrenalin, hogy olyan extrém szívverésem lett, és mindenem reszketett, hogy azt hittem, ott kapok szívinfarktust.
Az utóbbi években egyre gyakrabban hallani a hírekben, hogy tehenek túrázókat megtámadtak és agyontapostak. És ezek hatalmas állatok és mindenütt ott vannak és nekünk kell átmenni a területükön, ami nekik nem tetszik. Hát én nem szégyellem, hogy baromira félek tőlük.

Leírom túránk helyszíneit, bár ez csak annak lesz érdekes, aki odautazik és ugyanezt szeretné megcsinálni: kiinduló pont Santa Magdalena, völgyzáró ház - Köfler Tal - Tscharnietalm (ezt kihagytuk, mert kerülő volt) - Kasermähder Alm - Gipfelalm - Stumpfalm - Kaseralm - Pfoital és Alm - Uwaldalm és visszale a völgybe. A túra hossza 15 km.

Az Uwaldalm házban eszünk, nagyon finomat, párom „Kaspressknödl“-t (tiroli "szürkesajtból" és zsemléből gyúrt fasírt, szóval egy sajtfasírt, ami eszméletlen finom), én meg egy diós, mogyoró, túrós süteményt, aminek a tésztája csak a magvakból van és valami eszméletlen finom. 

Egész nap jöttek-mentek esőfelhők, míg az utolsó szakaszon, amikor már leérünk a völgybe és csak fel kell menni a szállásunkig a másik oldalon, elkezd esni az eső és viharos szél támad. A völgy távolabbi része koromfekete és villámok cikáznak. Éppen csak, hogy visszaérünk szétázás nélkül, 16:30-kor és kávézunk egyet és megyünk a szaunába. Ma a 75 fokos is nyitva van, ami sokkal jobb, mint a 90 fokos, ami nekem túl sok. Kétszer szaunázunk, közte fél órát szunyókálunk. Vacsorára csak salátát eszünk tonhallal. Tervezni nehéz másnapra, mert az időjárásra minden előrejelzés egészen különbözőt jósol, de alapjában rossz időt, így inkább nem kockáztatunk hegyi túrát, úgy döntünk, hogy egy autós körutazást írunk le a környék körül.