A főváros után elautózunk a reptér mellett és innen kanyargós utakon felfelé a hegyeoldalba. Féltrópusi növényzet kísér, kaktuszok, banánok, hatalmas bokor méretű mikulásvirágok, pálmák...Átautózunk Villa de Mazo településen, de nem állunk meg. Közben egyre jobban borul be az ég. Egy helyen lekanyarodunk a part felé, a Punta las Salineras világítótornyához. Itt egy Salemaras nevű aprócska, már eléggé elhagyatott halászfalut találunk, aminek színes házai direkt a tengerparton állnak, és már csak ritkán használatos, szintén színes csónakjai a fekete lávahomokra kihúzva pihennek. Itt éppen szélviharban és szakadó esőben szállunk ki az autóból, ami 5 perc múlva teljesen alábbhagy és utána ismét ragyogó napsütés vár ránk. A falucskában van egy kis étterem, ami tele van és jónak tűnik, de nem akarunk annyi időt elveszíteni a napból, ami az itt evéssel menne el, így nem próbáljuk ki.
Itt egy tipikus kanári jelenség látható a képeken, amikor is a helyen, ahol állunk, süt a nap, és előttünk az óceán felett meg esőfelhők vonulnak át, amelyekből helyenként függönyként zúdul alá az eső.
Ezután továbbautózva a sziget déli csücske felé, hamarosan egyre magasabbra kapaszkodunk és teljesen megváltozik a növényzet, átvált fenyvesekre. A sziget déli csücskében van a két vulkán: Volcán de San Antonio és Volcán de Teneguia. Előbbinél egy nagy parkoló és információs ház (és 5 Euro belépő) fogadja a látogatót és kiépített ösvényen lehet a San Antonio vulkán kalderájának fél peremét bejárni. Innen túraösvények indulnak a lentebb fekvő másik vulkánhoz, illetve a parti sólepárlóig.
A San Antonio vulkántól leautózunk a Punta de Fuencaliente fokig, ahol egy régi és egy újabb világítótorony állnak egymás mellett, valamint egy már nem üzemelő, elhagyott sólepárló. Itt ismét elkap egy záporeső, pont amikor a sólepárló leghátsó részében vagyunk és az erős szél miatt nem vettük ki az ernyőket a csomagtartóból. Így rohanunk vissza a kocsihoz. De mire ode érünk, el is áll. Ennek a sok hirtelen esőnek és napfényes időszak változásának köszönhetően a szigeten nagyon gyakran lehet látni szivárványt.
Itt található egy nagy étterem, ahol szeretnénk egyet kávézni, de az összes asztala foglalt.
Elment az idő, hogy már majdnem fél 5 van és már nem akarjuk a napot annyira hosszúra nyújtani, hogy a nyugati oldal mentén mennénk felfelé vissza, de így arra valószínűleg még egyszer nem is kerül sor, tehát kimarad. Ugyanott megyünk visszafelé, ahol jöttünk és még megállunk Los Cancajosban.
Beérett a szuper telihold is, ami pont a verandánkra világít be és amikor fotózom, lassan elnyelik a felhők. Nagyon fáradtak vagyunk, és ma kicsit nyűgösek vagyunk, hogy sokáig tart a grillezés, de közben feléledünk és nagyon sokáig ébren maradunk. Mivel a grillházban nagyon füstszag van, meg a macska beleugrik a tányérokba, bent eszünk mindig a házban, de azután kiülünk a grillházba, a parázs melege mellé és ott beszélgetünk, iszogatunk.
i like first one the most:) it is adorable:) follow?:)
VálaszTörlésCsodálatos természeti jelenségeket sikerült megörökítened!
VálaszTörlésAhogy a sokféle színes rákok is lenyűgőzőek.
Örülök, hogy tetszik. :-)
Törlés