2012. február 20., hétfő

Tanzánia - Zanzibár/Utolsó nap

Január 27.

Az utolsó napunk. Nagyon fáj, hogy vége, hogy el kell menni, innen, a Paradicsomból és az még jobban, hogy a melegből a hidegbe. 
Ma majdnem 9-ig alszunk és reggeli után szinte az egész napot a medencénél töltjük. Kétszer bemegyünk a tengerbe is. Egyszer délelőtt, M. snorklizni megy, én pedig a fényképezőgéppel indulok neki a lagúnának, de egy helyen nem jutok át a mély kék sávon. Másodjára ebéd után megyünk ki. Akkor teljesen kilátszik a nagy fehér homokpad, de előtte van az a mély kék folyó szerű csík, amiben iszonyatos erős az áramlat és nem ér le az ember lába. Itt átúszunk és a homokpad maga a csoda. Nagyon sajnálom, hogy nem tudtam ide áthozni a fényképezőgépet. A színek leírhatatlanok. Itt sikerül belelépni nekem és M-nek meg belenyúlni kézzel tengeri sünbe, plussz szétvágni a tenyerem korallal, plussz a lábamba beletörni egy koralldarabkát. Így teli sérülésekkel, és kisebb fájdalmakkal térünk vissza a medencéhez. Annyit le kell még írjak, hogy amikor a homokpadon vagyunk (egy focipályányi hófehér bucka), látjuk, hogy kezdődik a dagály. A homokpad széleit iszonyatos sebességgel kezdi bekebelezni a tenger. Visszasietünk a kék csatornához és átúszunk rajta, de az áramlat már olyan erős, hogy elsodor és nem a szemközti homokpadra, hanem egy elhalt koralltömb fölé jutunk, ahol küzdeni kell minden pillanatért, hogy ne érjen hozzá a hasunk a szúrós cucchoz. Ráadásul tele van sünökkel is. Itt sérülünk meg. 









Az ott a homokpad és előtte a mély vizű, erős sodrású csatorna.







17 óra körül felmegyünk a szobába, összepakolni, készülődni. Ma este is a „maszáj faluban” lesz a vacsora és előre örülök, hogy bepótolhatom a hétfőn elmaradt maszájos fotóimat, de hatalmasat csalódok, mert ma nem maszáj est van, hanem táncos, másik program. Finomak a grillezett kaják, jól beeszünk és utána még egy órát beszélgetünk J-vel és M-el a bárban (a német-francia pár) és végül majdnem 23 óra lesz, mire a szobánkba érünk. Egy óra hosszára tudunk lefeküdni, mert éjjel 2-re jön értünk Aisha férje, hogy elvigyen a reptérre. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése