Egy térre érünk, ahol egy emlékművön kívül egy érdekes modern kovácsoltvas mű található (őszintén szólva totálisan lusta vagyok ahhoz, hogy ilyen dolgoknak utánanézzek és bár az útikönyv nálunk van, de a havazásban nem veszem elő - szóval fogalmunk sincs, mi lehet ez). Itt annyira havazik, hogy alig bírok fényképezni, de azért kattintok gyorsan, minden beállítás nélkül párat.
Hamarosan odaérünk a Belvedere alsó bejáratához és végigsétálunk a kastályparkban. Itt esik (viharosan kavarog) a legerősebben a hó. Nem mondhatom el, hogy ez a séta élvezhető lenne. Főleg, mert már kétszer jártam itt nyáron, amikor az egész gyönyörű volt és most csak egy merő szürkeség.
A felső kastélynál beleboltunk a második karácsonyi vásárba, ami igazán hangulatos és szép dolgokat lehet kapni, nagyon tetszenek a borostyános ezüstékszerek, de iszonyatos árak vannak, és ez mindenre vonatkozik, úgyhogy nem veszünk semmit.
Aztán meglátunk egy standnál valami ismeretlennek tűnő finomságot. Tulajdonképpen ez nokkedli, két fajta van, az egyik a sajtos, ami nálunk is közkedvelt, a másik erősen van fűszerezve és snidlinggel, sonkadarabokkal keverve. A tetejére röszti hagymát szórnak. Ennek is megkérik az árát. Mivel nem vagyunk éhesek, csak szeretnénk valami helyi specialitást kipróbálni, így csak egy adagot kérünk, az eladó pedig felajánlja, hogy kérhetjük vegyesen is, fele-fele ebből és abból. Hmmm, ez az étek isteni finom, de a fűszeres nagyon erős (később csűrnek is a beleink tőle). Összességében nagyon finom és jó érzés, ahogy a meleg falatok csúszank lefelé.
Egy bögre meleg ital nem lenne rossz, de mivel a forralt bort és puncsokat sem szeretjük, így itt nem tudunk venni semmit sem. Felszállunk egy villamosra, amivel 2-3 megállót megyünk és ismét a Körút sarkán vagyunk. Ott meglátunk egy Mc Cafét és betérünk. Egy nagy adag forró teát szeretnék és egy jó fél órát ücsörögni, felmelegedni. Megrendelem a teát és kávét, a teához citromot kérek, mire kijelentik, hogy az nincs, de még csak mű citromlé sem. Hát, nagyon sajnálom, de nekem a tea citrom nélkül ihatatlan, így mégsem kérem, és mivel kávét nem iszom, nem marad más meleg ital lehetőség nekem, mint egy forró csokoládé, ami minden csak nem forró (de még langyos is alig) és iszonyú tömény, édes, émelyítő. Nem erre vágytam, és nagyon csalódott vagyok, főleg, hogy még felmelegedni sem tudunk, mert a ki-be járók folyton nyitvahagyják az ajtót és dől be a hideg. Valahogy nem így képzeltem el (a romantikusnak gondolt) felmelegedéseket.
Csalódottan hagyjuk el a gyorséttermet és nekivágunk további útunknak. A havazás lassan abbamarad.
Szia Andi!Becs meg igy hidegen,havazassal is varazslatos,romantikus,tetszik a beszamolod/fotok mint mindig!Hu azt a nokedlis kajat muszaly meg csinaljam utanna nezek a neten :)
VálaszTörlésUdv:Orsi
Szia Orsi, köszi. A nokkedlit szerintem bárhogy el lehet készíteni,ahogy neked szimp, a sajtosat én plusz baconnal szoktam, itt leírtam egyszer: http://eletemmuenchenben.blogspot.de/2011/04/svab-sajtos-nokkedli.html
Törlésüdv, Andi