Szardínia - Cagliari

2013. június 30. 

Délután fél 5 körül érkezünk Cagliariba, a sziget, 156.000 lakost számláló fővárosába, ahol minden meglehetősen kihalt ebben a vasárnap délutáni időpontban. Nehezen találunk parkolóhelyet, még nehezebb megtudnunk, hogy fizetős-e vagy sem, de a helybéliek mindig készségesen segítenek és informálnak. Hatalmas hőségben vágunk neki a hangulatos város meredek utcácskáinak. Minden utca végében, minden kanyar után újabb és újabb templomtornyok tűnnek fel. Az egyetlen negatív benyomás az, hogy az utcák szemetesek és iszonyatosan bűzlenek a húgytól. De amúgy nagyon tetszik. 

Az alsó városrész látványosságai után felkaptatunk a felső városba, ami még hangulatosabb kis szűk utcácskáival. 

Az egyik nagy székesegyháznál éppen esküvő van és pont abban a pillanatban jön ki az ifjú pár, amikor mi odaérünk. 

A fagyi itt sem maradhat el és egy-két kivételt leszámítva, a szigeten minden nap isteni fagyikat eszünk. 

Elég késő lesz, mire az itteni A-betűs ("verebes" áruházba) (St. Giulia) jutunk és ebbenkisebb a választék, mint Olbiánál volt. Mint ahogy egy héttel ezelőtt, érkezésünkkor, most is több napra bevásárolunk ételt és italt, borzasztóan megrakodva érkezünk haza.

A vacsora mélyfagyasztott tonhalszeletekből készül, kisütve, salátával, isteni finom. Szerencsére az erkélyen csak mi vagyunk. Később, fél 11 tájékán jön egy olasz család, három ördögien rossz kislánnyal, rá pár percre a franciák a két kicsivel. Szóval öt gyerekkel vagyunk egy emeleten, és mint köztudott, kisgyerekek korán ébrednek, rosszat sejtünk reggelre. De az esténk nyugodt, a nagycsaládok rögtön nyugovóra térnek.