El Hierro - 6. nap, Cala de Tacoron

November 13.

Szőlőprés Los Llanillos főutcájában

Sokáig alszunk és délig otthon vagyunk. Tetszik ez az életmód és mivel a sziget pici, nem kell sietnünk és hajnalban felkelnünk, hogy minden zugát láthassuk, így is bőven elegendő egy délután. A mi oldalunkon ismét felhős, hűvös idő van, így úgy döntünk, hogy a mai program strandolás, a másik oldalon, ahol várhatólag jó időnek kell lennie. Dél után indulunk el az előző napokban felfedezett és strandolásra a legszimpatikusabbnak megítélt Cala de Tacoron öbölbe. Ide több, mint egy órát tart az út és már 14 óra van, mikor megérkezünk. A mai napon sokkal több ember van itt, mint az első alkalommal. De van bőven hely a napozóteraszokon. Viszont árnyékos hely nincs itt. 

Gyönyörű idő van és meleg, a víz kristálytiszta. Leírások szerint 22 fokos szokott lenni novemberben, de nekem hidegebbnek tűnik. Viszont ha már benne van az ember és mozog, megszokja és nagyon jó úszkálni a kristálytiszta nagy kerek temészetes medencében. 

3 óra hosszát maradunk. Kétszer megyünk me a vízbe és nagyon kellemesen érezzük itt magunkat. A hazaút hosszú és fél 7-re érünk haza. A hegyen átvezető úton csak 11 fok van és otthon sincs valami meleg, ma este nem tudunk kint ülni, fázunk. Bent vacsorázunk tőkehalat, majd utána a nappali szobában tévézünk olvasunk. 

És ismét a szemét és műanyag, ami a tengereken úszik. Gondolkozzunk el ezen a grafitti képen, ami egy kanyarban lévő kis kilátóval szemben van egy ház falán. A halász halak helyett csak szemetet fogott ki a tengeren és ezzel a "zsákmánnyal" tér haza. 😔

A világ, amiben élünk, nem vezet jó írányban! Sok ember azt gondolja, a Föld a lakói mindenre találnak megoldást, de ez nem így van. Aki foglalkozik a temészetkárosítás témával, az brutális dolgokkal szembesül. Ezeknek a problémáknak a szemét, a műanyag csak egy kis részét alkotja. De  Föld nem tudja a végtelenségig eltűrni a bántalmakat és elnyelni a szemetet. Valamikor cudar világ jön az emberiségre.