2013. június 25.
Következő célunk Orosei. Útközben három híres, álomstrand közelében haladunk el (Berchidda, Bidderosa und Liberotto), de egyiket sem találjuk. Semmi sincs kitáblázva.
Következő célunk Orosei. Útközben három híres, álomstrand közelében haladunk el (Berchidda, Bidderosa und Liberotto), de egyiket sem találjuk. Semmi sincs kitáblázva.
Előbb Oroseit nézzük meg. Ez olyan igazi hangulatos kisváros, ahol szívesen csatangol az ember a kis kacskaringós utcákban egy finom fagyival a kezében.
Egy nagy kilátóteraszon Orosieben a szardíniai zászlóval:
Ismét egy kígyózó folyó, mely Oroseinél torkollik a tengerbe:
Érdekes, kis mini harangtornyocskás templom:
Nagyon meleg van, jó lenne valahol a tengerbe csobbanni, de még nem jött el az ideje, még előbb pár dolgot fel kell fedeznünk.
Oroseiben rengeteg csodaszép képeslapot látok a fent említett és nem talált három strandról, így nem hagy nyugodni, hogy látni akarom őket, ezért pár km-t visszafelé autózunk, a lejáratokat keresve, de sikertelenül. A főútról letérve és a partot elérve egy rossz minőségű földút halad, ennek mindkét oldalán kacsalábon forgó villák állnak és ezek telkei elzárják a tengerhez vezető utat. Csak egy helyen jutunk le egy ministrandhoz. Ezután visszamegyünk Oroseibe, hogy megnézzük a folyótorkolatot, de itt csak én kínlódok több száz métert a déli hőségben a sivatagi homokban pár fotóért odáig, M. a kocsinál vár és eszi a szendvicsét. Már 15 óra van és még sehol sem vagyunk a tervezett helyektől, borzalmas, hogy hogy elszáll az idő.
Oroseiben rengeteg csodaszép képeslapot látok a fent említett és nem talált három strandról, így nem hagy nyugodni, hogy látni akarom őket, ezért pár km-t visszafelé autózunk, a lejáratokat keresve, de sikertelenül. A főútról letérve és a partot elérve egy rossz minőségű földút halad, ennek mindkét oldalán kacsalábon forgó villák állnak és ezek telkei elzárják a tengerhez vezető utat. Csak egy helyen jutunk le egy ministrandhoz. Ezután visszamegyünk Oroseibe, hogy megnézzük a folyótorkolatot, de itt csak én kínlódok több száz métert a déli hőségben a sivatagi homokban pár fotóért odáig, M. a kocsinál vár és eszi a szendvicsét. Már 15 óra van és még sehol sem vagyunk a tervezett helyektől, borzalmas, hogy hogy elszáll az idő.
Az egyik ministrand a villák között:
Orosei folyótorkolata a parton:
Egy csodálatos strand ez, nagyon apró kavicsos, vagy inkább durva homokos, ahogy szeretem, csodálatosan átetsző vízzel, alig van ember és nagyon el tudnék képzelni itt egy kis strandolást, de egyelőre tovább akarunk menni dél felé.
Csodálatosan kék a tenger:)
VálaszTörlés