Szardínia - Pihenés és Budoni

2013. június 26.

Mára pihenést, strandolást terveztünk...

Sokáig alszunk és reggeli után én futni megyek. Ezt itt cseppet sem egyszerű. Vidéken vagyunk, azaz nem egy faluban, ahol vannak utcák, itt csak dombok és erdők vannak és a kanyargós és sokszor emelkedős országút, amin nagyon veszélyes futni, mert beláthatatlanok a kanyarok és a védőkorláton kívül árok van, így belül az úton kell futni. 

Reggel 10 óra körül ez már későinek bizonyul, mert olyannyira tűz a nap, hogy majdnem felforr az agyvizem. Borzalmasan égeti a nap a bőröm is, ez nem jó így, mert leégek a hosszú futás során, de naptejjel bekenve, zsírosan izzadni sem lenne jó. Szóval nem ideális, na. :-)

Olyan 3 km-et futok és utána azonnal átöltözök és úszni megyek. Megint csak én, egyedül vagyok a medencénél, olyan csodás ez a nyugalom. 

Aztán elmegyünk Budoniba bevásárolni, ott találunk egy Eurospin nevű boltot, ami nagyon olcsó a többihez képest és a jó választék friss gyümölcsben, zöldségben, sajtokban és friss hal is van. Isteni vékony, minden konc nélküli karajt sütök ki ebédre, krokett és saláta van hozzá. 

Úgy érzem magam, mint az Éden-kertben, minden olyan tökéletes és idilli. 

Már fél 2 lesz, mire elindulunk strandot keresni, nem akarunk messze menni. Lenézünk egy közeli leágazásnál, Posada előtt még. És igen, itt a másik vége annak a posadai strandnak, ahova első nap lenéztünk és azt saccoltuk, hogy valahol a szállásunk környékén lehet a vagy 2-3 km-rel odébb fekvő része. Jó strand, folyótorkolattal, píneaerdővel, ahogy itt ez már csak van :-) de a víz kegyetlenül hideg, gyorsan mélyül és a szél is nagyon erős. 

Felállítjuk a strandsátrunkat és lassan bemerészkedünk a vízbe. De utána vizesen én nagyon fázom. Két óra után ráunok és inkább sétálni van kedvem Budoniban. M. meg maradna még. Összekapunk kicsit és az édeni nap vége duzzogósban végződik.

Hazamegyünk és egy órát a medencénél vagyunk még, ott kellemesebb a szél és sok homok nélkül. Vacsorázunk pár szendvicset és elmegyünk Budoniba. Itt olyan furák ezek a turistafalvak, nem látom bennük sehol sem azt a jelleget, amit bárhol máshol eddig és főleg Görögországban. Alig van szuvenírárus, képeslapos és étterem. Este 8-kor már szinte minden bezárt vagy éppen az orrunk előtt zár be. Alig tudom megvenni a képeslapokat és bélyeget sehol sem kapunk rá. 

Budoniban nem sok fényképeznivaló akad, így az apró részleteket fotózom, amiket annyira szeretek a mediterrán nyaralásban...

Utána, este még sokáig az erkélyen ücsörgünk, imádjuk ezt a szabad életet.