Már 13:30 van, mire Sassariból továbbindulunk az északi part felé, Porto Torresbe, ahol szintén egy középkori bazilika lenne látható, ha megtalálnánk, mert hogy egyetlen tábla sem utal rá és céltalan bolyongásunkba hamar beleununk és otthagyjuk ezt a várost.
A város keleti csücskében egy ilyen helyen állunk meg tájékozódni. A kilátás és a lenti partszakasz engem abszolút Tenerifére, a Costa Adejére emlékeztet.
Innen most már egyenesen a sziget legészaknyugatibb csücskébe megyünk, Stintinohoz. Még a kis falu előtt megállunk a Le Saline strandot (Spiaggia Attrezzata) megnézni. A strand mögött valamikor sólepárló működött. Hófehér aprókavics borítja a partot, a víz színe is nagyon szép, de totálisan tömegnyomor strand, napágyakkal, nem a mi esetünk, továbbmegyünk.
Stintino faluban körbekocsikázunk, egy olyan bűbályos kis hely, ami nagyon görögországi hangulatot sugátoz. Milyen jó lenne itt egy halebédet elfogyasztani...
A falu után ki akarunk menni a Capo del Falconera, és ahogy ráfordulunk az arra vezető útra, egy kisebb domb tetejéről ez a látvány tárul elénk. Kiáltok: "fékezz" és kiugrom a kocsiból és tátott szájjal nézem a víz színét.
Azonnal ott lent is vagyunk, de az út mellett minden parkolóhely foglalt és amúgy is csak jegyautomatából lehet parkolójegyet hozni. M. többször megáll egy picit, én kiugrom, beszaladok a bozótba fotózni egyet, majd úgy döntünk, itt mindenképpen meg akrunk mártózni, úgyhogy találni kell egy normális parkolóhelyet.
Teljesen begerjedek ezektől a színektől, kiugrom a kocsiból és a kőfalon menetelek é folyamatosan nyomom a fényképezőgép gombját. Ezalatt M. kétségbeesetten kutat parkolóhely után, amiből nincs szabad. Nagy nehezen találunk egyet és egy óra hosszára bedobunk pénzt.
Még rohangálok a falon egy sort, fényképezek minden irányba, majd lemegyünk ide fürdeni.
A víz nagyon hideg, de ez most nem zavar, mert annyira fel vagyok hevülve a naptól, hogy alig várom a lehülést. Jó sokáig úszkálunk a kristálytiszta, nagyon világos vízben. Élvezzük. Utána szárítkozunk és lassan megyünk vissza a kocsihoz. Szerencsénk van, mert pont akkor telik le az egy óra és a felíró máris ott ácsorog a kocsi előtt. Őrület, hogy ezek itt a tűző napon egész nap fel-le mászkálnak és ellenőriznek minden kocsit.
Ez meseszép Andi - nem találok rá szavakat sem!! :O
VálaszTörlés