El Hierro - 7. nap, kis hegyi túra a babérerdőben

November 14.

Ma is csak fél 12-kor indulunk el, de nem baj, így sincs késő, a La Llana babérerdőben túrázni. Napos időben indulunk el La Fronterán át fel a Kaldera peremre, itt van ez az erdő. A túrának, amit kinéztünk, három különböző hosszúságú verziója van és mi a leghosszabbat választjuk ki, de minek után többször is eltévedünk, rákerülünk a rövidebb útvonalra és így összesen 3 órát vagyunk úton. Ennek túlnyomó részét az eltévedés miatt nem a babérerdőben. 

Ezzel a lassú mozgású kukacféleséggel (már Maderánál írtam róla) tele vana házunk, napjában vagy száz darabot dobálunk ki az udvarba.

Ilyen skorpióhoz hasonló bogárból ezen az úton rengeteget látunk. Hosszúkásak, laposak, csak amikor elmész mellettük és veszélyt éreznek, akkor kunkorítják így fel a farkukat. De utánakerestem, nem mérges. 

 

Kezdetben süt a nap és jó idő ígérkezik, de aztán hamar befelhősödik és hideg nedves szél fúj, így nem is bánjuk, hogy a túránk rövidebbre sikeredett. A közelben van egy nagy piknikezőhely, sok grillező hellyel, padokkal, és egy nagy játszótérrel. 

Mivel a túra után még van időnk, úgy döntünk, hogy lemegyünk a parton Las Puntashoz, ahol minden nap elautózunk, de még egyszer sem néztük meg. Itt egy természetes kis lávaöbölben egy kikötő volt valamikor és a szirte egy hotelt építettek, ahol én biztosan nem laknék, mert állandóan a sós hullámok korbácsolják és folyton minden nedves és ragacsos. Itt esni kezd az eső.

Hazafelé vásárolunk pár dolgot és pihenünk, olvasunk, a vacsora sokáig készül, tepsiben sült krumpli, kardhal és polipsaláta. Vacsora után szaunázni akarunk, de annyira elhúzódik minden, hogy ehhez már túl késő lesz.