Tenerife 2012 - Teide-mászás 2.

Forrás: screenshot a google earth-ből

Nekiveselkedünk ennek a meredek és erősen cikkcakkozott útnak. Egy darabig jól is bírjuk, majd elkezd fogyni a levegő és egyre sűrűbben tartunk szüneteket, zihálunk. Rohamosan kezd fogyni az erőnk. Már nem olyan sokkal az Alta Vista menedékház alatt vagyunk, amikor U. megáll és bejelenti, hogy ő rosszul van, nem bírja tovább, legszívesebben lemenne, de aztán mégis csak menetel felfelé, méghozzá az élvonalban. Egyre több pihenőt tartunk és a pihenők hossza is egyre hosszabbra húzódik. Az utolsó métereken úgy érzem, nem bírom tovább, „kérlek szépen sorskeze, hagyj itt összeesni és pihenni” -ez volna a legnagyobb vágyam. Alig kapunk levegőt és a szívünk eszeveszetten zakatol. A nap kegyetlenül éget, de ha az ember nem menetel, érezni hogy elég hűvös van. 

3.260 m magasan vagyunk és szinte hihetetlen, hogy már 900 méter szintkülönbséget jöttünk felfelé. Ledobunk magunkról mindent, eszünk, iszunk (már 3 liter víz elment), pihenünk, a napon melegedünk, mert a kiizzadt, nedves hátunk igen csak érzi a fenti hideget. 

Melegedek, alulról a finom meleg kő és felőlről a napocska melenget.

Itt lelátni a rangerútra, ahol kezdetben jöttünk. 

Itt pedig az Isana-i csillagvizsgáló obeszervatóriumai. 

Refugio Alta Vista

Itt is jó fél órát pihenünk. Időnk van bőven, mert a csúcsengedélyt 13-15 órára kérelmeztem meg. Egyik német fórumozó azt írta, neki 4 óra volt megmászni felfelé a hegyet. M. egyik ismerőse állítólag két óra alatt futott fel rá. A raszta futó meg már a cikkcakkos út elején jött is velünk szembe, lefelé. Én, biztos, ami biztos alapon minden szünettel együtt 6 órát számítottam nekünk felfelé. Jól tettem.