10 óra körül elindulunk délre. Egy bizonyos strandra akarunk menni, ahol már háromszor voltunk korábban, de nem tudjuk a nevét és azt sem, hogy melyik városban van, csak úgy kábéra a környéket ismerjük fel. A déli részen őrület, hogy mi zajlik. Bekerülünk egy forgalmas útra és dugóban araszolunk valahol párhuzamosan a keresett stranddal, míg végül, nagysokára megtaláljuk, de az összes környező és távoli utca teli van parkolva és mi csak körözgetünk, és útépítések, lezárások nehezítik a dolgunkat. 12:15- re sikerül (egy órás kóválygás után) egy távolabbi parkolóhelyet találnunk és már korog a gyomrunk, így előbb nekiindulunk az iszonyatosan tűző napon a hosszú Playa de Fañabé átellenes végébe elkóricálni, ahol a M-betűs gyorsétterem van. Itt jól beeszünk és letelepedünk a strandra. Meglepően kellemes hőmérsékletű az óceán vize, simán belemegyek egyből és nem akaródzik kijönnöm. Vagy fél órát lebegek a hullámokon és nagyon élvezem. Eközben M. egy mini pálma alatt fekve élvezi az egyetlen ingyenes árnyékos helyet, majd ő megy be, mert a cuccainkat nem merjük magukra hagyni.
3 körül szedelőcködünk, mert egy másik standon találkozunk majd Monával, akit régebbről ismerek és tavasz elején vándorolt ki a szigetre. Már előre tartok tőle, hogy lehetetlen lesz azt a strandot megtalálnunk, mert a nagy térképen, az egész partszakaszt Costa Adejenek nevezik és nincsenek feltűntetve rajta az egyedi strandok nevei, a főúton autózva meg nincsenek a strandokat jelző táblák sem jelen. Szóval felhívom fülkéből Monát, lebeszéljük a találkát, veszünk még egy fagyit és begyűjtünk ez helybéli térképet egy információs házból, majd jó 20 percet gyalogolunk vissza a kocsinkhoz, ami addigra sütővé vált.
Hát nem könnyű megtalálni Los Cristianosban a Playa del Vistast, de parkolót szerencsére találunk. Jobban mondva fordítva van az eset. Leparkolunk egy strand előtt és fogalmunk sincs, hol vagyunk. Felhívom ismét fülkéből Monát, leírom a hely kinézetét és ő azt mondja, jó helyen vagyunk, maradjunk is ott, pár perc múlva jön. Beülünk egy kávézóba, egy nyitott teraszra, ahonnan a a strandra látni és elvagyunk egy jó órát három nyelvű beszélgetéssel.
Mikor neki el kell mennie, mi még elnézünk a kikötő felé, de sajnos nem maradhatunk mi sem tovább, mert haza kell mennünk, bevásárolni, hogy tudjunk vacsorázni, mire a barátaink megérkeznek hozzánk, ugyanis időre megbeszéltük. Nagyon rossz ez az időhöz kötött stresszelés és tudtam már e nyaralás előtt, hogy soha többet az életben nem akarok más emberekkel együtt nyaralni, a nyugalmam akarom és ez alól csak négy ember kivétel van!
 |
| Hazafelé, a kedvenc sárkányfánk El Sauzalnál az Aatópálya szélén |
 |
| Imádom ezt a látképet (autópálya, El Sauzálnál). |
Veszünk az Alcampoban 3 hatalmas szelet Tonhalat és otthon serpenyőben kisütjük. Isteni finom. V-ék pont evés közben jönnek és kb. 10-ig maradnak nálunk. Mi még éjjel egyig fent maradunk.
 |
| Ez nagyon bejött: 1 literes sör, üvegben! :-) |
 |
| A friss tonhal nem tartozik az olcsók közé. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Fontos adatvédelmi információ!!! Kérlek olvasd el!!!
Kedves Követő! Minden hozzászólásnak örülök és megpróbálok, amennyire időm engedi, válaszolni is mindegyikre. Gyűlölködő, politikai tartalmú vagy reklámcélt szolgáló hozzásólások, vagy amelyek egyáltalán nem tartoznak a témához vagy a blogba, automatikusan törlésre kerülnek.
Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) szerint fel kell hívjam a figyelmét a megjegyzést hátrahagyó személyeknek, hogy aki itt megjegyzést hagy hátra, az annak nyilvánosságra tételével elismeri, hogy tudomásul vette, és egyetért vele, hogy adatai ezen a weboldalon (a Google és Blogger által) tárolásra és feldolgozásra kerülnek. Lásd: főcím: Felvilágosítás adatvédelmi irányelvekről