Ma is túrázni akartunk, ez
egyértelmű, hiszen csodás helyeket lehet itt látni. Mivel a Drei Zinnen annyira
lenyűgözött, egy olyan túrát választunk ki, amelyiknek a csúcspontjáról a
tornyokra lehet rálátni.
Elég sokára indulunk el, a
Pragser Wildsee-nél elágazó úton a Plätzwiese nevű helyig, ahol egy
parkolóban végződik az autóút, innen egy fizetős úton lehet továbbmenni, de
csak reggel 10 előtt és délután 16 után lehet saját személyautóval 15 Euróért,
közte csak a buszok járhatnak. Leparkoljuk az autót, mivel a parkoló tele van,
az út szélén, ahol nem kell fizetnünk. A busz 4 Euro kettőnknek egy menetre
(tehát 8 Euro fel és le). Az út borzasztóan szerpentines és meredek és keskeny,
és sokáig is tart, a busz mellett nem férne el egy autó sem, így nem is csoda,
hogy az autók elől lezárják napközben.
Sokáig döcögünk felfelé. Mikor megérkezünk, csodálatos zöld, virágos alpesi legelők között találjuk magunkat és jó pár túra kiindulópontjához érkezünk. Mi a Strudelköpfe nevű hegyet választottuk és a felfelé vezető út kellemes, sosem nagyon meredek. Sok ember kirándul itt is. És mindenhol legelésző tehenek között megyünk, itt is néha direkt mellettük. Az egész magasságkülönbség csak 330 m. Kb. két óra alatt érünk fel, sok nézelődéssel, ácsorgással.
A csúcsról a kilátás csodálatos, de nem csak a Drei Zinnen miatt, hanem
mindegyik irányban, akármerre is nézünk. A csúcs alatt van egy kis füves plató,
ennek szélére ülünk le uzsonnázni és egyszer csak látom, hogy havasi gyopárok
vannak a szikla szélén. Sajnos nem sikerül jól lefényképezni, mert nem tudok
sehogyan sem a kis objektívvel lehasalni hozzájuk közel, a nagy objektívnek meg
túl közel vannak és így nem fokuszál. A havasi gyopárok egy kb. 8 m magas
sziklalépcső tetején vannak, alattunk egy következő zöld, sík plató fekszik,
ahova lemászni nincs lehetőség. A három sziklaorom jobbra a távolban áll,
szuper a rálátás és azt is végigtudjuk tanulmányozni, hogy hol vezetett a
tegnapi túránk innen látható része. Egy lapos sziklára pakolunk le és
kipakolunk minden finomágot, amit magunkkal hoztunk, ma reggel útközben vettünk
friss pékárút és hozzá egy csomó mindent hoztunk. Igazi terülj-terülj asztalkám
lesz belőle. Csak a nap tűz ránk borzalmasan, hogy alig lehet kibírni.
Még soha nem láttunk havasi gyopárt, pedig sok hegyen túráztunk már, magasan
és sziklák között is. Ezt a ritka és nagyon védett, kihalófélben, vörös riadós
listán szereplő növényt, csak ritkán lehet megtalálni a természetben. Ezen a
helyen láthatjuk a tömegturizmus egy borzalmas hátrányát, hogy agyatlan emberek
jönnek a hegyre, meglátnak egy havasi gyopárt…ő sem tudja lefényképezni, így
letépi, a mobiltelefonja elé tartja, hogy meglegyen a fotó és utána szépen
eldobja. A havasi gyopár letépéséért (mint a kék enciánért is), akár 15 ezer
Euróig terjedő bírságot lehet(ne) kapnia, ha valaki elkapná! Dehát nem ül itt
őr.
Eme történettel meg tudom érteni, miért próbálják számos területen magas
útvámmal, vagy csak előre megszabott, napi korlátozott látogatószámmal (pl. korábbi
túráink Tenerife védett helyein) csökkenteni a turisták számát. A természet
szenvedi meg a sok embert.
Sokáig eszünk, mert élvezzük a kilátás, de közben meg a karjaink szinte
szénné égnek a tűző napban és utána már nem nagyon van kedvünk bárhová is
menni, elindulunk visszafelé egy másik úton és a végén az étteremnél, ami a
buszmegálló előtt van, eszünk egy süteményt és iszunk cappucinót.
Turbánliliom:
Ezután elautózunk a Pragser Wildsee-hez, ahol az első napon már voltunk,
mert abban reménykedünk, hogy így késő délután, este felé már nincs sok ember,
és nyugodtabban körbejárhatjuk a tavat.
Valóban a parkolók fele már üres, és közel 17 óra van már, de jön a
parkolóőr és leakaszt rólunk 4 Eurót. Utána összepakol és elmegy. Pech. Ha pár
perccel később jövünk, nem fizettünk volna. De miért is fizettünk? Ismét
disznúságnak érezzük az egészet, mert elindulunk a tó körüli úton (valóban
jóval kevesebb ember van, mint első alkalommal 14 órakor) és alig megyünk 200
métert le van zárva az út valami építkezés miatt. Így fordulhatunk is vissza és
ennyi volt. Ismét ugyanannyit voltunk itt, mint első alkalommal, és ezért
fizettünk 4 Eurót.
Ma túl későn érünk haza, nem tudunk szaunázni.
Gell, da lässt es sich nachvollziehen und hier sollen noch weitere Gebiete nur noch beschränkt zugängig gemacht werden. Wird zwar noch eine Zeit dauern, so wie auch die Öffnung in Masca, aber sinnvoll ist es in so einigen Gebieten auf der Welt. Vor allem wenn es dann noch solch rücksichtslose Menschen gibt.
VálaszTörlésEine schöne Wanderung habt ihr gemacht und ich kann mir solch ein Picknick dort oben sehr gut vorstellen.
Dir noch einen schönen Tag und liebe Grüsse
N☼va
Ja, langsam so verstehe ich den Sinn, diese Sperrungen oder Besucherzahl-Vorgaben.
TörlésLiebe Grüße
Jó kis túra lehetett, gyönyörű ez a hely.
VálaszTörlésAzért csak sikerült a fénykép a havasi gyopárról 😉 meg a többi szépségről! Nagyon szeretem a turbán liliomot, de egy ideje sehol sem látok.
Sikerült? Totálisan homályos mind! Nekem ez nem sikerült, csak van. :-)
TörlésTényleg csodás lehetett ez a túra a gyönyörű hegyek között!!! Ilyen csodálatos kilátással a piknikre hozott elemózsia is jobban esik :-)
VálaszTörlésAz biztos, és a friss zsemlék valami isteniek voltak! :-)
TörlésHallo liebe Andi,
VálaszTörléseinfach traumhaft schön ♥
Ich hätte genau wie ihr dort gesessen und alles auf mich wirken lassen.
Leider gibt es überall auf der Welt respektlose Menschen, da kann ich verstehen das man da einige Gebiete unter Naturschutz stellt. Schade für die, die sich der Natur gegenüber respektvoll verhalten.
Liebe Grüße
Biggi
Vielen lieben Dank meine liebe Biggi, daß auch du, wie Nova, eine Übersetzung machst...vielleicht werde ich in der Zukunft am Ende des Eintrags in paar Zeilen auch auf Deutsch zusammenfassen. Liebe Grüße
TörlésAhogy olvastam ezt a bejegyzést az ugrott be, mikor fenn a Monte Baldonál jártunk és senki sem vette észre az út menti lejtőn a turbánliliom mezőt. Én egyedül fotóztam óvatosan, a tömeg meg ment és szelfizet a háttérrel. Nem vagyunk egyformák (szerencsére). :-)
VálaszTörlés