Andalúziai körutazás, 4. rész - Doñana Nemzeti Park 2.

A Doñana Nemzeti Park (Coto de Doñana) 54.252 hektár méretű, de hozzáadódnak még a nemzeti park szélein fekvő természetvédelmi területek is, melyek még 26.540 hektárt tesznek ki. A nemzeti park Spanyolország legnagyobb időszakosan elöntött, tengerparti nedves területe. Nem csak a táj gyönyörű és különleges, hanem az élővilág is. A nedves zónákban az itt áttelelő vonulómadarakon kívül, él néhány itt honos egyedi faj is. Itt található meg Spanyolország második legnagyobb ibériai hiúz populációja is. A terület túlnyomó része a Gudalaquivir folyó által lerakott hordalékból áll, homokdűnékből és ezek völgyeiben ernyős fenyőerdőkből. A madarakon kívül szarvasok és vadlovak is élnek itt. (forrás: wikipedia) A nemzeti park turisták számára egyénileg nem látogatható, csak is előre való jelentkezés és regisztráció után, csoportos dzsiptúra keretében lehet egy részét megnézni. 2017-ben tűzvész pusztított a nemzeti parkban. 

Most vettem csak észre, hogy a szobáról lévő kollázs nem töltődött fel, így azt utólag tenném be ide: 

A szoba mini volt és nem jó szagú és az egész szálláson iszonyat gázolaj szag volt. A duplaágyon is alig fértünk el ketten.

Május 22.

6:45-kor kelünk, reggeli csak 8-tól van, de akkor mi már úton leszünk. A becsekkoláskor azt mondta a recepciós, aki nem beszélt angolul (szóval spanyolul magyarázta, illetve fel is írta a 7 órát egy papírra), hogy 7 órakor kapunk reggeliboxot elvinni, de sehol egy ember és sehol sincs kitéve a box sem. Minden kihalt és a hotel ajtaja belülről zárva van, amikor kimegyünk, elengedjük és becsapódik, utána már nem tudunk visszamenni, nagy szerencse, hogy mindent kihoztunk egyszerre. Igen csalódottan megyünk el reggeli és kávé és tea nélkül. Ki vannak téve egy kosárba még tegnap estéről száraz zsemlék, abból elviszünk kettőt, ezt esszük üresen útközben. Fél 9-kor indul a buszdzsip túránk a Doñana nemzeti parkba. A terepjáró busz tele van. Fejenként 30 Euro volt a túra. Előbb a tengerparton megyünk, majd a homokdűnék között, aztán az ernyős fenyőerdőben, bokros ligetben és végül a Guadalquivir folyó kiszáradt árterületén. Majd a folyót elérve, a tengerparton vissza.

 

4 órát tartott a túra. Érdekes volt és sok szarvast láttunk, meg pár lovat, de más állatot nem. A látogató központnál iszunk erős kávét és 13 órakor elindulunk az egész Doñanat megkerülve Cádiz irányába. Vissza kell menni Sevilláig, másképpen nem lehet megkerülni a nemzeti parkot. Egy kis szakasz autópályáért (25 km), ahova tudatlanul keveredünk fel, 7,45 Eurót fizetünk és hatalmas kerülővel érkezünk meg 17 órakor a Costa Ballenara, ahol egy óriási luxus golfhotelben lakunk (Barcelo Costa Ballena Golf & Spa).

Minden előkelő. Nem stílusunk ilyen finomabb helyen lakni, hát még kevésbé ilyen tömegszálláson, ahol több, mint ezer szoba van, de ez volt az egész közeli és távoli vidéken az egyetlen, ami normális árban volt (80 Euro per éj) és szerencsére nem hangos és nem is lapukkadt tömegszállás. Bepakolunk a szobába és utána a pár km-re fekvő Chipionába megyünk vacsorázni. Azaz szeretnénk menni! De semmi sincs nyitva, minden csak 8-kor nyit. Amúgy helyes kis város és a strand is szép. Nagyon hülye szokás ez itt, hogy 8 előtt nem lehet vacsorázni. Ez a probléma végigkísér az utazás során és igen, probléma, mert reggel eszünk csak, azután egész nap semmit és 17 óra a határa, hogy már éhen halunk és lehetetlen 20 óráig kivárni, hogy enni tudjunk étteremben, ezért többször meki lesz a vége. Boltot is mindig csak nehezen találunk. Veszünk finom kenyeret, sonkát, sajtot és olívát és a szálláson esszük meg, friss kenyérrel.