Andalúziai körutazás, 7. rész - Gibraltar és érkezés Los Farolasba

Május 25.

7:15-kor kelünk, 8-tól van reggeli, a szállás érdekes stílusú, szép, angolos, a reggeli nagyon jó büfé. Hideg van, csak 17 fok, felhős az ég, csepereg az eső. Az előrejelzés nem mutat jobb időt, nehéz eldönteni, mit vegyünk fel, végül a farmer és zárt cipő mellett döntünk. Korán elindulunk Gibraltar felé, az autót letesszük a spanyol oldalon egy parkolóházban és gyalog megyünk át Gibraltárba. Ennek a döntésünknek több oka is van. A fórumokon azt mondták, hogy ha rossz napszakot fogunk ki, lehet, hogy a határátkelőnél nagyon sokat kell várakozni autóval, Gibraltárban meg nehéz parkolni és drága (és nem is tudjuk, hogy lehet-e Euroval fizetni vagy sem), és végül pedig, hogy Spanyolországhoz képest, Gibraltar külföld és a bérautónkkal csak Spanyolországban utazhatunk, ha másik országban valami baleset történne, ki tudja, hogyan lenne ott érvényes a biztosítás. Szóval nem akarunk riszkírozni, meg mivel tele van az autó a megpakolt bőröndökkel, amiket nem szeretnék a 40 fokos hőségben a 80 fokig forrósodó autóban aszalni és a feltörés, lopás miatt és jobb érzésem van egy zárt mélygarázsban farral a falig parkolva a hűvösben hagyni az autót...mindezen okok miatt így teszünk, na meg mert M mindenképpen szeretne látni landoló vagy felszálló gépet és így van lehetőségünk a reptér mellett álldogálni. 

Még egy óránk van az első repülő érkezéséig, amit M mindenképpen látni akar, így egy kőpadkán ülünk egy órát és várunk. De nem jön a repülő, aminek jönnie kellett volna. Utánakérdezünk az őrbódénál, ott mondják, hogy csak 45 perc múlva jön, késik. Így csalódottan elindulunk a városba, ennyit már nem várunk itt, busszal akarunk menni, de két busz nem jó és a passzoló busz nem jön. Nagyon rossz kedvünk van az egésztől, meg reggeli hideg kezd eltűnni, most már süt a nap, mi meg jól beöltöztünk és kezd ránksülni minden. Begyalogolunk a felvonóig, ahhoz képest, amiket már itt gyalogoltunk mindenfelé órákon át, egyáltalán nincs messze. Az árától rosszul leszünk, komolyan, 77 Eurót fizetünk a jegyért fel és le, és hogy a kilátóból elmehessünk jobbra-balra, azért, mert ez egy natúrpark, még külön fizetni kell, erre feltétlenül rábeszélnek. Az útikönyvből valami 16 Eurót jegyeztünk meg. Borzalom. Totál rossz a kedvünk, mert az egész nap valahogy ma egy nyűg, és valahogy az egész már nem is érdekel, szakad rólunk a víz, és repülőt sem láttunk, ammi nekünk a legfontosabb lett volna.

Ahogy kiszállunk a felvonóból, több majom várakozik ott, hogy az újonnan jött turistákat megtámadja. Az egyik rögtön egy nő hajába ugrik és próbál tőle mindent elvenni. Rémes. Elindulunk a sétaúton, de folyton vannak majmok és minket is próbálnak megtámadni. Fák vagy a kőfal tetején ülve várják áldozatukat és egy váratlan pillanatban abszolút gyanútlan emberek hátizsákjára ugranak és elkezdik azt babrálni. Egy férfi halálra ijed és próbálja lerázni magáról a nagy dögöt, mert bizony a nagyobbak lehetnek jó 10 kilósak vagy akár még nehezebbek is - de nem sikerül neki. Végül egy őr jön egy seprüvel és zavarja le a majmot a férfi hátáról. Hát én bevallom, rendesek félek, el sem merek menni a falak alatt, ahol majom ül fent. Az út nagyon meredek és 4 km hosszú, a farmerbe belesülünk és hamar elegünk lesz,  fél órát sem megyünk, máris visszafordulunk, szabályosan elmenekülünk.

Visszagyalogolunk Spanyolországba, az egész városban semmi mást nem nézünk meg, annyira rossz a kedvünk, hogy nem érdekel az egész, csak menjünk innen. A parkolóért 11 Eurót fizetünk.  Enni a mekiben vagy a BK-ben akarunk a határon, de mindkettőben irdatlan tömeg és ricsaj van, félórás sorok állnak, így innen is elmenekülünk. Már majdnem 3 óra van, nincs már idő másra, mert az apartmatulajdonos Mijasnál vár ránk. Még gyorsan veszünk tonhalas rudakat, meg innivalót a L-ben és utazunk tovább. Az autópályát elkerüljük, mert az fizetős. Fél 5-re megérkezünk. Gyönyörű a lakás és a tulaj nagyon jó fej, egy angol fickó, vett kenyeret, vizet, tejet, sajtot, sonkát, sört és chipset nekünk. Elmegyünk még bevásárolni vacsorára valót és utána csak pihenünk, élvezzük a csodás szállást és vacsorára lazacot csinálunk spárgával. 11-kor fekszünk le. Jól alszunk, minden perfekt.