Fuerteventura - Corallejo és a homokdűnék

2013. November 6.

Nem állítunk be ébresztőt, magunktól kelünk, 9 körül és kellemes időben, csodás kilátással a tengerre, a teraszunkon reggelizünk. 

Kilátás hátrafelé a teraszról, a sivatagra. 

Kilátás a teraszról Lanzarotére, a Playa Blancára. 

Szépen lassan teszünk-veszünk, ez a nyaralás a lustaság jegyében zajlik ugyanis.

11 óra körül bemegyünk autóval Corallejoba, mert gyalog 2 km-re van a városmag, letesszük az autot az egyik, a városmagba vezető széles bevásárlóutca kintebbi végén és onnan szépen besétálunk. Körbejárunk mindent, tűz a nap, 28 fok van. 

pici, városi strand:

Corallejo magja egy igazi élettel teli tursita központ, sok üzlettel, étteremmel, bárral. Jól el is megy az iő, vagy 2 óra hosszát nézelődünk. 

A város, kikötő utáni részében sokáig nézegetjük a hullámzást, a háttérben Los Lobos és Lanzarote szigetivel. 

14 óra felé érünk haza és éhesek vagyunk. Eszünk kenyeret ezzel-azzal és salátával és mivel mára különösebb tervünk nem volt és nagyon meleg van, lustálkodunk, várakozunk 1-2 órát, hogy ne a perzselő napsütésben menjünk ki a mellettünk lévő sivatagba fotózni. 

A homokdűnés természetvédelmi területbe beleépítettek régen két hatalmas, ronda, betontömbszerű Riu Hotelt, ezek sajnos elcsúfítják a tájat és valahol azt olvastam, hogy tervben van a lerombolásuk. 

A sivatag a házunkkal szemben kezdődik el és 6 km hosszab nyúlik el. Kocsival kelünk útra, de több helyen is megállunk és nézelődünk, lemegyünk a dűnéken át a partig. 

Ott a két nagy ronda hotel. 

A fekete lávakőből épített félköralakú, combmagas gyűrűk, szélvédőként szolgálnak azon strandolók számára, akik kellőképpen korán kimennek a strandra és még szerencséjük van ezek egyikét magukévá tenni. 

Kicsit továbbautózunk, a két Riu hotel után állunk meg ismét. Itt, az út tenger felé eső oldalán nagyobb homokdűnék vannak, de pechünkre éppen egy nagy turistabusz érkezik és a belőle kiözönlő nép lepi el a homokdűnét, így várnunk kell a fényképezéssel.