2014. december 18., csütörtök

La Réunion - Ravine St-Gilles - kirándulás a három tóhoz

November 24. 

A lakásunk egyik oldalán rendes ablakok vannak, műanyag spalettákkal, amiket fel-le lehet állítani napvédőként, de a másik oldalon és középen ugyanilyen spalettás rendszerű, de üveglapokból álló fura ablakok vannak. Ezeket is lehet egy tekerőkarral fel-le állítani, de igazából ehhez senkinek sincs türelme, meg értelme sincs sok, csak éppen ezek a keleti oldalon vannak, és a reggeli nap már erősen besüt a lakásba, hogy a wc-n ülve vagy fogmosás közben illetve a konyhában állva az ember már hőgutát kap. 

Reggel 4:45-kor kel a nap, a világosság elárasztja a lakást és dől be a meleg. Reggel 7-kor már olyan a hőség, mint Görögországban délben szokott. 

Az első napunk ez, nem sietünk, szetenénk lehiggadni a munka és az ideutazás stresszéből és az árnyékos, és csodálatos kilátással rendelkező erkélyünkön, kényelmesen, lassan és ellazulva reggelizünk és beszéljük meg a mai programot. Mára nem tervezünk távoli dolgokat, a közelebbi környék megismerése elegendő. 


Kilátás az erkélyről Saint Leura




Pointe des Trois-Bassins



9-kor indulunk útnak és előbb a parti úton a közeli La Saline-les-Bains, L’Hermitage-les-Bains és Saint Gilles strandjait mérjük fel, amik már most tetszenek. Saint Gillesben picit megállunk, de annyira kínzó a hőség, hogy nincs kedvünk a yachtkikötőben perzselődni, inkább elindulunk a D10-es úton a három tó és vízesés felé. 





St. Gilles


Megvettem a német Rother Wanderführer könyvet, amiben 52 könnyű és nehezebb hegyi túra leírása van, ebben szerepel a tavakhoz vezető ösvények leírása is (Ravine St-Gilles néven). Mégis olyannyira nem egyértelmű, hogy honnan is indul a túra, hogy nehezen találjuk meg a kiindulási pontot (ez a későbbi összes túránkra ugyanígy vonatkozik). Kis kérdezősködéssel végül megleljük a parkolót, ahonnan két ösvény indul, egyik lefelé a két alsó tóhoz és egyik felfelé a felsőhöz. Mint ahogy a könyv leírja, elsőként középsőhöz, a Bassin des Aigrettes-hez indulunk. Kiégett növényzet és kaktuszok között vezet az ösvény, előbb lefelé, majd a vízvezető csatornák betonpadkáján tovább.










Könnyű, 10 perces séta után ott is állunk az első és egyben a legcsodálatosabb vízesés előtt. Nagyon kicsi a hely, ahol csúszós köveken álldogálni lehet és pont rengeteg emberrel egyidejűleg érünk ide és szinte mozdulni sem lehet. Sokáig gyönyörködünk a leírhatatlan látványban és gondolkozunk, hogy fürdenénk a tóban, mert nem is annyira jéghideg a vize, de nincs hova lepakolni a holminkat és a sok ember között nem is szívesen hagynánk őrizetlenül. 
Nekünk már ez az első vízesés is egy álomhely és teljesen lenyűgöz. 








Innen a csatorna mentén visszafelé haladva, majd az elágazásban egyenesen továbbmenve és azután a dzsungelben, gyökerek és sziklák között mászva érkezünk meg a második tóhoz, a Bassin Cormoranhoz. Ez nem egy nagy szám, az előzőhöz képest és az idevezető út tekintetében nem is nagyon érte meg idejönni. Egyszer elcsúszok és hatalmast vágódok egy sziklához a térdemmel. Rengeteg szúnyog van itt. És égig érő, combvastagságú bambuszok, amiknek a végein szövőmaradak gombolyagfészkei lógnak. 
Borzasztó a hőség és a levegő páratartalma. Annyira izzadunk, hogy csurom vizesek vagyunk.








Ezután visszamegyünk a parkolóig, a kiindulópontunkig, ahol az ösvény kezdete elágazik és a fenti ösvényen, egy másik vizes csatorna mentén, olyan negyed órás gyaloglással érjük el a felső tavat, a Bassin Malheur-t. Ez is csodálatos környezetben fekszik. A vízesése „nem működik”, azaz nincs elég víz hozzá, de a tó egymagában is hihetetlenül szép. Ennek vize folyik egy kicsit lejjebb a sziklákról a Bassin des Aigrettes-be. Itt sok fiatal ugrál a sziklákról a tó vizébe és mi is fürdünk egyet a jeges vízben, ami a felforrósodott, izzadt testünknek nem csak testi, hanem lelki felüdülést is jelent. 












Egy álom ez a három tó és milyen könnyen megközelíthetőek. 

6 megjegyzés:

  1. Meseszép tavak és vízesések!

    VálaszTörlés
  2. Csodálatos beszámoló a csodálatos helyszínekről, a gekkó fotóhoz külön gratulálok, hol tudtad ilyen jól elkapni? üdv:Zs

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm Zsuzsa. A gekkót a vízesésektől visszafelé jöveta parkoló felé a bozótban fedeztem fel.
      üdv

      Törlés
  3. Csodásak a növények!Licsit szoktunk venni itthon a Lidlben,érdekes volt látni,hol és hogyan terem.

    VálaszTörlés
  4. Szia, a licsi nagyon ízlett, itthon is vettünk, mi is a Lidlben, de az borzalmas volt, egészen más íze volt, mintha parfümben áztatták volna. Ki is dobtam az egészet. Aki nem eszik a trópusokon ilyet, talán sosem tudja meg, milyen az íze igazából. :-(

    VálaszTörlés

Fontos adatvédelmi információ!!! Kérlek olvasd el!!!

Kedves Követő! Minden hozzászólásnak örülök és megpróbálok, amennyire időm engedi, válaszolni is mindegyikre. Gyűlölködő, politikai tartalmú vagy reklámcélt szolgáló hozzásólások automatikusan törlésre kerülnek.

Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) szerint fel kell hívjam a figyelmét a megjegyzést hátrahagyó személyeknek, hogy aki itt megjegyzést hagy hátra, az annak nyilvánosságra tételével elismeri, hogy tudomásul vette, és egyetért vele, hogy adatai ezen a weboldalon tárolásra és feldolgozásra kerülnek. Lásd: főcím: Felvilágosítás adatvédelmi irányelvekről