2018. május 25., péntek

Madeira - Az északi part mentén/Santana, becsalogatós néni

Mese Szirén-néniről

Ahogy kifelé hajtunk a faluból egy hosszúkás úton, ami a kabinos felvonó felé vezet, látok egy szépen rendbehozott, modern kinézetű ilyen szalmafedeles házat. Kérem M-et, hogy álljon meg az út szölén, de nekem nem kedvező a szög, így kiszállok, de csak az ajtóban félig kilógva, a kocsi tetejére könyökölve akarom a házat fényképezni, erre beáll a képbe egy néni és integet, menjek közelebb. Megyek közelebb, lefotózom a házat és már mennék is vissza az autóhoz, de invitál, hogy ő kinyitja a házat, nézzünk be. M. utálja az ilyesmit, nem is érdekli, meg ő jobban átlátja a helyzeteket és már előre valami csapdát sejt a dologban. De hát a néni annyira invitál, hogy már nem akarom megbántani azzal, hogy ne menjünk be, pedig a ház belülről engem sem érdekel.


A házba lépve, szépen ápolt, múzeumszerűen berendezett belső tér fogad. Mindenütt korabeli díszek, rengeteg baba, porcelán, és sok fekete-fehér kép. Igazából minket ilyen belső terek soha nem nagyon érdekelnek, meg nem tudunk sokat mélázni rajtuk, egy pillantás elég és már mennénk is kifelé. A néni elmeséli saját nyelvén, amit nem értünk, de ki lehet sakkozni, kb. miről beszél, hogy a férje már régen meghalt, ő meg beteges, és milyen rossz neki, el is kezd sírni, mi meg baromira kellemetlenül érezzük magunkat. Az egésznek semmi értelme így a közös kommunikáció hiányában. Utána lenyom minket az egyik ágyra, üljünk le, kivesz ia fényképezőgépet a kezemből, hogy ő csinál fényképet. Visszaveszem és nézőkéről legalább a displayre állítom, hogy valamit lásson, ezen kívül automatára, meg felnyitom a vakut is, de egészen biztos vagyok benne, hogy semmi sem lesz a képből, mert egy központi fókuszponttal fotózok általában és tudom, hogy a kamera ezt autóban közénk, a hátunk mögött valahova fogja tenni, mi pedig homályosak leszünk. Nyomja már le, aztán hadd mehessünk!!! Lassan úgy érezzük magunkat, mint Jancsi és Juliska. 😁 Aztán csak nyomja, nyomja a kioldót, de a gép nem fokuszál, hanem az objektív ki-be erőködik, erőlködik a mortor benne és az istenért sem akar jönni a csippanás, ami a fokuszálás hangja. Látszik a nénin, hogy kezdi unni, ő is szeretne már túl lenni az egészen. Mondjuk 30 centire a szánkban áll, mutogatom neki, hogy kicsit hártébb kéne menni. Aztán egyszer végre nagy kínnal megszületik a fénykép, amin elmosódva, kicsavart szemekkel reklamáljuk éppen, mit kéne csinálni. Tudtam, hogy ez lesz, de mást is tudam már. Abban a pillanatban, amikor jött a fotó ötletével tudtam, hogy Jancsi és Juliska vagyunk Szirén-néninél, mert hogy beleestünk a csapdájába és ha nem leszünk jók, majd hízlalni fog minket és levág, de el nem mehetünk. 😢
Nos, mi már nagyon mennénk. Köszöngetjük a fényképet és hártálni kezdünk kifelé. Néni elkezd zokogni és mutogatja a a mutató- és hüvelykujját összedörzsölgetve a pénz jelet. Francba. Ingyen voltunk bent a múzeumházakban, és akkor becsalogat egy ilyen szirén és hopp, csapdában vagyunk. M. elindulna kifelé, mivel kint van a hátizsák a kocsiban, odasúgom neki, hogy max. 5 Eurót hozzon. A néni meg beparázik, hogy szökni akar és már nyúl a lába elé a botjával. Magyarázzuk, hogy a money a carban van, érdekes módon most már angolul is tud egy kicsit, mert megérti és válaszol is.
M. hozza az 5 Eurót, kezébe nyomja, elfordul és elkezd még jobban sírni, mutat a férje képére és hogy milyen rossz neki, és mondja, hogy „ten euro“, please nélkül.
Hát tudod mit…na azt nem írom le itt. Azért mindennek van határa, a modernkori koldulásnak is. Szépen otthagyjuk, de a kapuig jön utánunk siránkozva, hogy adjunk még pénzt. Ignorálva hagyjuk ott.

Nem arról van szó, hogy ne adnék valakinek szívesen, aki rászorul. Itt a módszerről van szó, hogy becsalizott, na az ilyet meg mi nem szeretjük, ez van.
 

6 megjegyzés:

  1. Ez aztán tényleg a pofátlanság netovábbja...az ilyet mi is nagyon utáljuk!!!

    VálaszTörlés
  2. Egyetértek, ez felháborító. De a Jancsi és Juliska hasonlat tetszett, találó! :-)

    VálaszTörlés
  3. Az új kerítést az egész házat nézve (meg azt a házat, amiben ettől balra lakik), nem tűnik nagyon szegény embernek.

    VálaszTörlés
  4. Nachgelesen bzw. die Bilder angeschaut haben mich viele "Ecken" dort an Tenerife erinnert, auch die Charcos. Hier bei dem Haus hätte ich allerdings niemals Madeira hinter vermutet.

    Dir noch einen schönen Sonntag und viele Grüssle

    N☼va

    VálaszTörlés
  5. 😃 Jancsi és Juliska 😃
    Jaj, nagyon megértelek, én is utálom az ilyen helyzeteket.

    VálaszTörlés
  6. Fú, kényes egy szituáció... de a hasonlaton jót mosolyogtam, találó.

    VálaszTörlés

Fontos adatvédelmi információ!!! Kérlek olvasd el!!!

Kedves Követő! Minden hozzászólásnak örülök és megpróbálok, amennyire időm engedi, válaszolni is mindegyikre. Gyűlölködő, politikai tartalmú vagy reklámcélt szolgáló hozzásólások, vagy amelyek egyáltalán nem tartoznak a témához vagy a blogba, automatikusan törlésre kerülnek.

Az EU Általános Adatvédelmi Rendelete (GDPR) szerint fel kell hívjam a figyelmét a megjegyzést hátrahagyó személyeknek, hogy aki itt megjegyzést hagy hátra, az annak nyilvánosságra tételével elismeri, hogy tudomásul vette, és egyetért vele, hogy adatai ezen a weboldalon (a Google és Blogger által) tárolásra és feldolgozásra kerülnek. Lásd: főcím: Felvilágosítás adatvédelmi irányelvekről