Éjjel sokat esett az eső és ma reggel nagyon kitisztult az idő, messzire ellátni. Ma nem sietünk sehova, 10 óra körül indulunk el biciklivel a sziget északi és keleti részét felfedezni. Az északi csücsköt megkerülve, a keleti part közepéig visz az út, azután ott vége van.
Onnatól a sziklás part mentén, sziklákat mászva lehet eljutni még strandokhoz és itt akarunk elmenni az Anse Cocosig, mert többen mondták, hogy lehet, de feladjuk. Kb. 50 métert jutunk előre fél óra leforgása alatt és végül egy sziklahasadék felett nem tudunk a szemközti sziklára felmászni. Ha ez az út végig ilyen, akkor órákig vacakolhatunk még itt és semmi kedvünk visszafelé is ehhez, meg visszafelé talán meg sem találjuk a helyes utat, ha pedig valahova beesünk, senki sem fog jönni értünk, megmenteni. De már magához a mögöttünk lévő 50 méterhez sincs lelki erőnk, azt visszafelé megtenni, egyszerűen csak ki akarunk innen a sziklák közül menni és szinte ránk jön a pánik, így egy résen át lemegyünk a tengerig és mivel még apály van, de már kezd visszajönni a víz, térdig a vízben megyünk vissza a biciklikhez.
Utána még nem tudjuk, mit is csináljunk a nap hátralevő részében, de éhesek vagyunk és a kedvenc helyünkre, a Gala take awaybe megyünk és
ott meg is ebédelünk. Pont arra jön a német pár, akikkel már
összebarátkoztunk és ők is csatlakoznak hozzánk.
Utána úgy döntünk, felmegyünk a sziget legmagasabb pontjára a Belle Vue kilátóhoz. De előtte még megállunk a kis nemzeti parknál (Veuve Reserve), ami az út jobb oldalán van. Ez a védett terület az utolsó menedéke a Seychelle-szigeteki paradicsom-légyvadásznak. Ez egy kis kékesfekete tollazatú madár, hosszú farokkal. Látjuk is jópárszor, de ekkor még nem tudjuk, hogy ez az a madár. Ez a madár már csak itt fészkel a szigeteken és ritkaság számba megy. A park nem nagyon érdekes, hamar el is megyünk, mert rengeteg szúnyog van.
Utána a sziget belsejében vezető út mentén rengeteg repülőkutyát látunk, sok időt eltöltünk a figyelésükkel.
Ezután indulunk neki a hegynek a kilátóhoz. Irdatlanul meredek utakon toljuk felfelé a biciklit és ömlik rólunk a víz. Mire felérünk teljesen ba van borulva és elkezd esni az eső. Teljesen kész vagyunk. Nem normális a mennyiség, amit izzadunk, mindenünk csurom vizes. A kilátóig már nem megyünk fel, mert oda egy ösvény vezet és flipflopban nincs kedvünk a dzsungelt járni.
Leérve a hegyről első utunk egy üzlethez vezet és veszünk hideg üdítőket. Majd a temető mögötti első strandhoz megyünk, mert az tetszett reggel, de akkor üres volt a meder. Most megtelt és nagyon jól lehet itt fürdeni. Egy órát maradunk, amikor már kezd besötétedni. Hazafelé már egyik boltban sem kapunk Seybrew sört, estére mindig kifogy mindenhol. Nagyon rossz ízű, malátás holland dobozos sört kapunk iszonyat drágán (5 Euro).
Mégegszer ugyanez a strand ma reggelről:
Zuhanyozás után ismét a Galaba megyünk enni, most hamburgert eszünk.
Flögi végig olyan kettős érzések vannak bennem ezzel az úttal kapcsolatban. Sohasem tudom eldönteni, hogy akkor most jól éreztétek magatokat, vagy sem. Mármint összességében. Remélem, nem bántátok meg!
VálaszTörlésSzuperul éreztük magunkat! Egy tökéletes nyaralás volt. A hibákat szeretek kiemelni, mert fontosnak tartom, hogy más emberek, akik odakészülnek, számítsanak ilyesmikre is, ne ott csalódjanak, de ezeknek a kis hibáknak a súlya nem akkora, hogy bármit is elrontott volna. Egyszer már "megszóltak" a fórumon is emiatt, hogy olyan negatívan írok. Sajnos én negatví vagyok és mindig a negatívat látom elsőnek, de ez hozzátartozik a jellememhez és szinte lételemem, hogy kell valamin nyavalyognom, ettől vagyok boldog, meg ettől izgibb a beszámoló. :-)
Törlés