Seychelle-szigetek - 2. rész (2. nap - Anse Volbert, Praslin)

Este 8-tól reggel 8-ig aluszunk, mint a hullák. :-) 

A reggeli elég jó, kétféle lekvár, felvágott, sajt, müzli, joghurt, friss trópusi gyümölcsök, kérésre rántotta, omlett vagy főtt tojás, friss gyümölcslé, kávé, tea. A reggeliző hely nagyon szép, gránitsziklák közé van beépítve. Sok toastkenyeret adnak hozzá, így amit nem eszünk meg, minden nap el tudunk belőle két szendvicsnek valót tenni és az otthonról hozott lapka sajtot tesszük közé. 

Reggeli után nekivágunk gyalog a környéket felfedezni. A főút mentén megyünk, de ahol egy kis folyó a tengerbe ömlik, ott fürödtünk tegnap, oda kinézünk mégegyszer, mert olyan szép volt. 

 

Végül elmasírozunk egészen a Ste. Anne öbölig, ami jó 4 km. A kanyargós út mentén megyünk és tucskosra izzadunk a hőségben. Ez az öböl nem szép, így visszaindulunk az Anse Volbert Code D'or sarkába, ami egy főnyeremény. Már tegnap néztünk messziről ezt a helyet, hogy két, vöröses sziklás rész között van egy szép kis strand beszorítva, de a part mentén még nagyon messze volt, most útba esik visszafelé. Három kóbor kutya hozzánk csapódik és követ a strandra. Rengeteg a kóbor kutya, de mind békések, barátságosak. Itt csak mi vagyunk egész nap, kettesben. Néha elsétál ide egy-egy ember pár képet csinálni, de el is megy. Miénk a paradicsom! Gyönyörű ez a hely. A víz nagyon sekély, nagyon meleg, de nem nagyon áttetsző. Gyakran elúszik egy rája mellettünk, róla majd egy későbbi részben lesz kép is. 

 

Egy fa nem csak árnyékot ad nekünk, hanem egy lehajló, elhalt vastag ágra fel tudjuk akasztani a nedves dolgainkat is. Olyan 100 méterre a tengerben van egy aprócsaka sziklasziget, oda apály idején bokáig érő vízben be lehet gyalogolni. Az egyik kutyus oda is követ másik fürdőzőket és azután meg velünk játszik ott.

Sokáig itt maradunk, és mégis idő előtt el kell mennünk, mert elfogy a vizünk és a tikkasztó melegben, nem lehet már bírni anélkül. A part mentén indulunk el haza, jó 2,5 km-et kell menni. Hazafelé veszünk hideg innivalókat és a házban az otthonról hozott tésztából, szószból és reszelt parmezán sajtból főzünk vacsorát. 

Esténként kint ücsörgünk, de hiába fúj a szél, az erkélyünk sarkában megreked a fülledt hőség és még késő este is patakokban folyik rólunk a víz. A szigeteken nagyon drága a sör, külföldi márkák fél literes kiszerelésben vagy csak 0,33 ml 4,5 Eurónál kezdődnek. Mindig a helyileg készített német sört, a "Seybrew-t" vesszük, jó íze van, de csak 280 ml, 25 Rupiáért adják (1,60 Euro), ez a legolcsóbb, de ebből kifolyólag mindeki ezt veszi és sokszor már nem lehet kapni az üzletekben. Viccesen pici.

Mivel nincsen közvilágítás, a főút mentén csak elemlámpával lehetne begyalogolni a központba, de minek, ha semmi sincs ott a pár drága éttermet leszáítva. Így minden este otthonmaradunk.