2015. augusztus 2., vasárnap

Izland - 3. nap - Garðar, Dyrhóley, Steinar

Sajnos a mai szállásunk ügyetlenül alakult, mert Vík lett volna a végső célpontunk, de ott nem találtam szállást, illetve ami még volt, az 300 Euro körül volt egy éjre, így az egész környéket átkutattam és sehol semmi sem volt, mindig egyre messzebbre jutottam, míg a végén a legkedvezőbb szállást a Seljalandsfoss és Skógar között találtam egy Steinar nevű helyen, de Vík a holnapi napba nem fért volna már bele, így előbb elmegyünk arra még jó 40 km-et, majd utána a szálláshoz sajnos visszafelé irányban 45 km-et. Ez nagyon nem jó így, de sajnos ez nem az egyetlen eset a körutazásunk során, hogy csak ilyen bután tudtam szállást keríteni.

Kicsivel Skógar után végtelen csillagfürt mezők vannak, hihetetlenül gyönyörű látvány. Nem tudtam úgy lefényképezni, hogy visszaadná a valóságot. És mennyire más lenne ez a látvány napfénnyel és kék éggel.













Szóval, innen Skógarból most elmegyünk Vík felé. Esik az eső és egyre sűrűbb, az egész tájat elnyelő, átláthatatlan köd, hogy a tájból szinte semmit sem lehet látni. Először az öböl távolabbi, keleti végébe megyünk el, Garðarhoz. Itt egy nagy parkoló fogad és szakadó esőben és 11 fokos hidegben szállunk ki az autóból. A csodálatos öbölből és a sziklaformációkból semmi sem látszik, csak körvonalak. Rettentően csalódott és kétségbeesett vagyok, mert megszállott természet-hobbyfotósként ezt, a sziget egyik főmotívumaihoz tartozó helyet mindenképpen szerettem volna több helyről is fotózni. (Bár csak az utazás előtt vettem életem első tükörreflexes fényképezőgépét és sajnos még nem tudok vele úgy bánni, hogy a kívánt eredményt érném el.) De most még úgy gondolom, hogy akkor holnap mégis csak kitérőt kell tegyünk erre is, mielőtt tovább utazunk.








Az eső és a hihetetlen szürkeség ellenére is csodálatos ez a vulkanikus part. Az egész part, majdnem egyforma méretű, lapos, kerek, fényes, fekete kavicsokból áll, köztük néha van egy-egy darab rozsdabarna is, aminek mindig földimogyoró formája van. Már egymagában ez is nagyon szép, de ehhez jönnek még a bazaltorgonák és a vízben ágaskodó hegyes sziklák.






Itt is kínai házaspár fényképezkedik, a csajszi, nagyon nyitott ruhában, a fényképész is kínlódik az esővel, széllel. Minden megpróbáltatás ellenére is nagyon sok időt eltöltünk itt, mert alig tudunk betelni a látvánnyal és csak a neten látott képeket elevenítgetem fel a fejemben, milyen is ez a part napsütésben. Sajnos az innen ismert hatalmas nagy sziklakaput nem lehet látni.
















Innen aztán az öböl másik, nyugati végbe megyünk ki, Dyrhóleyhez. Továbbra is esik az eső és itt sem sokat látni a ködtől. Itt táblák állnak, hogy este 7 óra után nem lehet itt tartózkodni, és hamarosan már 19 óra lesz, így amit tudunk, gyorsan megnézzük. Itt látunk először, bár igen messze, egy szemközti sziklafalban pár lundát (izlandi neve), angolul puffin, németül Papageientaucher, azaz papagájbúvár és szerintem ez nagyon illik rá, nem csak kinézete miatt, hanem a járása miatt, mert pontosan úgy lépked, mint egy papagáj. Itt a távolság miatt nem sikerült fotóznom őket.



















Ugyanitt, a parkolóból kifelé vezető út jobb oldalán egy füves részen fehér sarki fecskék (vagy csérek) repkednek. Megállunk és kiszállok az autóból fotózni őket, erre megtámadnak. Na, nem szó szerint, hanem fölém repülnek, vadul vijjognak, majd zuhanórepülésben megcélozzák a fejemet, de kicsivel a fejem felett ismét felemelkednek, szóval nem érnek hozzám, de akkor is ijesztő. Eleinte egyáltalán nem értjük ezt a viselkedést, de nagyon hamar kiderül, hogy a fűben fészkelnek és ott lapulnak a kicsinyeik és ezek védelmében támadnak. Valahogy vicces az egész. Sikerül egy pár jó képet készítenem róluk.



















19 órakor elindulunk vissza Steinarba. Visszafelé is a lila virágföldeken keresztül megyünk. Ez nem igazi település, csak pár házból álló hely, a tanyák Steinar I…II…III néven vannak. A mi címünk a III. Ami borzalmasan néz ki. Sajnos nem fotózom le kívülről, de egy lapos, hosszúkás, barakkszerű épület, omladozó vakolattal. Egy épület, ami úgy néz ki, amiben 20 éve nem járt ember és sorsára van hagyatva. Ember fia sincs itt. Már kételkedünk, hogy valóban ez-e a szállás. Aztán látunk egy papírt kitéve, hogy a szemközti étteremben van a recepció. Ott egy nagyon kedves lány fogad, aki elmond mindent, odaadja a szobakulcsot és fizetünk. Az étteremben mennyei illatok repkednek, de 5.000 ISK-ért nem fogunk vacsorázni (fejenként). A reggeli is itt lenne, de csak 8 órától, mi meg akkor már úton szeretnénk lenni. Rákérdezünk, mit lehetne tenni és nagyon kedvesen felajánlja, hogy összepakolják most a reggelinket, soroljuk fel, hogy mit szeretnénk enni és azt majd egy dobozban a nevünkkel ellátva beteszik a szálláson a hűtőbe. Így is lesz és ezt rettentően kedves gesztusnak tartom. 









Szállás: South Island Guesthouse, Steinar, reggelivel, két főre egy éjszaka 98 Euro

Bepakolunk a diákszállás szerű, emeletes ágyas, miniatűr, de totálisan felújított szobánkba és vacsorára tojásrántottát készítünk. A ház belseje teljesen rendben van, szép, rendezett, a konyha kicsit régimódi, de jól felszerelt. Egy fürdő/wc van kb. 7 szobára. Ez is rendben van. Az első negatív benyomások ellenére jól érezzük itt magunkat. Akkor is, száz Euro csak egy minilyuk alvóhelyért és egy reggeliért, amit 5 Euróból ki lehet hozni, nagyon drága.

5 megjegyzés:

  1. elképesztőek ezek a virágmezők...:o persze, biztosan még szebb lett volna napsütésben a táj, de ez így is, még így is egészen mesébe illő, a szó legszorosabb értelmében!

    VálaszTörlés
  2. A rossz idő ellenére is csodásak a formák, a kavicsok számomra a csúcs, de a bazaltorgonák is különlegesek. Nagyon tetszik a táj, eső ide vagy oda! Napokat is el tudnék ilyen környéken lenni.
    A csérekről a mozgást elkapott pillanatok is jóóók.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszi, és örülök, hogy tetszik, talán meggyőz a beszámolóm. ;-) Én biztosan visszamennék még, ha úgy alakulna.

      Törlés
  3. Igaz, hogy nem a legjobb időt fogtátok ki, de azért nagyon szép képek születtek így is! :-)

    VálaszTörlés