Visszaérve az infóházhoz, veszünk ott egy-egy cappuccinót. Nagyon hideg van. Szerencsénkre az eső ismét eláll. Ezután a Skaftafellsjökull gleccserhez indulunk el. Oda fél órás az út oda és vissza is. Minél közelebb érünk a hatalmas jégtömeghez, annál hidegebb lesz. Olyan, mintha a gleccsernek lehelete lenne, mintha kilélegezne és a hideg szele szinte leborotválja az arcunkat. A sapkák, sálak, kesztyűk mindig a hátizsákban vannak.
Lélegzetelállító látvány a gleccser előtt állni és törpének lenni egy ilyen gigantikus jégfolyam előtt, aminek felülete koszos szürke, de a tisztább helyeken meg átszűrődik az a mesebeli világoskék szín, hogy szinte világít. Letört jégtömbök úszkálnak a gleccser előtti kis tóban. Hihetetlen és lenyűgöző látvány és élmény itt lenni. Számunkra ez a kis túra jobban megérte, mint a vízesés.
Pont mire visszaérünk az infós házhoz, akkor kezd el újra esni az eső, jobban mondva szakadni és ismét elnyeli a köd a tájat, hogy semmit sem lehet látni. Baromi nagy szerencsénk volt a gleccsernél.
Ez valami lélegzetelállító... én ilyet még sosem láttam, gyönyörű!
VálaszTörlésValóban nagyon szép, különösen megint a formák nyűgöznek le. A fotó, amin az apró emberek láthatók a nagy gleccser mellett szemlélteti igazán.
VálaszTörlésAzért örülök, hogy innen a meleg szobából látom mindezt, nem vágyom rá ott lenni.