2016. május 27., péntek

Portugália - Sintra, Palácio Nacional da Pena

A Quinta da Regaleira után elnézünk a Palácio de Monserrate-hoz, ami egy orientális stílusban épült romantikus kastély, szép kerttel. Itt van egy parkoló is, de a belépő 8 Euro, amit sokallunk, mivel még a Pena kastélyt is meg akarjuk nézni, ahova nagyon sok a belépő és így az egész napra nézve, túl sok kiadás lenne mindez. Így lemondunk a Monserrate palotáról és felautózunk a Palácio Nacional da Pena-hoz, ami stílusában, kirívóságában és vad stíluskeveredésében, bolondságában a bajorországi Neuschwanstein kastélyra emlékeztet minket. A kastélyt Dom Fernando II. király építtete Wilhelm Ludwig von Eschwege német építésszel, aki különböző korok és földrészek építészeti stílusait keverte benne össze. A végeredmény az építészek rémálma, de a látogatók nagy rajongását váltja ki.


Palácio de Monserrate

Úton-útfélen egy kút


A Pena kastély alatt húzódó út mentén bárhol lehet parkolni és innen még egy jó meredek úton kell felmenni a kastélyhoz (vagy felvitetni magát egy kisbusszal). Megvesszük a kombi belépőt, ami a parkba, a kilátó teraszra és a kastély belső részeire érvényes, fejenként 14 Euro! Nem a főbejáratnál vesszük meg a jegyet, hanem egy hátsó kapunál és innen kacskaringós ösvényeken menetelünk fel a park különböző részein át a kastélyhoz. Ezen a napon fülledt meleg van, de nem a tegnapi hőség és a szél is fúj, meg felhős az ég. 


Ezekkel a pókhálót utánzó horgolás művekkel találkozunk egy helyen a parkban. Eszméletlen munka lehet benne, és mérnöki ügyesség. Még ha giccs is, engem lenyűgöz.










Ki is fáradunk, mire felérünk a kastélyhoz, ahol egyszerre csak igen sok ember gyűlik össze és lehetelen egy fotót is készíteni úgy, hogy az ember odaállna valami elé és ne lenne benne egy csomó idegen is.
















A kilátás innen minden irányban szép, bár dunsztos az idő, így nem lehet túl messzire ellátni, pedig állítólag még Lissabont is látni lehet. Viszont a mór erődítményt azt igen, amin még gondolkozunk, hogy oda is megyünk majd még.


A kerengő:












A belső részektől mi nem esünk hanyatt, mert igazából az ilyesmik minket annyira hidegen hagynak. Bútorok, berendezési tárgyak, a leggiccsesebb dolgok sokasága. Ráadásul libasorban halad több száz ember itt és néha beragad a sor, hogy az ember nem tud egy lépést sem továbbmenni. Alig várjuk, hogy kiérjünk ismét a szabadba.















Végül a mór fellegvárba már nem megyünk be, nyomaszt a párás meleg és ott is drága a belépő, már kedvünk sincs hozzá, inkább Sintrában szeretnénk valahova beülni kávézni. 

Magában Sintra városban fekszik a Palácio Nacional de Sintra, a valamikori királyi palota. Már a mór időkben építkeztek itt, és a különböző korok királyai mindig hozzáépítettek, átalakítottak a palotán, de I. Mánuel idejében (1495-1521) nyerte el apalota az ún. mánueli stílus elemeit.







A főtéren ülünk be egy kávázóba. Egy fizetős parkolóba tesszük le az autót, ami nem drága, de a kávé viszont igen. Két mini adag cappuccino, darabja 4 Euro!!!, míg Lissabonban 1,50-ért ittunk a belvárosi kilátókban, amik nem kevésbé turistásabb helyek. Utána még méreg drága fagyit is eszem (2,30 egy gombóc), úgyhogy Sintra egy pénzszívó hely. :-)

1 megjegyzés:

  1. Igen, ez volt a legdrágább hely Portugáliában, ahol jártunk, viszont bármikor visszamennék! Nekünk a Mór vár és a Monserrate mondjuk jobban tetszett, mint a Pena és Palácio National. Míg utóbbiakban elég nagy a tömeg, Monserrate-ban alig találkoztunk turistákkal.

    VálaszTörlés